Kertész utca és Dob utca kereszteződésében egy ház két különböző homlokzatán van egy emléktábla. Pernye András neve ismerősen csengett, mert a Ki mit tud? zsűrijéből emlékszem értékeléseire. László Zsigmond nevét olvasva nem volt ismerős aztán, életrajzának és könyveinek keresésekor beugrott, hogy Liszt életrajzát olvastam tőle.
László Zsigmond (Nagytétény, 1893. máj. 23. – Bp., 1981. júl. 28.): zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa (1972), Erkel-díjas (1962). 1911-16 között a bp.-i, lipcsei és bécsi egy. bölcsészettudomány karán végezte irodalmi tanulmányait, doktori disszertációja: A kuruc balladák (Bp., 1917). 1945-48-ban a Goldmark Károly Zeneiskola igazgatója, majd 1955-ig a bp.-i körzeti zeneiskolák zenetörténet tanára. Elsősorban m. verselmélettel, ritmustannal, zenei prozódiával, m. zenetörténettel, zenekritikával és zenei műfordításokkal foglalkozott. – F. m. 36 francia népdal (műfordítás, Bp., 1949); Liszt Ferenc és az orosz zene (Bp., 1955); Erkel Ferenc élete képekben (Bp., 1956, 1958, 1961, oroszul 1964); Ritmus és dallam. A magyar vers és ének prozódiája (Bp., 1961); Az ifjú Liszt. 1811-1839 (Bp., 1962); A rím varázsa (Bp., 1972); Liszt Ferenc élete képekben és dokumentumokban (Mátéka Boleszlávval, Bp., 1978; orosz, német, angol, francia nyelven is); Költészet és zeneiség (Bp., 1985). – Írásai: prozódiai tanulmányok, zenei cikkek, kritikák, fordítások, oratórium-szövegek. – Irod. Schreiber Sándor: L. Zs. halálára (Élet és Irod., 1981. 32. sz.). Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09245.htm
László Zsigmond, a magyar verstan és zenetudomány kutatója kettős kötöttségű alkotó volt: irodalmi és zene elkötelezett tudósa, aki kivételes érzékenysége és széles körű tájékozottsága révén mindkét területen különleges eredményeket ért el. Vers és zene bonyolult összefüggései feltárásának fontosságára már Kodály Zoltán felhívta a szakemberek figyelmét. E kötet a tartalmas életműből László Zsigmond éppen e tekintetben úttörő prozódiai munkásságának vonulatát mutatja be. Kötetünk tartalmazza a szerző két nagyszabású műve, a Ritmus és dallam, valamint A rím varázsa legfontosabb fejezeteit, Bartók Kékszakállú hercegének prozódiai elemzését, a szó és zene kapcsolatát vizsgáló Kodály-tanulmányát, a Versmondás művészete című értekezését és Szabolcsi Bence Vers és dallam című könyvéről írott recenzióját. A Vita-fejezet László Zsigmond prozódiai elméletének visszhangját, a szakterület egymással konfrontáló nézeteit ismerteti. Külön figyelmet érdemelnek azok a fejezetek, amelyekben László Zsigmond egy-egy kiemelkedő költői életmű rímstruktúráját elemezve jutott el fontos eredményekhez: Goethe, Petőfi, Ady, Kosztolányi, József Attila költészete kerül e tanulmányokban új, egységes szempontú megvilágításba. A kötet méltó összefoglalása László Zsigmond gazdag életművének. Forrás: https://www.antikvarium.hu/konyv/laszlo-zsigmond-kolteszet-es-zeneiseg-324406
Pernye András (Újpest, 1928. november 19. – Budapest, 1980. április 4.) Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, szakíró, egyetemi tanár.
- november 19-én született Újpesten. Édesapja, Pernye Károly gépészmérnök, apai nagybátyja, Otto Schulhof zeneszerző, aki a Bécsi Operaház karmestere volt.
András fiatal korában aktívan sportolt, írónak készült. 16 évesen azonban gyermekbénulás áldozata lett, és bár leküzdötte a betegséget, felnőtt életében tolókocsihoz volt kötve.
Berkes Kálmántól klarinétozni, Vasady Balogh Lajostól zeneszerzést tanult. A hangszeres pályára lépést maradandó bénultsága megakadályozta. Ezért zenetudománnyal kezdett foglalkozni. 1952-ben kezdte meg a szakot a Zeneakadémián. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán és Ujfalussy József voltak a tanárai. Kivételesen olvasott és művelt ember volt. Kiváló zenei tárgyú könyvei és cikkei jelentek meg. Egyike volt az elsőknek, aki szakíróként fölkarolta a dzsesszzenét.
1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított, és 1965-től mindvégig a Zeneakadémián is. A Magyar Nemzet zenekritikusa volt 1954-1979 között. A Magyar Rádióban jazz-történeti sorozatot vezetett 1959-1974 között. Országos és tartós népszerűségre tett szert a Ki mit tud? zsűritagjaként.1975-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.
„Nincs dobogó az asztal alatt, nem emeltek a diákok széksorai sem. Ő pedig nem tudott felállni az asztal mellől. Mégis úgy éreztük, egy óriás lény lebeg a teremben, szüntelenül megérintve mindannyiunkat.” – Hollós Máté
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pernye_Andr%C3%A1s
Pernye András Ki mit tud? zsűri értékeléseiből a Youtobe-n is van fent, talán nem véletlenül.
