A Budapesti Szellemkórháznak hívom, mert mióta naponta megyek el előtte, vagy mögötte egyetlen elő lelket sem láttam benne, vagy körülötte. Sajnos üresen áll, és várja a feltámadást az egykor jó hírű kórház. Nincs is a város szélén, hisz a Honvéd, vagy az újpesti kórház még inkább a város peremén van. A kórház kertjének zöldje messziről egy kerti sétára csábít, aztán közelről látszik már a sok behajított szemét. Érdekes hely, így elvadulva is. Akit érdekel utána nézhet a neten a múltjának. Én reménykedem, hogy majd egyszer régi fényében újra kórházként fog működni. Addig pedig egy fotósorozat a múlt heti állapotról.
