A hetedik kerületi Jósika és Rózsa utcák találkozásánál van egy kis tölcsérszerű öblösödése a Jósika utcának. Térnek mérete miatt nem nevezhető, a telepített növényei miatt parknak nevezték. Ezen kis parkba kettő emlékmű került. A nagyobb, Rózsa utca névadójának, Rózsa Ferencnek az emlékkútja. A kettő emlékkő a parknak névadója, Szenes Hanna. Bár annak idején más-más világnézetet vallottak, de most jól megférnek együtt ebben a kicsiny parkban. Mindketten a második világháború áldozati.
Szenes Anikó vagy Szenes Hanna (Cháná Szenes; 1921. július 17. – 1944. november 7.) költő, magyar zsidó ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla[1] ismert újságíró és színpadi szerző volt. Anikó hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin (Katerina) nevelte fel. Szenes egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába. Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen. Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi.
Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Izrael állam nemzeti hősének sorsa, helytállása tananyag, érettségi tétel. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szenes_Hanna
Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.) építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista volt a a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.
Édesapja kultúrmérnök volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben. Miután hazatért, bátyja, Richárd bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. 1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt. Rózsa Ferenc a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi pantheonban helyezték végső nyugalomra. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa_Ferenc_(politikus)
Szenes Hanna: A KÖNNY
Mikor a szemünket könnyek borítják,
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
Szánk széle kínosan megremeg,
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
S az arcunkon gyöngycseppek futnak,
Én nem tudom, hogy hová jutnak,
De mind ég, fojtogat és fáj,
S a lelkünkön barázdát váj.
E könnyek, melyek fel-feltörnek,
Úgy kínoznak és elgyötörnek,
A mosolyunkat megtapossák,
De lelkünket tisztára mossák.
Budapest, 1936. november
Forrás: http://regi.sofar.hu/hu/node/13298
