Budapest VI. kerületében sétálva van egy kedvenc kereszteződésem. Amennyiben a kereszteződés közepén megállnánk és a kereszteződést alkotó négy saroktelek felé nézünk négyfélét látunk, olyan „négy az egyben” érzésünk van.
Az egyik sarok az Epreskert (http://hu.wikipedia.org/wiki/Epreskert). Terézváros egyik látnivalója lehetne, de évek óta nem nyitják meg a nagyközönség előtt. Állítólag életveszélyes az öreg fák alatt sétálni. Volt már rá példa, hogy a portás beengedett baráti csoporttal. A kertben a magyar szobrászoktól láthatunk műveket a romantikustól a modernig. Aki nem hiszi, kéredzkedjen be, és gyönyörködjön.
Akik lusták akár meg is kereshetik a terézváros webtérképén ezt a sarkot és még információt is találnak róla. http://www.terezvaros.hu/webterkep/index.html .Az epreskertről az alábbit írják: „A mesteriskolák telkének kijelölésekor a főváros az elhagyatott, ligetes , bozótos területen, az úgynevezett Epreskertben határozta el a művészkolónia kialakítását. A milleneumra készülő város a ligethez és a Sugárúthoz közeli részen olcsó telkek juttatásával szorgalmazta neves művészek letelepedését. A magyar képzőművészet jeles alkotói indultak innen útjukra, vagy készítették alkotásaikat az Epreskertet körbeölelő műtermes villákban. A művészek által építtetett házak tökéletesen illeszkednek a környék elegáns palotáihoz, villáihoz, jól reprezentálják a művészet és vele együtt a művészek akkori társadalmi rangját. Itt dolgozott Huszár Adolf, Zala György a Hősök terén látható milleneumi emlékmű, Schikedanz Albert "építész festő", a milleneumi emlékmű építészeti tervezője, valamint az 1896-ban elkészült, szintén a mai Hősök terén található új Műcsarnok tervezője. Míg a hajdani Lendvay utcában " szobrászsor" alakult ki, a Bajza utcában festők műteremházai épültek. Az érdeklődés középpontjában Feszty Árpád és Jókai Mór villája állt. A Bajza utca 18. számú nagy palota földszintjén hatalmas műtermében dolgozott Feszty, az emelten pedig Jókai szobái, többek között 50 négyzetméteres dolgozószobája volt. Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos hatalmas, reprezentatív műterme az epreskerti mesteriskolák területén volt. A környezetbe belesimuló műteremházuk kizárólag az oktatás szolgálatában állt. A mesteriskolák tanárai idejük nagy részét az Epreskertben tölthették, nem kellett bért fizetniük a műteremhasználatért. Mindannyian a közeli utcákban vettek lakóházat maguknak. Benczúr a Lendvay, Stróbl a Bajza utcában lakott. A mesteriskola tanárainak, de különösen Stróbl Alajosnak volt nagy szerepe az Epreskert kialakításában, sajátos hangulatának a mai napig ható létrejöttében.”
Az Epreskerttel szemben levő, jelenleg üres garázsról már kevesebbet lehet olvasni: „Az eredetileg kétemeletes ház bontása és a Bajzai utcai szárny helyreállítása 1948-ban történt, jelenleg garázsként működik.”
Nekem még így lakatlanul is nagyon tetszik ez az ipari stílusban itt maradt egykori garázs. Az önkormányzat vagyonleltárában az alábbit találtam róla „Építés éve 1889;
Építész / építtető Gutwillig József / Dick Vilmos, Barna József
Stílus: eklektikus / kortárs modern; Védelem VÖP; Épület leírása: Bajza utca 43. – Szondi utca 68. Saroképület, mindkét oldalon földszintes épületrészekkel zártsorúan csatlakozik a meglévő többszintes lakóépületekhez. Az épület a Magyar Állam tulajdona, jelenleg üresen áll. Az épület megjelenésében, álalgában sem illeszthető az utcaképbe. Korábban kétemeletes sarokház volt, amit életveszély miatt bontottak vissza.”
Sajnos ennek a leírásnak az alapján nem jósolok fényes jövőt neki. Attól tartok, mint nem oda illőt lebontatják, és helyette majd valami modern üvegcsoda fog épülni. Én jelenlegi formájában felújítva nagyon el tudnám képzelni olyan cégközpontnak, mely a loft stílusra épít, például az Artkraft cégnek: http://loftdesign.hu/ . Gondolom ők nem tudják majd megfizetni ez a környéket. Egy multit is el tudnék képzelni a helyén aki meghagyja az épület külsejét és csak belül lakja be, mint a Tűzoltó utcai Aldi üzlet. És így tovább, ötleteim lennének. Remélem nem fogják elbontani. A másik két sarokház háromemeletes, eklektikus stílusú bérház. Miattuk nem aggódom, mert jó állapotúnak tűnnek, és remélhetőleg a tulajdonosok meg is őrzik, vagy javítanak még rajtuk.
Képek: A kereszteződés a Terézváros webtérképén jelölve. Saját képeim a saroktelekről. Egy fotóbloggertől az egykori garázsnak használt sarokról egy fekete-fehér kép, innét http://www.photoblog.com/utazo/2010/10/23/. Néhány nekem tetsző részlet az üresen álló saroképületről.
