Már régóta, hogy írni akartam az alább látható metszetről. Már egy éve, hogy feleségemnek megvettem Merian Marburg metszetét 1646-ból. Persze nem 1646-ban készült, hanem 1967-ből – limitált példányszámú reprint kiadás - származik az általam vásárolt metszet. Azért került most sorra, mert végre vettem a fáradtságot és elvittem bekereteztetni. Feleségem egyik kedvenc németországi városa, így neki készíttettem, hogy Budapesti dolgozószobáját díszítse.
Magyarországon ismerőseim közül kevesen ismerik Marburgot, illetve, ha ismerik is, akkor is a veszélyes marburgi vírus jut eszükbe. Marburgnak magyar vonatkozása is van, hisz Árpádházi Szent Erzsébet nyughelye és híres műemléke a Szent Erzsébet székesegyház.
Érdekesség, hogy nemrég Marburgból érkezett vendégünk a Rózsák terei Katolikus templom tornyaira azt mondta, hogy pont úgy néznek ki, mint a Marburgi székesegyház tornyai. Gondolom nem véletlen a párhuzam, hisz a Rózsák Terei templom is Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére épült.
Tudnivalók Marburgról (innét: http://hu.wikipedia.org/wiki/Marburg) :
Árpádházi Szent. Erzsébet 1228-ban Türingia özvegy grófnéja, Erzsébet Marburgot választotta lakhelyéül, aki II. András magyar király leánya volt, aki Türingiai Lajos fejedelem felesége lett. Mivel megromlott a viszony közte és sógora, az új gróf között, áttelepült ebbe a városba. A grófné életét a beteg emberek ápolásának szentelte, kórházat is építtetett. Korán, 24 évesen érte a halál 1231-ben, de mindmáig az egyik legkiemelkedőbb személyiségnek tartják azok közül, akik a városban éltek valaha. 1235-ben szentté avatták, és a Német Lovagrend már abban az évben megkezdi sírja fölé építeni az Erzsébet-templomot, ugyanis egyik nagymesterük Türingiai Konrád, férjének testvére, így az ő sógornője volt. Zarándokok jöttek ekkor ide Európa minden tájáról, a város első virágkorát élte.
1527-ben Marburgban alapították meg a világ első protestáns egyetemét a Marburgi Egyetemet, más néven Philipps-Universität. Egyike volt az öt klasszikus "egyetemi falu"-nak. A másik négy Freiburg, Göttingen, Heidelberg és Tübingen voltak.
1529-ben I. Hesseni (Bátor) Fülöp gróf meghívására az itteni egyetemen tartották a marburgi hitvitát Luther Márton és Ulrich Zwingli között. Az úrvacsora megítélésében nem sikerült egyezségre jutniuk, ami sorsdöntőnek bizonyult a későbbiekben: az evangélikus és református egyház fejlődése így külön utakra terelődött.
