A Pünkösdi hétvégén változékony idő volt, ezért a családi kupaktanács úgy döntött, hogy többnapos vidéki kirándulás nem lesz. Én úgy mentem volna a természetbe, és hallgattam volna a madárdalt. Helyette szobafogság jutott osztályrészül. Azért nem unatkoztam, és a hosszú hétvége többórás napsütését is kihasználtam. Elmentem a szomszéd kerületbe fényképezni. Már régóta tervezem, hogy néhány fémmunkás emléket lefényképezek, mert én érdekesnek találom. Különben is, ki tudja meddig maradhatnak még ott ezek fémműves emlékek.
A Nefelejcs utca sarki boltjának hátsó bejáratához egy rámpa van hegesztve. A vaslemezre a lakatosok – talán azért, hogy csúszásmentes legyen –, feliratot hegesztettek. Az írásképet biztosan nem ötösre osztályozták volna, de jól kivehető, hogy 1982 decemberében készült ez a nem mindennapi rámpa.
A Nefelejcs utca következő sarkánál egy modern cégtábla, mely az ott levő működő lakatosműhelyt reklámozza. A műhelyben már lézervágást is készítnek, biztos nem ott készült a csúnyácska rámpa.
Talán ebben az alagsori műhelyben készült a rámpa, amelynek ajtaját már régóta nem nyitották ki. A VII. kerületi IKV már rég nem létezik, a műhely dolgozói már biztosan nyugdíjba mentek. A tábla még egész jól tartja magát. Még 20 évet kell kibírnia, és akár a helytörténeti múzeumba is mehet.
A következő utcasarok házában élt egykor Teszársz Károly vasöntő, emléktáblájának alsó kettő bronzcsavarját már lelopták.
Teszársz Károly, Tesař (Pest, 1855. okt. 22. – Bp., 1916. máj. 18.): vasöntő, szociáldemokrata vezető. ~ Kálmán apja. Fiatalon ausztriai, németországi vándorútja során csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. Hazatérve 1880-tól már a munkásmozgalom egyik szervezője. 1885-ben megalakította a vasöntők segélyező egyletét, amely a későbbi szakmai szervezkedés magja lett. Szervező munkája miatt feketelistára helyezték és többször bebörtönözték. 1893-tól a vasöntők elnöke. Megalapította a vasipari szakegyletek közös magyar-német nyelvű újságját, a Vas- és Fémmunkások Szaklapját. Részt vett a Szakszervezeti Tanács megalapításában, 1899-től haláláig annak elnöke, nemzetközi kongresszusokon a magyar munkásságot képviselte. 1894-től az SZDP vezetőségi tagja. 1903-tól a Vas-és Fémmunkások Szövetségének elnöke, 1904-től az Általános Fogyasztási Szövetkezet alelnöke. Tehetséges agitátor és szervező volt, nagy érdemei vannak a magyarországi szakszervezeti mozgalom kifejlesztésében. Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15646.htm
A Dembinszky utcánál jobbra lefordultam, és az Izabella utcáig meg sem álltam. Ott emlékeztem egy járdába öntött kulcsra, mely a „kulcslyuk” nevű kis lakatosműhelyt jelölte. A kulcs még a járdában volt, a műhely már elköltözött a túloldalra.