Nemrég a családom kicsapott az utcára. Pontosabban mondva elküldtek sétálni, amíg egy ünnepi vacsorát készítettek a névnapomra. Én meg, mint ilyenkor szoktam, fogtam a fényképezőgépem, és kóboroltam Budapest VI. és VII. kerületében. Fényképeztem, és közben eszembe jutottak történetek, gondolatok a házakról. Több posztnyi fényképet készítettem. A maihoz az óvoda bejáratokról válogattam néhány képet, mert tetszettek. Az első a Szív utcai óvoda bejárata. Végre egy óvoda, ahol a hivatalos zománctábla nem a szokványos ellipszis alakú, hanem az utca nevéhez igazodva szív alakú. Reméljük szívesen is járnak az óvodába a gyerekek. Emlékszem a lányom első óvodás napjára. Nagyon féltünk, hogy nem fog neki tetszeni, és aggódva mentünk délután érte. A gyerek átöltözése közben aztán nem is kellett kérdezni, a lányom beszédhibásan megjegyezte: „Jót evettem, jót aludttam” . Így aztán a továbbiakban nem volt gondunk a beszoktatással.

A következő képen a Rózsa utcai Óvoda épülete látható. Szép nagy modern óvoda, bejárata a színes fa építő kockákat juttaja eszünkbe. Biztosan csodás favárakat lehet építeni a játszószobákban. Jó idő esetén aztán a várépítést az udvaron lehet folytatni. Látszik, hogy nagy udvar tartozik hozzá. Én csak egy problémát látok. Mi történik, vajon akkor, ha a gyerekek felnéznek az óvoda tűzfalára? Én ezektől az uszonyos lábú ősemberek elől óvodás koromban elfutottam volna.