Nemrég írtam meg a blogon a saját lánykérésem történetét, és máris kaptam egy újabb story-t a barátomtól. Mindig is tudtam, hogy barátom körül zsongtak a férfiak, nem is csodálom. Tudom, hogy „Kalamajka egy papucs körül” -című meseregénye is fiatalkori élményein alapul. És íme itt az igaz történet, mindenféle „kiszínezés” nélkül:
„Engem is megihletett a "tombolán nyert házasság" és ha nem is tudok ilyen kalandos és fantasztikus leánykérésről írni, de a saját leánykérésemet azért leírom. 19 éves voltam és enyém volt a Világ. Férfiak hada koslatott a nyomomba és természetesen mind el akart venni feleségül.(szóba sem jöhetett a bútorozzunk össze megoldás)Végül is körvonalazódtak a dolgok, és kialakultak az erőviszonyok. Két domináns példány maradt a porondon, aki a kegyeimért küzdött. Szó szerint. A küzdelem odáig fajult, hogy a leendő férjem - mert a erősebbet választottam - a rivális kanos gavallért egy közös nyaralás alkalmával a szó szoros értelemben bele akarta fojtani a tengerbe. Mondván , ha nem száll le rólam, és nem adja át a helyét, akkor vízihulla lesz belőle. Gyuriból nem lett vízihulla, az én kezemet meg elnyerte ez a vad, deviáns kérő, mert ugye az erősebbhez vonzódik minden nő.( helyesbítek: minden 19 éves csitri!)Így kötötték be 20 évesen a fejemet. Persze azért életem során nem maradtak el a kérők, és persze egy másik deviáns példány is megtalált. Ő konkrétan a férjemet akarta eltenni láb alól, mondván így biztos az övé leszek!Mi jöhet még? Mert úgy látszik én gyárilag bevonzom a legelvetemültebbeket!:-)))))”
Kép: Barátom rajza az egyik kérőjéről
