Ez kérem kézi munka, otthon készült, bükkfából. – Kínálta portékáját az eladó.

Ez ugyan valóban kézzel készült, de volt abban a kézben elektromos kisgép is. – Gondoltam én erről a kalapácsnyélről.

Nekem már évek óta van egy kalapácsom nyél nélkül. Én, nem levélnehezéknek akarom használni a kalapácsfejet. Barkácsboltban láttam és vásárolhattam is volna nyelet, de úgy gondoltam az én egyedileg kovácsolt kalapácsfejem nem gépi egyennyelet érdemel. Azt terveztem, hogy vonókéssel magam faragok majd egy nyelet. A kalapácsnyél készítést egyszer még kipróbálom, de nem ezen a kalapácson. A piacon kínált nyelet én biza megvettem. Így a lelet megtalálása után négy évvel, már szögbeverésre is használható az én kalapácsfejem.

Nem hétköznapi fej ám az én kalapácsfejem. Magam ástam ki a telkemen. Az úgy volt, hogy mandulafának ástam egy nagy mély gödröt. Akkor egyszer csak elakadt az ásóm hegye. Azt hittem kődarab, és a lyuk mellé a többi kő közé dobtam. Amikor a fát elültettem, utána figyeltem föl, hogy az egyik kő különbözik a többitől, mert rozsdásnak látszik és szögletesebb, mint a halom többi köve. Tisztogatás után aztán kiderült, hogy ez egy rozsdás kalapácsfej. A kalapácsfej nem tucattermék, hanem egyedileg kovácsolt kézi munka. A kalapács orrán még egy mesterjegy is van, gondosan beütve. Kerestem én hasonló mesterjeleket katalógusban, de ezt a jelet nem találtam. Minden falusi kovács nincs feltüntetve ezekben a katalógusokban, de biztosan büszke lehetett a művére, ha megjelölte ezt a tucatterméket. Azt nem tudom mióta pihenhetett a talajban a kalapácsfej, de nem volt nagyon rozsdás, ezért vagy nagyon jó anyagú, vagy nem is régóta pihent a jó anyaföldben. Nyélmaradvány nem volt a fejben, ezért úgy gondolom, hogy tulajdonosa csak a kalapács fejét hagyta el. Azt gondolom, hogy a présházunk tetejét készítő ács szögelésekor repülhetett el a kalapács feje, amit később nem találtak meg. Nekem jutott az a szerencse, hogy ezt a fejet megtaláljam.

kalapacs1.JPGA kalapácsfej tömege: 400 gramm

kalapacs2.JPG

A kalapácsfejet tisztítás után RO55-el passziváltam, és matt fekete acryl festékkel festettem. A nyélfaragást, az illesztéshez magam végeztem. A végeredmény a kéziszerszám gyűjteményem becses darabja lett.  

kalapacs3.JPG

kalapacs4.JPG

kalapacs5.JPG

Szerző: MULTMENTO  2013.10.12. 06:37 1 komment

Címkék: fa barkács fém

Nem szoktam receptet közreadni, de most kivételt teszek. Ez a süti, amit Fertőrákoson tanultam, eddig minden ismerősünknél bejött. Én eddig csak szilvával készítettem, de sárgabarackkal legalább olyan jó tud lenni.

zabos_suti3.JPGHozzávalók:

30 dkg liszt

20 dkg zabpehely (apró szemű)

25 dkg nádcukor

1/2 teáskanál őrölt fahéj

1 citrom

30 dkg vaj

6-8 evőkanál lekvár

szilva

zsemlemorzsa

A lisztet, zabpelyhet, a nádcukrot, citrom reszelt héját és az őrölt fahéjat összekeverem, beleteszem a kockára vágott vajat és morzsás tésztává morzsolgatom. A citrom facsart levét a tésztához gyúrom. Hogy jobb állagú legyen a tészta, hideg vízbe mártott kézzel is gyúrom. Egy 30 x 20 centis tepsit kivajazok, megszórom zsemlemorzsával. A tészta felét a tepsi aljába nyomogatom. Megkenem lekvárral, majd rászórom a maradék morzsás tésztát és óvatosan megnyomkodom. A tetejét meghintem egy kis cukorral. 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt készre sütöm. Akkor jó, ha a teteje picit megpirul.Bármilyen más lekvárral és gyümölccsel el lehet készíteni. Fertőrákoson meggyel ettem.

