A hatvanas és a hetvenes években a lányok között divat volt emlékkönyvet tartani. Nőnemű osztálytársaim mindegyikének volt, a fiúk közül senkinek se. Mi fiúk meg annak örültünk, ha az osztály legmenőbb lányainak emlékkönyvébe írhattunk. Mennyit gondolkodtam azon, hogy mit is írjak, rajzoljak egy-egy emlékkönyvbe. Jobbnál-jobb idézeteket találtunk akkor, és szebbnél-szebb rajzokat alkottunk anno.
Aztán 2011 év elején egyik barátom odaadta a régi emlékkönyvét, hogy írjak és rajzoljak bele. Napokig törtem a fejem, mint Micimackó a gondolkodó fája alatt. Aztán kipattant az ötlet, és megszületett az egyoldalas bejegyzés. Persze ez titok, hogy mi került erre az oldalra, ez már kettőnk titka. Ellenben ez az egyszeri bejegyzés egy újabb ajándék készítésére inspirált.
Történt még a teáskészlet vásárlásakor, hogy a kacatboltban megakadt a szemem két kis szívecskén. Látszott, hogy nem mai darabok. A szívecskéken kis miniatűr festménykék, a kisebbiken fehér gerlepár, a nagyobbikon egy magányos fehér galamb és két virág. Mint az eladótól megtudtam, miniatűr emlékkönyvecskék egy hagyatékból. Az egyik emlékkönyvben üres lapok voltak, és hiány. Ebből bizony néhány bejegyzést kitéphettek, ezért restaurálásra szorult. (Vajon milyen titkos bejegyzéseket írhattak bele hajdanán?) A bolt tulajdonosa gondolt egyet, és — ismerve restaurátori hajlamaimat — nekem adta ezt a kis emlékkönyvet. Én az emlékkönyvet hazavittem és gondoltam majdcsak használhatom valamire. Az emlékkönyvecske felhasználásához az ötletet barátom emlékkönyve adta, mert feleségem az emlékkönyv kapcsán panaszkodott, hogy az övé elveszett. Pontosabban valamikor, valakinek odaadta, hogy írjon bele, de nem kapta vissza. Most kézenfekvő, hogy az üres emlékkönyvecskét restaurálom, azaz kiegészítem még új lapocskákkal, hogy olyan terjedelmű legyen, mint régen volt. Ezen kívül elmentem a boltba, ahol meg akartam venni hozzá az emlékkönyv párját. Érdekes, meg volt még a boltban a párja, így megkaptam a régihez ráadásként.
Most, hogy az emlékkönyvecske restaurálva, már csak arra várnak, hogy életem párjának ajándékozzam őket Valentin napra. Ismét lesz emlékkönyve a Páromnak, és adhatja barátainak, hogy írjanak bele. Természetesen én is írtam az egyikbe egy bejegyzést, de ez továbbra is maradjon a blog titka. Az új lapok vázlatnak való pauszpapírból készültek, mert ez az ami az eredeti lapokkal azonos vastagságú és erősségű.
Képek: Az eredeti állapotról, és restaurálás után az új lapokkal, beírás és beragasztás előtt.
