Én még emlékszem, hogy a nálunk spájzban (éléskamrának soha nem mondtuk, így most itt is így írom) volt még szilvalekvár szilkében is. Bár legtöbb konzerv már befőttes üvegbe került, de az igazi hamisítatlan lekvár csuporba, köcsögbe vagy szilkébe került, nevezzük ahogy akarjuk. A néprajzi meghatározásban a szilke kívül és belül is mázas cserépedény, de szerintem, amit én a kacatboltban találtam, az akkor is „szilvalekváros szilke”. Már csak a szójáték miatt is.
Rátérve a lényegre ezt a szilkét a Kacatboltban pillantottam meg, tetszik, hogy a konzervgyár felirata és címere is rajta van a palástján. Úgy gondolom, hogy nem antik darab, mert felirata szerint „szilvaíz”-t árultak benne, a II. világháború előtt pedig még szilvalekvárnak hívták a szilvalekvárt. Végül is nem azért veszem ezeket a régi tárgyakat, mert antik darabok, hanem azért hogy használjam őket, meg szépek is legyenek, ez pedig szép. Egyetlen hibát nem találtam rajta, így ez eredeti funkciójában is használható. Nehéz darab, van falvastagsága. Az eladó szerint jó családból származik, így nem sokat gondolkodtam azon, hogy megvegyem. Funkciót is találtam neki, mert eddig nem volt a nassolnivaló aszalt gyümölcseinknek tárolója. Az aszalt gyümölcsök pedig akkor érzik jól magukat, ha egy kicsit szellőznek, de mégis zárt helyen vannak. Amennyiben ez a szilke egy jó fedelet kap tökéletes „nasitároló” lesz. Fedésnek legjobb a textil, így vettem is fehér konyharuhát, melyből szabtam egy négyzetes terítőt, amit egyszerű befőttes gumival rögzítek a szilke tetejére. Ajándéknak szánom a szilkét, így gondoltam a legjobb, ha a megajándékozott monogramját hímzem a sarkába, mégis csak így illik. Aztán, hogy valódi kompozíció legyen még egy kis elmaradhatatlan szívecskét is hímeztem a kendőcskére. Nekem így nagyon tetszik remélem az ajándékozott is értékeli a munkámat. Nem egy matyóhímzés, de egy férfitól gondolom több nem is várható, hisz eddig leginkább a leszakadt gombokat varrtam csak fel. Ez meg most csak úgy szívből jött.
Képek: Kecskeméti konzervgyár plakát. Képek a szilkéről és a takaró kendőjéről