zabos_suti1.JPG

zabos_suti2.JPG

Szerző: MULTMENTO  2013.10.09. 06:08 3 komment

Címkék: recept

Évek óta minden ősszel megrendezik az ARC plakátkiállítást. Eddig mindegyikre elmentünk, hogy megnézzük, mi történt velünk. Az idei évben a címben megírt kérdésre kellett plakátot tervezni. A pályázott tervekből a legjavát állítják ki minden évben a Városligetben.

arc_plakat1.JPGAz előző századforduló idejében, ezen a környéken a Feszty körkép volt a látványosság, mely megmutatta, hogy ezer évvel ezelőtt mi történt a magyarokkal. Ha most a kiállításnak címet kellene adni, és egyszerűen csak azt adnám, hogy „kÖrkép helyett kÓrkép”. Szerintem a kiállított alkotások tömören, képpel, és rövid szöveggel kifejezik a Magyarországi közhangulatot, művészi eszközökkel adnak kórképet az országról. 

arc_plakat2.JPG

arc_plakat3.JPG

arc_plakat4.JPG

arc_plakat12.JPGA szponzorok plakátjai a kaparós sorsjegy mintájára mutatják be a médiákban megjelenő tartalmakat. Minden kis képhez tartozik egy lekaparható szövegmező. Amikor a képeket néztem, kigondoltam a hozzá tartozó híradást. Az esetek döntő többségében az én odagondolt híradásom „NEM NYERT”, mert a lekapart szöveg mást mondott.

arc_plakat11.JPG

A kiállításon láttam több kutyást, akik kedvenceikkel nézték meg a kiállítást. Ezt a fotósorozatot ott készítettem, miután az egyik kutya odapiszkított az egyik plakát tövéhez.

arc_plakat29.JPG

arc_plakat30.JPG

arc_plakat31.JPGA gazdája fogta magát és feltakarította a kutyapiszkot. Erről jutott eszembe, hogy az utóbbi időben nem léptem kutyapiszokba. Tíz évvel ezelőtt a városban járva szinte mindenütt lehetett kutyapiszkot látni. Szerencsére a kutyasétáltatók hozzáállása sokat javult. Én az utóbbi időben ezt tapasztaltam.

Ennek a plakátnak az ötletadója a szociális temetkezési törvényjavaslat volt. Remélem nem találnak rá gyártót!

arc_plakat32.JPG

arc_plakat33.JPG

arc_plakat34.JPG 

Nekem sok plakát tetszett. Azt nem tudom megmondani, melyik tetszett a legjobban. Azt tudom, hogy  amikor válogattam nem tudtam az ott készített félszáz kép közül megmondani, hogy melyiket válogassam bele a blogba. A végén az indafotós galériámba feltettem harmincnégyet.

http://indafoto.hu/multmento/arc_plakatkiallitas_2013

Szerző: MULTMENTO  2013.10.06. 06:55 2 komment

Címkék: játék papír szakrália

Ritkán szokta könyvet ajánlani a blogon, most mégis kivételt teszek. Mondhatni, ezt a könyvet pszichológusom ajánlásával vásároltam meg, és olvastam el. Will, a főszereplő filozófus és ornitológus családja egy öreg vízimalomban tölti el a karácsonyi ünnepeket.

hirhozok.jpgEgy öreg vízimalomban csak jó regény játszódhat. Így aztán bele is kezdetem a könyv felkutatásába. Pécsi antikváriumban árulták a legolcsóbban, a boltnak még budapesti átadópontja is van. Egy hetet kellett várnom a budapesti megérkezésre, és az átvételhez is sokat kellett gyalogolnom. Azt mondom, hogy megérte a könyv is, és a gyaloglás is, mert olyan városrészeken mentem át, ahol mostanában ritkán járok. Fényképeztem is sok épületet, melyekről még biztosan írni fogok itt a blogon, de azt majd legközelebb.

