Már hónapokkal ezelőtt kaptam ajándékba a most következő képeslapot. 1952-ben küldték a Budapestről a 48-as számú vasasi népboltba. A Margit hidat előtte négy évvel építették újjá, azaz pont 1948-ban. Ezt az akkor újjáépített Margit híd képeslapját küldte Baby a Népbolt dolgozóinak. (Ajánlat a hídról: http://mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/5413-65-eve-adtak-at-az-ujjaepitett-margit-hidat )

Én kíváncsi voltam arra, hogy vajon most hogy néz ki abból a nézőpontból a Margit híd. Az egyik szeptemberi hétvégén aztán fogtam a fényképezőgépem és elindultam, hogy utánajárjak, honnét készült a kép, és vajon most hogyan is néz ki a Margit híd budai hídfője.

A Budai hídfő melletti felhajtónál fényképezve, a hidat hasonlóan láttam, mint a képeslapon, de a pesti oldal házainak teteje nem látszott és az első világháborús emlékmű sem látszott.

Ha az emlékmű mögé mentem, akkor meg azon kívül nem láttam sokat.

Az emlékmű mögötti járda már jó nézőpontot adott, csak egy kicsit alacsonyan voltam. Ha sikerült volna bekéretőznöm a mögöttem levő ház második, vagy harmadik emeleti lakásába, talán még el tudtam volna készíteni az 52-es kép 2015-ös változatát.

Jobb dolgom nem lévén fogtam magam és a híd alá mentem.

Itt van most a Szentendrei HÉV és a körúti villamos átszálló helye.  Ezt a csomópontot néhány évvel ezelőtt átépítették, és a BKK csomópont metrócsempéket kapott. Ezek ugyanolyan alakú csempék, mint a Földalatti vonalán levő Zsolnay metrócsempék. Van azért különbség, mert itt a fehér csempéket zöld csempékkel szegélyezték. Biztosan nem a Zsolnay gyárban készültek. Nem is oly régen, hisz amikor a Zsolnay gyárban metrócsempék készültek ipari kamerát nem festettek csempére.

Divat mostanában hazai városainkról, réges-régi metszeteket vásárolni. Lehet is licitálni aukciós házaknál is egy kisebb vagyonba kerülő tételekre. Régóta vadászom Pécs XVII. századi metszetére. Én nem tehetem meg, hogy eredetit vegyek, így beértem a másolattal is.

Szerencsém volt, mert Pécs felszabadításának -300 éves évfordulójára limitált szériában kiadott-, Johann Martin Lerc metszetet sikerült jó áron megvásárolnom. Ez ideális időben történt, mert még időben történt ahhoz, hogy feleségem születésnapi ajándéka legyen. Már 5 éve, hogy feleségemet az évfordulóra egy személyes élettörténetéhez köthető város régi metszetének eredetijével, vagy másolatával lepem meg. Múlt évben Nagymarosi látképet kapott góréval, de megvolt már Fulda, Pest, Marburg is. Pécs nevezetes hely, mert gimnáziumi éveiben itt tanult, és itt volt kollégista. A metszet megvásárlása után már csak keretezni kellett. Öt évvel ezelőtt még képkeretezőhöz vittem, de az több pénzt kért el a keretezésért, mint amibe maga a metszetem került. Az utóbbi években megpróbálom magam megoldani a keretezést. Most egy komplett régi keretes képet vettem meg, hogy Pécs metszetem méltó kerete legyen.  Egy kissé nagyobb keretet kaptam, mint amekkora a metszetem volt, így a passzpartú mellett még maradt hely más képeknek is. Ajándék, ezek között három pécsi volt. Érdekes kortörténeti dokumentumok ezek a képeslapok, ezért megmutatom nektek a hátsó szövegüket is. A keretbe sajnos, csak a képes oldalukat tudtam betenni, és úgy ítéltem meg, hogy csak kettő mutat jól. A kettő metszethez kerülő képeslap reményeim szerint feleségemnél is pozitív emlékeket ébreszt fel. A Nádor szállós mindenképpen, mert a hetvenes években a „Nádor tekercs” nevű sütemény volt az egyik kedvence.

A képkeretemhez – olyan olcsó volt, hogy fizetéskor az ezresből még egy tízest vissza is kaptam -, még egy Renoiré képet is kaptam. Először azt hittem egy silány reprodukció, aztán amikor kibontottam, kiderült, hogy valódi vászonra készült képről van szó. Így aztán a valódi képet cseréltem másolatra. Azért a jövőkutatóknak is hagytam egy kis rejtvényt, mert visszaépítettem a hátoldalába az eredeti Renoirét is.

