A most bemutatásra kerülő sarokház az Országházhoz közeli található. Sok turista nézi, és fényképezi a jól megépített bérpalotát. Annak idején ebben a házban élt Hajós Alfréd. Talán épp ebben a házban dönti el, hogy megtanul úszni?

Az 1878-ban született Hajós édesapja a Dunába fulladt és meghalt - a későbbi bajnok ekkor volt 13 éves és eldöntötte, hogy elkezd úszni. Közben a Markó utcai reáliskola elvégzése után diplomát szerzett a Műegyetemen. Az egyetemi évek alatt fizikailag is edzésben volt. Létesítmények híján a Rudas medencéjében készült az olimpiára, amelyen a budapesti fürdő meleg vizéhez szokott sportoló 13 fokos tengervízben nyerte olimpiai bajnoki címeit. "Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin" - ezt mondta Hajósról a görög trónörökös. Így lett ő a Magyar delfin. Az úszás mellett Hajós focizott is. A BTC tagjaként részt vett 1897-ben az első hivatalos edzőmeccsen, 1901-ben és 1902-ben pedig bajnokcsapat tagja volt. Kétszeres magyar válogatott volt és kétszer szövetségi kapitányként is irányította a nemzeti csapatot. Emellett FIFA-játékvezető is volt.

A civil munkáját tekintve építészmérnök Hajós a kezdeti évek után saját irodát alapított Villányi Jánossal. Ők nyerték a Borsod megyei Takarékpénztár épületének pályázatát, ők tervezték a debreceni Aranybika szálló felújítását és a pozsonyi gimnázium, a Magyar Mezőgazdák szövetségének budapesti székháza, valamint a szegedi Gyógypedagógiai Intézet építése is az ő nevükhöz fűződik.

Hajós természetesen sportlétesítményeket is tervezett. Budapest 50000-es stadionjának tervei az I. világháború miatt meghiúsultak, ám az 1920-as években a sportban is lehetett, sőt kellett építkezni. 1922-ben avatták fel a Hajós által tervezett UTE-stadiont és a győri uszodában is az ő nevét áldhatták.

1924-ben, a világháború utáni első olimpián a sport mellett a szellemi vetélkedés is teret kapott. Hajós építészet kategóriában - Lauber Dezsővel - közösen ezüstérmet szerzett a budapesti stadion tervével. Hajós így az egyetlen magyar, aki művészet és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett. Ez valószínűleg nem is fog már változni.

Hajós Alfréd legismertebb sportlétesítménye a róla elnevezett, 1930-ban épült margitszigeti uszoda. Magyarország első fedett uszodájáról visszaköszön az építész-sportoló munkássága.

Hajós Alfréd ismertségének és népszerűségének köszönhetően megúszta a II. világháború zsidóüldözéseit. A sportban és az építészetben nyújtott teljesítménye mellett kétgyermekes családapa lett belőle.

Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben. Hajós Alfréd 1955. november 22-én hunyt el. Igazi példakép ő a XXI. századi emberek számára is. Forrás: http://magicmagyars.blog.hu/2013/04/10/az_elso_magyar_olimpiai_bajnok_hajos_jolly_joker_alfred