Az íróról a borító fülszövegében az alábbiak olvashatóak:  Regényeit, mint a legnagyobb írókét általában, nehéz volna bárhova is besorolni. Kivételessé Wharton egyéni humora, mély embersége és bámulatos mesélőkedve teszi őket. Főszereplői békeszerető, a függetlenséget és a szabadságot mindennél többre értékelő, mégis végtelenül emberi alakok. A kevés általa adott interjú egyikében Wharton így nyilatkozott róluk: "Szeretem a gyáva embereket. A gyávák nem bántanak senkit, nem akarnak lenyűgözni vagy meggyőzni másokat. A hősök unalmas bolondok, akik csak magukkal vannak elfoglalva." Forrás:http://www.libri.hu/szerzok/william_wharton.html

A regényt egy hétvége alatt kiolvastam úgy, hogy közben restauráltam, sütöttem, főztem, kirándultunk. Valóban tartalmas hétvége volt.

A regény elnyerte tetszésem. A főhős helyzetébe nagyon bele tudtam magam élni. Annyi idős, mint én. Ugyanúgy szeret felújítani, mint én. A malmot olyan szemléletesen mutatja be, hogy szinte magam előtt látom évszázados kőfalait, és a mögötte levő malomtavát.

Moulin des Massons.jpg

Fotó: Egy francia vízimalom, innét: moulindesmassons.com

Szerző: MULTMENTO  2013.10.03. 06:41 Szólj hozzá!

Címkék: könyv

foldtani2.jpgA földgömböt tartó négy alak az általános iskolás földrajzkönyvünk borítóját díszítette. Ebbe az épületbe már akkor beleszerettem. A kedvenc tantárgyam lett a földrajz, és ehhez biztosan hozzájárult a Földtani Intézet épületének a teteje is. Amikor Budapestre jártam egyetemre, többször mentem el a környékére, hogy láthassam az épület Zsolnay kerámia díszeit.

Egyszer az egyik egyetemi barátnőmet is elvittem oda. Előtte egy labdarúgó mérkőzést néztünk meg a Népstadionban. Én nem voltam elragadtatva a mérkőzéstől, hisz a lelátóról alig láttam valamit. Szerintem a meccsek TV közvetítései sokkal izgalmasabbak, mint a helyszínen messziről nézni. Én a mérkőzés végét már alig vártam. Gondoltam visszafelé majd a Földtani Intézet felé megyünk, és én megmutathatom barátnőmnek a kedvenc épületem. A tervem sikerült is, és a Stefánia úton mentünk is az épület felé. Én ott lelkesen mutogattam az épület szépségeit. A barátnőmnek ez különösebben nem tetszett, ő még mindig a „remek” futballmérkőzést emlegette. Így történt, hogy ott, akkor a barátnőm szerelmét elveszettem, de a Zsolnay épületkerámiák szerelme, szerencsére megmaradt.

foldtani1.jpgMagyar Földtani és Geofizikai Intézet Székháza Budapest, Stefánia út 14. szám alatt található. Lechner Ödön által tervezett szecessziós palota, amelyet 1899. október 1-jén adtak át és érdekessége, hogy kifejezetten a magyar földtan számára épült. Az épület megvalósítására jeligés pályázatot írtak ki 1896-ban. Tizennégy pályamunka érkezett be, amelyeket a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által felállított bizottság bírált el, ebben többek között Pecz Samu és Alpár Ignác is helyet kapott. Az első díjat a „Versenyezve haladunk” jeligéjű pályamű kapta, amely Lechner Ödön műve volt. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes feljegyezni, mert Hausmann Sándor a szecessziós stílusú épületet „lakható állapotban” már 1899. október 1-jén átadta. Ez az építési időtartam pedig a hagyományos építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt.

