Rendhagyó fővárosi eperszüretről készítettem fényképsorozatot. A Terézváros egyik nevezetessége az Epreskert. „1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Stróbl Alajos, a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jöttek benne létre.” Idézet az alábbi következő forrásból: http://hu.wikipedia.org/wiki/Epreskert

Gyakran megyek el az Epreskert mellett, mert mindig érdemes benézni a kertbe. Vannak a kertben éppen készülő szobrok, különféle segédanyagok, és van itt sok-sok elkészült szobor és terv. Egyes szobrok évtizedek óta várják, hogy sorsuk jobbra forduljon. Amíg végleges sorsuk el nem dől, addig nézik, hogy a kerítés túloldalán kik járkálnak munkába menet. Nemrég csodálkozhattak, hogy mit fényképez itt a járdán az a kövér ember, ahelyett hogy sietne a munkába.

Én meg-megállva azt igyekeztem megörökíteni, hogy a városi galambok hogyan lakmároznak a még megmaradt eperfák lehullott érett gyümölcseiből.