A Damjanich utca egyik házának homlokzata előtt egy állványt láttam Május elején. Azt hittem majd felállványozzák az egész homlokzatot, hiszen az utcában ez a ház a legrosszabb állapotú. Bár meg kell hagyni, hogy az utca legtöbb háza az előző századfordulón épült, ez a kakukktojás az ötvenes években készült foghíj beépítésnek tűnt. Másnapra aztán megláttam, hogy az állvány eltűnt, és a ház falára egy emléktábla került.
A következő hétvégén aztán délelőtt úgy mentem, hogy megtudjam kinek is emelték az emléktáblát. Faludy György született annak a háznak a helyén, amelyiken most az emléktáblája látható. Itt olvasható az emléktábla avatásról:
http://hvg.hu/kultura/20130510_Faludy_gyorgy_emlektabla
Személyes élményem Faludy Györggyel kapcsolatban, hogy egyszer találkoztam vele személyesen. Pontosabban mondva, csak elmentünk egymás mellett, és felismertem. Tavaszi hűvös idő járta - ő már akkor 90 fölött -, lenge öltözékben sietett mezítláb nyári szandáljában. Csodálkoztam rajta, hogy mennyire nem az időjárásnak megfelelően öltözködött.