Az eredeti metszet feltételezett készítőiről:  Johann Martin Lerch (geb. 1643, gest. 3.7.1693) Johann Martin Lerch wurde in Oberlenningen in Württemberg geboren. Er war zwischen 1659 und 1689 in Wien tätig, heiratete 1665 und hielt sich vorübergehend auch in Prag auf. Von seiner Hand sind vor allem Porträts, Darstellungen von Tagesereignissen, Heiligenbilder und topographische Darstellungen mit dekorativer Rahmung und Beiwerk bekannt. 1683 verfasste und veröffentlichte er eine Beschreibung der Belagerung Wiens durch die Osmanen mit Stichillustrationen. 1689 zeichnete und stach er das Karmeliterkloster "in der Wüste" bei Mannersdorf und etwa um diese Zeit auch ein großes Blatt mit einer Vogelschauansicht des Stiftes Klosterneuburg. Lerch starb 1693 in Wien. 

Forrás: http://geschichte.landesmuseum.net/index.asp?contenturl=http://geschichte.landesmuseum.net/personen/personendetail.asp___ID=-1517535294

Egy tanulmány szerint lányának férjével együtt Bécsben készítette és adta ki Bécsben a rézmetszeteit.

Matthias Greischer (Sankt Martin [Šmartno pri Litiji], ker. 1659. 2. 20 - 1712 vagy Buda, tem. 1697. 1. 7), bécsi grafikus, rézmetsző. 1684. 7. 4-én feleségül vette Anna Theresia Lerchet, Martin Lerch bécsi rézmetsző lányát. Az esküvőre a bécsi Szent István katedrálisban került sor. Egyik házassági tanúja Johann Jacob Hoffmann, Esterházy Pál egykori udvari rézmetszője volt. A felesége hozománya lehetővé tette számára, hogy 1685-ben Bécsben rézmetsző műhelyt és kiadót hozzon létre. Ez évtől rendszeresen közölt metszeteket Magyarország török alóli felszabadításáról. Ismertet metszetei Érsekújvár, Szolnok, Szarvas, Gyula és Thököly letartóztatása, történelmi magyarázatokkal. 1686 nyara után meghalt a hatéves fia, Matthias. 1687-ben apósával együtt több nagy formátumú metszetet adott ki. 1688-ban elkészítette Valvasor portréját. 1685 és 1689 között több levelet is váltott Thalnitscherrel, aki számára könyveket vásárolt. A leveleihez több rajzot is csatolt a török elleni harcokról. 1686 júliusának végén küldött neki egy vázlatot Buda ostromáról. 1688-ban a levelezés hirtelen megszakadt, mert Greischer 1688-1690 között Kismartonba költözött, ahol Esterázy Pál udvari "geográfusa és calcográfusa" lett. Harmadik fia, Mätl (Matthias) Kismartonban halt meg 1688 januárjában, majd a tavasz folyamán a lánya. Anna is elhunyt. Ugyanezen év tavaszán ikerlányai, majd 1689 decemberében egy újabb lánya született. 1690-ben Kismartonban elkészítette az Esterházy címer metszetét, melyet Esterházy Pál könyvében adtak ki a következő felirattal: „Celsissimi S.R.I. Principis Pauli Esterhasi Hungariae Palatini Geographo-Calcographus Aulicus fecit Kismartonij 1690”. Ettől kezdve a haláláig semmit sem tudunk a műveiről. A halála évét korábban 1712-re tették.

Forrás: https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Matthias_Greischer

Munkából hazafele menet a szokott gyalogos útvonalam elterelték. Négyszer hosszabban jutottam át a Róbert Károly körútról a Városligetbe. Az elterelés számomra ismeretlen útvonalra vitt. Ez az útvonalat a szokásosnál sokkal szemetesebb, és gondozatlan. A bokrok alatt hajléktalan táborozásra utaló nyomok. Ezen nem is csodálkozom, hisz normál esetben ezen az útvonalon emberek gyalogosan nem járnak. Az biztos, hogy cirkuszi előadás előtt komoly forgalom lehetett itt egykoron. Ez az útvonal visz a Fővárosi Nagycirkusz próbatermeitől a Cirkusz hátsó művészbejárójához. Ezen kívül az állatkert hátsóbejárata és az egykori vidámpark hátsó bejárata is innét közelíthető meg. Ezen az útvonalon nemzetközileg híres artisták vonulhattak fellépésre, és itt kísérhették az idomított állatokat is a nagycirkuszba.

A mai állapotokhoz nem fűznék kommentárt.

Vadászok a magyarországi régi német nemzetiségi ABC-s könyvekre, mert feleségem ezeket nagyon jól fel tudja használni kutatási és oktatási tevékenységéhez. Nemrég sikerült egy 1903-ben kiadott német középiskolai magyar olvasókönyvet vásárolnom. Feleségemnek még nem adtam oda, mert várom az alkalmat, amikor meglephetem vele.  Nekem addig is élményt jelentett beleolvasni a könyvbe, és utánanézni a könyvkiadási helyének, és az egykori tulajdonosának. Nagyszebenben adták ki, ami akkoriban az erdélyi szászok egyik fontos kulturális települése volt. Abból az időből találtam is német nyelvű képeslapokat is, melyekből be is raktam néhányat, hogy ne csak 100 évvel ezelőtti verseket és szövegeket olvassatok.

