Alcím: Ami a korábbi leírásokból kimaradt
Egyetlen séta volt - talán még egy kilométert sem mentünk -, csak csattogtattam a fényképezőgépem és hallgattam a helytörténeti ismertetőket.
Ezek a kis házak a fertő tó partján álltak valaha. A XIX. században még a ház túlsó nem látszó végéhez köthették ki a ladikjaikat a házak tulajdonosai. Manapság több száz méterre van a nádas széle.
A templom oldalfalában levő síremlékek többsége a városban szolgálatot teljesítő papok fejfája. A képen látható kivétel, mely alatt a város nyolcszor megválasztott nagy tiszteletnek örvendő elöljárójának nyughelyét jelöli.
A templomban a kitelepítettek emléktáblája, mely a két világháború között a közeli apácazárda lakónak padja fölött kapott méltó helyet.
A polgármesteri hivatal, mely előtt a pellengér áll.
Gólyák a püspöki kastély tetején.
Fertőrákost feltehetően már a XIV. századtól, de bizonyosan a XVI. századtól övezte városfal, amely a XVIII. század végén még fennállt. A falakon belül helyezkedett el a középkori eredetű templom és a megerősített püspöki kastély együttese. A falon kívül a püspök dísz- és haszonkertje, az ún. Nemeskert terült el. A település szép fekvése, jó levegője a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt nyári tartózkodásuk céljára.
Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház - kastély - állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont. Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.
Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. Ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Az épülethez istálló is tartozott. Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/kastely.html
A második világháború áldozatainak és a Fertőrákosról kitelepített németek közös emlékműve a középkori városfal tövében. A helybeliek egyszerűen a „Rákosi Madonnának” nevezik, ezt a szoborkompozíciót
„A II. Világháborút követő kitelepítés a falu lakosságának 90%-át Németországba száműzte. Az újonnan berendezkedő kormányzat a kitelepítettek földjét, házát és jószágát itt tartotta. Személyenként 100 kg-nál több csomagot nem vihettek magukkal. A szegényebbek itt maradhattak, mert a kitelepítés végrehajtóinak elsősorban a vagyonra fájt a foguk.
A marhavagonokból álló 3 szerelvényből az első 1946. április végén indult Sopronból 600 fertőrákosi lakossal együtt. A második szerelvény május elején hagyta el a pályaudvart. Ezzel ment Rohrer István plébános is. Káplánja a következő szerelvénnyel hagyta el az országot. Mindketten önként távoztak, nem akarták elhagyni híveiket.
A kitelepítettek helyére a Felvidékről elűzött magyar parasztcsaládok költöztek. Az 1949-es népszámlálás 2150 főt regisztrált, tehát legalább 1680 telepes volt a faluban. Ennek eredményeként a település etnikái összetétele, szokásai és életvitele is megváltozott.
1996-ban a kitelepítés jubileumi ünnepén avatott emlékszobor a 3500 elűzöttnek állít emléket. „Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/kitelepitettek_emlekmuve.html
A rákosi pellengér. Én sajnos nem tudtam olyan képet lőni, amelyiken ne lettek volna emberek.
„A község 1530 után új börtönt építtetett a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. 1628-ban még a korábbi áristom szomszédságában álló szilfához kötözték ki a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre. Az új oszlop sokáig töltötte be fenyítő szerepét. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt szíjaztak hozzá. Az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert, aki a decemberi éjszakákat a csendőrőrs fogdájában tölthette.
A pellengér három koncentrikus lépcsős talapzatából hasáb alakú kőoszlop emelkedik ki, mely felső harmadában hengeres. Ezt kettős tagolású párkány zárja le, melyet gömbben végződő gúla koronáz. Tetején most a község kék-fehér zászlaja látható.
Ez az egyetlen pellengér Magyarországon, amely eredeti helyén maradt fenn.
A pellengért Fertőrákos község fennállásának 800 éves jubileuma alkalmából Fertőrákos község Önkormányzata restauráltatta 1999-ben.” Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/pellenger.html
Ez a helyi halászcsárda bejárata.
