Hoppá, egy emléktábla, az éjjel-nappali maszek boltjának reklámtáblái között. Ezt még eddig nem vettem észre, és a rajta szereplő Vihar Béla neve sem mond számomra sokat. Mindegy, név megjegyezve, és mentem tovább. Otthon aztán nem hagyott nyugodni a táblán szereplő név.…

A Pünkösdi hétvégén változékony idő volt, ezért a családi kupaktanács úgy döntött, hogy többnapos vidéki kirándulás nem lesz. Én úgy mentem volna a természetbe, és hallgattam volna a madárdalt. Helyette szobafogság jutott osztályrészül. Azért nem unatkoztam, és a hosszú…

Egy szombati napon történt, hogy három magyarországi német falut látogattunk meg. A leutazás három órát tartott, a csoportvezetőnk örömére nem tizenhárman, hanem eggyel többen mentünk, igaz ehhez a sofőrt is beszámolta. Mind a három falu lakossága az evangélikus felekezethez…

Az egyik külföldi kollégám kérdezett a Magyarországi kisebbségekről. Amikor a románokról beszéltünk csodálkozott, hogy van olyan falunk, ahol többségben vannak a román anyanyelvűek. Van, sőt nekem is volt román nemzetiségű évfolyamtársam. A most bemutatásra kerülő…

A nyolcvanas évek végén gyakran jártam a Teleki téri piacra, mert a közelben dolgoztam. A Népszínház utca akkor még nagyrészt macskaköves utca volt. A házak falán még sok helyen voltak golyó ütötte nyomok. Hangulata volt úgy is az utcának. A Népszínház utca kezdeti…

A nyolcvanas években sokszor mentem át a Király utcából a Dob utcába. Az udvaron akkor nem sokan voltak, bár a háztömbökben akkor még sokan éltek, és a földszinti üzletek közül is több működött. Mióta felújították a Gozsdu udvar épülettömbjének nagy részét már inkább…