Egész nap számítógép előtt ülve dolgozom, ami igen csak terebélyessé tett az évek alatt. Évek óta ezt a napi nyolc óra ülést ellensúlyozandó rendszeresen járok uszodába, és gyalog a munkahelyemre.  Ez a napi 7-8 kilométernyi gyaloglás sem segített testtömeg indexem lefaragására. Már évekkel ezelőtt láttam, hogy nyugaton sokan hódolnak a nordic walkingnak. Az idei évben aztán barátom rábeszélt, hogy próbáljam ki a botos gyaloglást, mert sokkal egészségesebb, és hatásosabb, mint a bot nélküli bejárás. Ráadásképpen megígérte, hogy ha bottal járok, akkor a hazafele út egy részén elkísér. Így aztán nem volt nehéz rábeszélni a Nordi Walkingra. Az irodaházunktól elindulva a kollégák egy kicsit furán néztek, ahogy elindultunk a síbotnak néző sportszereinkkel.  

„A sportág Finnországból indulva Észak-Európában már az 1930-as években elterjedt a sífutók körében, mint a leghatékonyabb nyári erőnléti edzést biztosító mozgásforma. Eredeti neve sauvakävely (ejtsd: "szauvakevëlü"), amely egy finn szó, jelentése „botos gyaloglás”. Először gúnyos megjegyzések kísértek a Nordic Pole Walkingot Finnországban is. A "Feledékenyek sportja", szólt a kritika, utalva a Finneknél népszerű sífutás otthonfelejtett léceire. A cég felkérte Markot, hogy ne csak a sporteszköz fejlesztésében, hanem az új sport terjesztésében is működjön közre. Új értékesítési hálózat és új edzők, trénerek kellettek az új sporthoz, s új név is - Nordic Walking. Ezt az Exel Oyj, az INWA, a Nemzetközi Nordic Walking Szövetség létrehozásában látta biztosítottnak 2000-ben. A Nordic walking egyesíti a gyaloglás vagy futás és a sífutás előnyeit. Fontos különbség a sétához képest a botok használata, amelyek révén hosszabbakat lépünk, úgy, hogy a kezek és a lábak természetes, a járáshoz elengedhetetlen ellentétes mozgása megmarad. A botok használata dinamikát, ritmust ad a gyaloglásnak. Az edzések intenzitásuk szerint lehetnek lassabb tempójú zsírégető edzések vagy gyorsabb intenzitású kondinövelő edzések.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nordic_walking

Szerencsére nem kell sokat autók mellett gyalogolni, mert közel van hozzánk a Városliget, amelyik ideális terep még a botos gyalogláshoz is. A ligeten máskor hamar át szoktam menni, de most alaposan körbejártuk, hogy megizzadjunk, és minél több zsírt égessünk.

Több ligeti nevezettességnél megálltunk. Itt éppen a liget egyetlen síremléke mellett pihentünk meg.

Buza Péter várostörténész hosszas kutatómunkával felderítette a sír történetét, és az alábbiakat írja róla:

Levéltári kutatások alapján kiderült, hogy az sírkő alatt Horváth Jakab (Grassalkovics herceg jogi igazgatója) 1806-ban elhunyt ügyvéd nyugszik, aki végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városának olyan kikötéssel, hogy a Városliget, akkor „Ökördűlő”, majd „Battyány erdő” néven ismert terület belsejében temesse el, és sírhelyét „Fuit” feliratú sírkővel jelölje meg.. A sírhelyet Zitterbach Mátyás falazta ki téglával, a sírkövet pedig Okenfusz János készítette.

Horváth Jakab Toporcz községben született 1738-ban. Ügyvéd lett belőle, és igencsak jó módban élt (irodájában 30 jurátus dolgozott). Különc módon élt, megvetette a földi örömöket, nem nősült meg, állandóan a könyvtárában tartózkodott, nem volt vallásos. Viszont jakobinus volt, és a Martinovics- -féle perben vállalta az áldozatok jogi védelmét. Végrendeletében a teljes vagyonát jótékony célra ajánlotta fel. A sírhelyet először 1928-ban javították és faragott kőkeretet állítottak a sírkő elé. Időközben a város terjeszkedett, és a kieső mocsaras elhagyatott helyből kialakult a Városliget. A hatvanas években ismét felújították Évtizedeken keresztül még a Liget gondozói sem tudták, hogy a sírkőhöz sírbolt is tartozik. 1955-ben cserjeültetés közben fedezték fel.

1995-ben a Herminamező Polgári köre, jelesül Antal Sándor kőfaragó mester elhatározta, hogy a követ felújítja. Azt is elhatározták, hogy ha lehet a megújult sírkövet, a sírboltra teszik vissza.Hosszas kutatómunka kezdődött Buza Péter vezetésével, mert a korábbi leírások nem határozták meg a sír helyét. Modern technikai eszközöket is igénybe véve 1995. augusztus 30.-án megtalálták. Az elhunyt kettős koporsóban feküdt korabeli ruházatban. A sírhely tetejét vasalt betonréteggel lezárták és föléje az eredeti sírkő mintájára faragott sírkövet helyeztek. A sírhely köré kovácsolt vas kerítést került.

Azóta minden év Húsvét vasárnapján sírkoszorúzással nyitják a ligeti szezont. A sírkövön pedig maradt a felirat FUIT (Volt) Forrás: https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html

Ha már az ember a ligetben gyalogol, meg kell állni olyan emlékműveknél, melyeket még nem mutattam meg. Itt van Pósa Lajos a szobra.

Pósa Lajos (Radnót (Gömör és Kis-Hont vármegye), 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.), a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földmívelő szülők gyermeke, akik a szépeszű fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig minden áron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt. A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3sa_Lajos_%28%C3%ADr%C3%B3%29

Egy nekem tetsző vers a mai napra:

A KAKUKKOS ÓRA

Forrás: http://posalajos.com/lapok/tartalomjegyzek/posaversek/

Egyre több emlékmű van a ligetben. Hamarosan egy éve, hogy felavatták, azóta sem sokan látogatták. A Magyarországon nem nagyon ismert Kazah irodalmár szobrát a keleti nyitás politikájának köszönhetjük.

„Ibrahim Abaj Kunanbajuli (kazahul Ибраһим Абай Құнанбайұлы) vagy oroszosan Ibrahim Abaj Kunanbajev (Ибраги́м Аба́й Кунанбаев; Omszki terület, 1845. augusztus 10. – Szemipalatyinszki terület, 1904. július 6.) kazah költő, énekmondó, filozófus és műfordító. A kazah nép nemzeti öntudatát és önrendelkezését zászlajára tűző, a népi költők sorából kiemelkedő Ibiraj Altinszarin és Dzsambil Dzsabauli (Dzsabajev) mellett a modern kazah irodalom és irodalmi nyelv megteremtője. Költeményeinek tartalmi és formai újításaival munkássága korszakalkotó a kazah irodalom történetében.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ibrahim_Abaj_Kunanbajuli

„Embereknek ne higgy, bárhogy dicsérnek

Embereknek ne higgy, bárhogy dicsérnek,

Forrás: http://gepnarancs.hu/2014/05/szultan-a-varosligetben/

Nem bántam meg, hogy a botos gyaloglást választottam, mert így hazafele a sportolás mellett jutott egy kis idő a kulturális nevezetességek megismerésére, fényképezésére. Azóta, ha nincsenek nálam a botjaim, azt tapasztalom, hogy már tervezem a következő botos gyaloglást, és bot nélkül is figyelek a szabályos botos mozgásra.