Eljött az év utolsó napja, Még jó volna, ha tovább tartana ez az év, mert annyi mindent nem fejeztem be, nem írtam meg, és nem is jelent meg a blogon. Sebaj. Majd a jövő évben biztos több szabad időm lesz. Szabadságot már biztos viszek a következő évre, mert nem sikerült kivennem az idei évre kapottakat. Felújítani, készíteni, és írnivalóm is van bőven. Most az év utolsó napján szeretném áttekinteni veletek az elmúlt évemet. Egy kis fényképes összeállítással azokról az eseményekről, helyszínekről melyeken jól érzetem magam, és melyek reményt adnak arra, hogy a jövő esztendő csak jobb lehessen.

Több napos kirándulásra mentünk a párommal a Bálint nap hétvégéjén. Még a természet is sokat segített, hogy felfedezzük a Dunakanyar csodáit. A Dunakanyarban górét nem sikerült fényképezni, de aztán őszre mégis gazdagabbak lettünk egy nagymarosi góréval.

A hétvégi telkünk sok munkával és minden alkalommal más-más látnivalóval várt bennünket, hogy a hétvégéink ne semmittevéssel teljenek. Ezeket a képeket a tavaszi vetésekről készítettük, ugyan nem a miénk a termés, de az egész éves látványuk nagy örömünkre szolgált.

Budapesten sokszor kellett késő estig dolgoznom. A reggeli munkahelyre menetet kihasználtam, és sokszor találtam a blogon bemutatható épületet, emléktáblát, szobrot. Itt épp az Epreskert egyik szobra miatt álltam meg, és kattintottam el a gépem.

Budapesti lakásunk teraszát is sikerült gondozni. Ebben az évben már korán kezdtek virágozni a büdöskéim.

A képen látszik, nálunk a büdöskék a felhőkig nőnek.

A gödöllői dombságban is csodálatos kirándulást tettünk. A máriabesnyői templomról sikerült jó képet készítenem, a kálváriájáról sajnos nem.

Budapesti városi túrából is terveztünk sokat, de ebben az évben csak egyre, a hetedik kerület rejtett értékeinek bemutató túrájára mentünk el.

Baranyába több hétvégét is töltöttünk. Kisjakabfalván érettségi találkozón vettünk részt.

Budapesti lakásunk teraszán egész évben nyíltak a virágaink, és a virágok mellett még zöldségeket is termesztettünk. A képen a petrezselyem mellett virít a nefelejcs.

A munkától nehezen szabadultunk, így valójában nyaralni is december elején mentünk Bécsbe. Budapesten is adventi vásárokba botlunk, de a bécsi sokkal nagyobb és hangulatosabb.  

Bécsből hazaérve névnapot ünnepeltünk.

Az idén sikerült az adventi vasárnapok közös családi ebédjei is jól sikerültek.

Végül, a tizenötödik képem az idei Karácsonyfánk képe. Tradíció nálunk, hogy minden évben, defektes fánk van. Az idei évben feleségemmel mentem fát választani. Alakjával  nem is volt gond, igazán mesekönyvbe illő fára sikeredett. Egyedül a színével nem voltak az idén megelégedve. A hamvas ezüst nem családi kedvenc, de egyszer el lehetett fogadni ezt a surdi ezüstfenyőt.

Ezzel a poszttal kívánok minden kedves olvasómnak Boldog, Békés Új Esztendőt!