Aranyosfodorka hívta fel a figyelmem az Élőkép Színház Angster re-generációk című előadására. Közelünkben van a színház, és a kedvem is megvolt hozzá, hogy az előadásra elmenjek. Gondoltam, hogy ha már elmegyek, készítek képeket is az előadásról. Érdeklődtem a fotózás lehetőségéről. A színházi előadás alatt fotózni nem lehetett, de előtte a főpróbára a színházi világ fotósai bemehettek. Én is bejelentkeztem, és be is engedtek. A főpróba előtt már gyülekeztek a fotósok, mindenkinél előkészítve az állvány, és a profi fényképezőgépek félméteres teleobjektívvel. Az én oldaltáskámban egy egyszerű kompakt turistagép lapult. Amíg el nem kezdődött a főpróba, és le nem kapcsolták a terem világítását, elő sem mertem venni a kis amatőr gépemet. Amikor elkezdődött a darab, akkor meg annyira magával ragadott az előadás, hogy még a kattintgatásra és a pozícionálásokra sem tudtam odafigyelni.

Így esett, hogy a képeim nem adják vissza azokat a szenzációsan jó beállításokat, és élőképeket, amelyeket a rendező és a szereplők produkáltak.

Mintha egy jubileumi családi találkozóra jöttünk volna. Pezsgős poharakkal vártak bennünket és ott szereplőkkel és nézőkkel koccintottunk is. A színpadon a szereplők az Ansgter család tagjait játszották, a nézőtéren az Angster család valódi tagjai nézték. Az orgonagyár alapítót alakító szereplő úgy beszélt, mint annak idején a valódi életben Angster Szepi beszélhetett. Nekem nagyon tetszett, mert az én nagyszüleim is hasonló akcentussal beszélték a magyar nyelvet. Idősebb Angster Józsefet alakító Grégory Chevalier a valóságban is akcentussal beszéli a magyart, hisz francia az anyanyelve. Telitalálat volt Grégory választása, különösen erre a szerepre.

Az előadást egy szünet osztotta két részre.

Vajon mi lesz még a szünet után? Befejezett a történet az Angster gyárról? – Kérdezte feleségem. Valóban a beharangozó ajánlásban igért történetet megvolt az első részben. Az orgonagyár alapító gyermekkorától az orgonagyár megszűnéséig minden felidéződött.

Az Angster orgonaépítés titka fog kiderülni. Rövidebb lesz, mint az első rész. – mondtam sokat sejtetően. A szünet után aztán két rövidfilm levetítésével kiderült mindenki számára, hogy az Angsterek a rendszerváltozás után közreműködtek a pécsi orgona manufaktúra beindításában. Megtudtuk, hogy az orgonasípok hangjának tudományos vizsgálatát ifjabb  Angster József szorgalmazta, és lánya volt aki azt végre is hajtotta. A tudományos kutatás azt is kiderítette a mérésekkel, hogy az Angster orgonák különleges egyedi hangzását mely síp tulajdonságok adják.  

Az Angster emlékest utolsó mozzanata az volt, hogy az első felvonásban díszletként szereplő orgonasípok felhasználásával a szereplők felépítették a pécsi Angster emlékmű színpadi változatát.

Az előadás után a közönség szinte abba nem maradó tapsa is jelezte, hogy egy kiváló felejthetetlen színpadi élményben volt részünk.