Épp negyvenegy éve történt, hogy a törzsolvasóm 11 évesen üdülésre ment az NDK-ba. Mint később megtudtam tőle, a szülei az útra - az akkor itthon legdrágább -, KODAK színes diafilmet vásárolták. Barátom fényképező gépével elkészítette élete első diasorozatát. A diasorozat aztán idén őszre elő is került. Barátom erről a szerencsés előkerülésről az alábbiakat írta, és küldte el a diákról készült fotóit.  

„Pár napja találtam itthon egy 1973-as kelet-német út diáit. Már el is felejtettem. Az NDK.-ás gyerekek jöttek a Balatonhoz,mi meg a Balti-tengerhez. Nyáron is nagyon hideg volt a víz. Azért, hogy jobban lássam elmentem egy bolhapiacra. Az első asztalon az első darab ez a dianéző volt. MADE IN GERMANY. Gondolom, akkor nyugat-német.

Pár polgári reptér is látható szovjet repülőgépekkel. Jó, hogy a Stasi nem vette észre, hogy mit lát egy 11 éves gyerek. Most békében elvannak. A diák, meg a nézőke.”

Hiába voltak annak idején a diák színei élénkek, még a KODAK film is megfakult, mint az utazás emléke.