Az elkészült épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay mázas tetőcserép, a szintén kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, az ablakok és ajtók faragását díszítő „sujtásos” ornamentika ma is látogatók és lelkesen fényképező turisták ezreit vonzza évente. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_F%C3%B6ldtani_%C3%A9s_Geofizikai_Int%C3%A9zet

foldtani3.jpg

foldtani4.jpg

foldtani5.jpg

foldtani6.jpg

foldtani7.jpg

foldtani8.jpg

Szerző: MULTMENTO  2013.10.01. 06:16 1 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház zsolnay épületkerámia

FALVEDO_SAMFA1.jpgNe vegyél semmit a bolhapiacon! — engedett el a feleségem.

Én a képen látható tárgyakkal értem haza a bolhapiacról, mert nem tudtam ellenállni egyik tárgynak sem.

A textil egy német feliratos falvédő. Az eladó szerint a pécsi vásárból származik, a kék svábok vidékéről.

„A századfordulón, 1896-ban Várady Ferenc Baranya múltja és jelenje c. munkája a mohácsi járáshoz tartozó Véménd lakóinak öltözetét az ún. kék svábok viseleti csoportjához sorolta. E minősítés szerint ők zömében kék tónusú ruhát, (a férfiak hamvaskék kabátot és mellényt, kék gyapotharisnyát, csatos cipőt stb., a nők sötétkék szoknyát, hamvaskék-, később sötétkék mellényt, festőből készült vászonkötényt, valamint fejkendőt) hordtak.” Forrás: http://www.muharay.hu/index.php?menu=112

Az én tapasztalatom — én is e vidékről származom —, hogy a kék szín a születéstől kezdve domináns volt nemcsak az öltözéken, hanem minden tárgyon. E vidéken a bölcsők színe is kék volt. A konyhában a székek, az asztal, a kredenc is kék volt. Kékre festették a legényládát, és a leány hozomány stelázsiját is, ha új családot alapítottak. A temető fejfáit is leggyakrabban kékre festették, hisz addigi életükben is ahhoz a színhez szoktak. Nem véletlen tehát, hogy Baranyában a falvédőkön a kék hímzéssel találkoztam. A Budapest környéki falukban a leggyakrabban a piros színnel hímzett falvédőt láttam. Most örömmel láttam, hogy hazaival találkoztam. Amikor megkérdeztem az árát, akkor is barátságos árat kaptam. Nem is alkudtam, azonnal megvásároltam, hisz a bolhapiacozásra szánt ezresemet nem költöttem el.

Táskámban a falvédővel nézelődtem tovább. Az egyik régi kedves eladó ismerősöm standján túrkálós termékeket akciózott.

„Minden darab 100Ft!” — Én elkezdtem a 100Ft-os tárgyak között keresgélni, és ráakadtam egy 42-es ballábas sámfára.

Milyen jó lenne ebből egy jobblábas! — Kívántam én, és egy kis eladói segítséggel lett is egy összetartozó pár sámfám. A sámfával lett egy kerek ezres a bolhapiacon elköltött pénzem. Mondhatni a sámfa ára kerekítette éppen egy ezresre a bolhapiaci vásárlásom. Azon a napon többet nem is költöttem.

FALVEDO_SAMFA2.jpg

Most hogy erről írok, elgondolkodtam a két tárgy egymáshoz viszonyított értékein.

  • A falvédő pénzben értékesebb, mert négyszer többet adtam érte, mint a két sámfáért.
  • A sámfa használati értéke sokkal nagyobb, mert rögtön betettem a cipőimbe, és szolgálnak hűségesen. A falvédő pedig bekerült a fiókba a többi régi textília közé.
  • Esztétikai értékben? Nekem mindkettő egyformán tetszik, hisz azért vettem meg őket.
  • Eszmei értékben? A falvédő a maga szövegével köztudott bölcsességet tanít. A sámfa pedig rendszeretetre, és segít az esztétikus megjelenésben. 
Szerző: MULTMENTO  2013.09.28. 06:02 1 komment

Címkék: fa fém textil régiségpiac

süti beállítások módosítása