A földgömböt tartó négy alak az általános iskolás földrajzkönyvünk borítóját díszítette. Ebbe az épületbe már akkor beleszerettem. A kedvenc tantárgyam lett a földrajz, és ehhez biztosan hozzájárult a Földtani Intézet épületének a teteje is. Amikor Budapestre jártam egyetemre, többször mentem el a környékére, hogy láthassam az épület Zsolnay kerámia díszeit.
Egyszer az egyik egyetemi barátnőmet is elvittem oda. Előtte egy labdarúgó mérkőzést néztünk meg a Népstadionban. Én nem voltam elragadtatva a mérkőzéstől, hisz a lelátóról alig láttam valamit. Szerintem a meccsek TV közvetítései sokkal izgalmasabbak, mint a helyszínen messziről nézni. Én a mérkőzés végét már alig vártam. Gondoltam visszafelé majd a Földtani Intézet felé megyünk, és én megmutathatom barátnőmnek a kedvenc épületem. A tervem sikerült is, és a Stefánia úton mentünk is az épület felé. Én ott lelkesen mutogattam az épület szépségeit. A barátnőmnek ez különösebben nem tetszett, ő még mindig a „remek” futballmérkőzést emlegette. Így történt, hogy ott, akkor a barátnőm szerelmét elveszettem, de a Zsolnay épületkerámiák szerelme, szerencsére megmaradt.
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Székháza Budapest, Stefánia út 14. szám alatt található. Lechner Ödön által tervezett szecessziós palota, amelyet 1899. október 1-jén adtak át és érdekessége, hogy kifejezetten a magyar földtan számára épült. Az épület megvalósítására jeligés pályázatot írtak ki 1896-ban. Tizennégy pályamunka érkezett be, amelyeket a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által felállított bizottság bírált el, ebben többek között Pecz Samu és Alpár Ignác is helyet kapott. Az első díjat a „Versenyezve haladunk” jeligéjű pályamű kapta, amely Lechner Ödön műve volt. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes feljegyezni, mert Hausmann Sándor a szecessziós stílusú épületet „lakható állapotban” már 1899. október 1-jén átadta. Ez az építési időtartam pedig a hagyományos építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt.
Az elkészült épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay mázas tetőcserép, a szintén kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, az ablakok és ajtók faragását díszítő „sujtásos” ornamentika ma is látogatók és lelkesen fényképező turisták ezreit vonzza évente. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_F%C3%B6ldtani_%C3%A9s_Geofizikai_Int%C3%A9zet
