Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. – Mondom sokszor, amikor a bolhapiacon vásárolok. Valóban. Sokszor van úgy, hogy látom, és már veszem is, mert olyan a kisugárzása, hogy nekem kell, de azonnal. Ez most nem olyan tárgy. Amikor először megláttam, nem szerettem meg azonnal, mert nem ilyet akartam. Valójában háromnegyed részt igen, de az az egynegyed az első látáskor nagyon zavart. Nem olyan kerek a burája, mint amilyent én kigondoltam.
Pontosabban mondva, már évek óta keresek két világháború között készült bankárlámpát. A keresett bankárlámpa legyen olyan, mint az Abigél filmben a tanulótermi lámpa. Ebből a lámpából egy időben Dunát lehetett rekeszteni. Nem volt régiségkereskedés, amelyik ne árult volna ilyet. Szinte mind a legömbölyített lámpaburájú zománcozott verziójú volt. Mostanában egyre ritkább, és egyre drágább a romos állapotú is. Most én meg belebotlottam a szögletes burájú verzióba. Alaposan megtekintettem, és azt mondtam: Nem, nem ilyen lámpát akartam. Aztán a következő héten minden nap csak erre a lámpára gondoltam. Felsoroltam előnyeit-hátrányait, aztán rájöttem, hogy csakis ez kell nekem. Megvettem. Így történt, hogy egy újabb feladatot találtam magamnak.
Azóta megnéztem az Abigél filmből a tanulószobás jelenetet. Rájöttem, hogy azok közül lámpák közül az egyik pont ez a szögletes burájú változat. Belegondoltam, hogy ez a szecessziós lámpa lehet a házassági évfordulónkra az ajándék. Ezt felfoghatjuk úgyis, mint egy késői jegyajándék, hisz a nép kultúrában hétköznapi tárgyat ajándékoznak egyedi személyre szóló dekorációval. Ezen a lámpán volt bőven felújítani, és dekorálni való. Ez a feleségemnek a legjobb, mert nagyon sokszor kell, hogy jó világítás legyen az olvasáshoz.
Volt vele tennivalóm, hogy minden részletében olyan legyen, mint az a két világháború között egykor volt. Az elektromos vezetéke már pótolt volt, ezért én régies textil burkolatú elektromos kábelt vettem hozzá. A kábel beszerzési helye: http://tilka.hu/kapcsolat-2/. A lámpa korpuszát már többször átfestették, ezért legjobb volt minden régi réteget eltüntetni. Az ilyen esetekben leghatékonyabb tisztítást választottam a korpusz tisztításra. Szemcsés lefolyótisztítót oldottam fel egy vödör vízben. Abban a festék úgy leoldódott, hogy alig kellett súrolnom.
A búra rögzítő csavarja sem volt az eredeti, oda való rézcsavar, ezért a hozzám közeli csavarboltban vásároltam megfelelőt.
A festés részleteire is ügyeltem, ezért a búra belseje fehér radiátorzománcot kapott, hisz az a forróbb villanykörtét is elviseli. A lámpa többi része a mohazöld árnyaltot kapta, hisz a két világháború között készült hasonló lámpák kedvelt színe volt.
Miután a lámpa minden részletében megújult feleségem meg is kapta ajándéknak. Rögtön eszébe is jutott, hogy a régi akadémiai könyvtárban is hasonló lámpák voltak, mely mellett jól tudott olvasni.
Képek: A lámpa felújítás előtt
és után.
