Már csak néhány nap és itt a Karácsony. Mi a családdal a Karácsonyi Ünnepekre saját készítésű süteményeket készítünk. A legkedveltebb, és leggyorsabban elkészíthető süteményünk a vaníliás keksz, már három évtizede minden decemberben elkészítünk belőle több hatalmas adagot. A süteményt a gyerekeink régi mesekönyvéből vettük. Régen még a gyerekekkel együtt sütöttük, manapság csak ketten, azaz én és a feleségem. Már többször gondoltunk arra, hogy abbahagyjuk ennek a sütését, de lányaink nem engedik. Lányaink szerint vaníliás keksz – vagy, ahogy ők hívják: manókeksz – nélkül nem igazi ünnep a KARÁCSONY. Ez a régi mesekönyv, nálunk a szakácskönyvek polcán trónol. Ha kinyitjuk, már rögtön a negyvenhetedik oldalon nyílik ki. Mi meg a negyvennyolcadik oldali receptet készítjük el. Amikor a gyerekeink nem tudtak olvasni, de a manó rajzát már felismerték, akkor ragadt rá a vaníliás süteményünkre a manókeksz név.

Amennyiben az olvasóink közül otthon el akarja készíteni, az alábbiakban leírjuk saját tapasztalatainkat. Ebből a süteményből nálunk egy tepsire való a fél fogunkra nem lenne elég, ezért a hozzávalókból egy keverésre négyszeres adagot veszünk. Mi soha nem a gyúródeszkán, hanem mindig egy nagy tálban gyúrjuk össze a tésztát. A vaj helyett RAMA margarinnal dolgozunk. A mandula helyett keverünk bele, kókuszt, mogyorót vagy diót is. A kókusz kevésbé olajos, mint a többi mag, ezért annál egy kicsivel több margarinnal dolgozunk. A közepes hőmérsékletű sütő nálunk 180 C-t jelent, és légkeverésesre állítjuk sütés közben. A kekszet, mi 7-10 mm vastagra nyúltjuk, mert az a tapasztalatunk, hogy ha vékonyabb, akkor könnyen törik. Nem tanácsos a kekszet keményre sütni, ha kivesszük és kihűl úgy is megkeményedik. Kiszúró formából a nagyon tagoltakat - például IKEA rénszarvas -, már nem sütjük, mert annak a végtagjai mindig letörtek.  Az eredeti recept szerint porcukrot kellene rá szórni, de mi azt soha nem szórunk rá.

Amennyiben nem fogy el a sütés napján a keksz, akár hetekig eláll, mi egy fém dobozban szoktuk tárolni.