A könyvben levő bejegyzések és tulajdonosi pecsét alapján látszik, hogy a könyvet az 1920-as évek második felében is használták. Gull Friedrich, akit fiatal korában csak  Fritznek szólíthatták volt a tulajdonosa. Gull Medgyesen élt, és Medgyes magyar nyelvű honlapjáról kiderült, hogy a 10-es években az egyik Gull családnak még kocsmája is volt. Talán éppen a kocsmáros fia volt Fritz? Ez csak ebből a könyvből kideríteni nem lehet. Nekem nagyon jól esett ebben a múlt század elejei nyelvezetben írt kis versek, elbeszélések, mondák és egyéb tanítási anyagocskák olvasása. Gondolom a könyvből mindenki más és más részleteket emelni ki. Nem állítom, hogy a kimásolt részek tetszettetek legjobban, de így sikerült…

Képek forrása: https://kepeslapok.wordpress.com/2015/02/25/hermannstadt/nagyszebennyarivendegli1901jpg/ ; https://kepeslapok.wordpress.com/2011/03/21/nagyszeben/

A most bemutatásra kerülő sarokház az Országházhoz közeli található. Sok turista nézi, és fényképezi a jól megépített bérpalotát. Annak idején ebben a házban élt Hajós Alfréd. Talán épp ebben a házban dönti el, hogy megtanul úszni?

Az 1878-ban született Hajós édesapja a Dunába fulladt és meghalt - a későbbi bajnok ekkor volt 13 éves és eldöntötte, hogy elkezd úszni. Közben a Markó utcai reáliskola elvégzése után diplomát szerzett a Műegyetemen. Az egyetemi évek alatt fizikailag is edzésben volt. Létesítmények híján a Rudas medencéjében készült az olimpiára, amelyen a budapesti fürdő meleg vizéhez szokott sportoló 13 fokos tengervízben nyerte olimpiai bajnoki címeit. "Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin" - ezt mondta Hajósról a görög trónörökös. Így lett ő a Magyar delfin. Az úszás mellett Hajós focizott is. A BTC tagjaként részt vett 1897-ben az első hivatalos edzőmeccsen, 1901-ben és 1902-ben pedig bajnokcsapat tagja volt. Kétszeres magyar válogatott volt és kétszer szövetségi kapitányként is irányította a nemzeti csapatot. Emellett FIFA-játékvezető is volt.

A civil munkáját tekintve építészmérnök Hajós a kezdeti évek után saját irodát alapított Villányi Jánossal. Ők nyerték a Borsod megyei Takarékpénztár épületének pályázatát, ők tervezték a debreceni Aranybika szálló felújítását és a pozsonyi gimnázium, a Magyar Mezőgazdák szövetségének budapesti székháza, valamint a szegedi Gyógypedagógiai Intézet építése is az ő nevükhöz fűződik.

Hajós természetesen sportlétesítményeket is tervezett. Budapest 50000-es stadionjának tervei az I. világháború miatt meghiúsultak, ám az 1920-as években a sportban is lehetett, sőt kellett építkezni. 1922-ben avatták fel a Hajós által tervezett UTE-stadiont és a győri uszodában is az ő nevét áldhatták.

1924-ben, a világháború utáni első olimpián a sport mellett a szellemi vetélkedés is teret kapott. Hajós építészet kategóriában - Lauber Dezsővel - közösen ezüstérmet szerzett a budapesti stadion tervével. Hajós így az egyetlen magyar, aki művészet és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett. Ez valószínűleg nem is fog már változni.

Hajós Alfréd legismertebb sportlétesítménye a róla elnevezett, 1930-ban épült margitszigeti uszoda. Magyarország első fedett uszodájáról visszaköszön az építész-sportoló munkássága.

Hajós Alfréd ismertségének és népszerűségének köszönhetően megúszta a II. világháború zsidóüldözéseit. A sportban és az építészetben nyújtott teljesítménye mellett kétgyermekes családapa lett belőle.

Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben. Hajós Alfréd 1955. november 22-én hunyt el. Igazi példakép ő a XXI. századi emberek számára is. Forrás: http://magicmagyars.blog.hu/2013/04/10/az_elso_magyar_olimpiai_bajnok_hajos_jolly_joker_alfred

Még a nyáron történt, hogy sógoromék látogattak meg bennünket a hétvégén. A két hétvégi nap közül első napi parlamenti túráról már meséltem.  Az első napi idegenvezetésem tetszhetett sógorom családjának, ezért ért az megtiszteltetés, hogy másnap is én kísérhettem a családot a vártúrára. A túra útvonalát én választottam meg. Olyan útvonalat választottam, ahol a lehető legtöbb Zsolnay épületkerámiás épületet tudjam lefényképezni.  A újonnan felújított és sokszor átadott Várkert bazár restaurálása jól sikerült. Az újonnan hozzárakott műrozsdás kiegészítések már nem nyerték el a tetszésem, ilyeneket nem is fényképeztem. Az általam lefényképezett Zsolnay műemlékekhez a leírásokat Mattyasovszky Zsolnay Tamásék „Zsolnay épületkerámiák Budapesten” című könyvéből fényképeztem be.