A szerdán bemutatott Szili Leontin Magányos szigetének zeneművésze (Hans Anderlen) a fülszöveg alapján annyira valóságosnak tűnt, hogy el is kezdtem keresni a neten. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ő csak egy kitalált regényhős. Most egy valódi zeneművész emléktábláját mutatom be. A zeneművész ugyan csak gyerekkorát töltötte ebben az Aradi utcai házban, de az biztos, hogy ezeken a bejárati köveken ő is lépkedett.

Pártos Ödön (Budapest, 1907. október 1. – Tel-Aviv, 1977. július 6.)

Pártos Ödön asszimilált zsidó családban született. Csodagyereknek tartották, hegedülni Ormándy Jenőnél tanult. Nyolcéves korában Hubay Jenőnek játszott, az ő ajánlására kezdte el tanulmányait a budapesti Zeneakadémián. Hegedült, brácsázott, zeneszerzéstanára Kodály Zoltán volt.

Tanulmányai befejeztével, 1924-ben a luzerni zenekar első hegedűsévé nevezték ki, ezt a posztot 1926-ig töltötte be. Az 1926/27-es évadban a budapesti hangversenyzenekar első hegedűse, 1927-ben Németországba emigrált.

A náci hatalomátvételt (1933) és a zsidóellenes törvényeket követően Pártos Berlinben a zsidó kulturális szervezet (Kulturbund) első hegedűse lett. Az év végén visszatért Magyarországra, majd Bakuba ment, hegedűt és zeneszerzést tanított az ottani konzervatóriumban. Tanulmányai befejezésétől kezdve Pártos szólistaként lépett fel, többek között a neki ajánlott darabok bemutatóján. 1937-ben tért vissza Budapestre, ismét a hangversenyzenekar első hegedűseként.

938-ban Pártos Palesztinába emigrált Bronisław Huberman, az ereci zenekar (Palestine Orchestra) alapítója meghívására. Első brácsásként 1956-ig játszott a zenekarban. 1939–1954 között az erec-izraeli (később izraeli) vonósnégyes brácsása.

Pártos Tel-Avivban lakott, a konzervatóriumban és a Zeneakadémián tanított. 1951-ben a Zeneakadémia igazgatójává nevezték ki, 1961-ben professzori címet kapott. 1954-ben Ein Gev című szimfonikus fantáziáját Izrael-díjjal jutalmazták.

Pártos az európai zenei hagyományt hozta magával Erecbe, és a Bartók–Kodály-hatást. A zeneszerzés forrásának a népzenét tekintette. Stílusa a modális hangrendszerekkel, modern kromatikus zenei elgondolásokkal, orientális hatásokkal gazdagított nyugati diatonikus zenei nyelvezet. Ezek a hatások jól felismerhetők műveiben. A Bakuban töltött időszakban élénken érdeklődött a közel-keleti zene iránt.

Erec-Izraelben megismerkedett a keleti zsidóság zenéjével és a jemeni zsidó zene hagyományával. Bracha Zefira énekesnő számára jemeni dallamokat dolgozott fel (Négy népdal, 1939). Izraeli beilleszkedése folyamán Pártos elmélyült az ősi hagyomány feltárásában, így született 1941-ben, az a capella kórusra íródott Hat dal, később pedig az Izrael dallamai vonósokra és zongorára (1948), a Látomások fuvolára, zongorára és vonósokra (1957), a Makamat fuvolára és kvartettre (1959). Jizkor című, brácsára és vonószenekarra írott művének (1947) egy zongorakísérettel hegedűre, brácsára vagy csellóra komponált változatát is elkészítette. A darab a kelet-európai zsidóság vallásos dallamaira épül, és a holokausztnak állít emléket.

A hatvanas évektől kezdve Pártos a dodekafónia technikáját ötvözte műveiben. A fordulópontot a Zsoltárok, a Második vonósnégyes (1960) s kamarazenei változata, és a zenekarra írt Alakok című mű jelzi. Pártos szabadon kezelte a dodekafóniát. A hangsorból hangzatcsoportokat választott ki, ezeket motívumként vagy dallamegységként használta, így jött létre a darabban egy bizonyos tonális hierarchia. A dodekafon zenei anyag műveiben heterofóniával, orientális melizmatikus dallamokkal, askenázi kántorhagyományokkal és a makáma-rendszerrel ötvöződik.

A dodekafon ihletésű zeneművekhez tartozik a Mese brácsára, zongorára és ütőhangszerekre (1960), a Szimfónia concertante (1962) brácsára és zenekarra. A darabok bemutatóján a szólót Pártos játszotta. A hatvanas évek második felében Pártos a szeriális zene világából is merített, 1970-től szabadabb formában komponált. A proporcionális hanglejegyzés, a mikrotonalitás és az aleatorikus technikák korlátozottabban és vegyesen, egy expresszív esztétikai szemlélet szolgálatában jelennek meg műveiben.

Yuval Shaked (Héberből fordította Deutsch Olivér)

Az életrajzi ismertető forrása: http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/PartosEden