A mai Operettszínházi bemutató lehetne Zsolnay épületkerámiás poszt is, de sajnos nem az. Az eredeti pirogránit épületdíszeket Nikelszky Géza tervezte historizáló neobarokk stílusban. Mára sajnos megsemmisült.
Az Operettszínház épületét egykoron a Somossy Orfeumnak alakították ki.
(1894–1899): a Nagymező u. 17. sz. alatt nyílt varieté. A tömegkultúra modern, polgáriasultabb formáit – a zenés kávéházakkal, kétes hírű „zengerájokkal” szemben – az 1870-es években a Carlé fivérek varietéje jelzi. Ennek kulcsembere volt Somossy Károly, aki előbb a Beleznay Kertben, majd a Hajós utcai volt Hermina Színházban szervezett orfeumot. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utcai házat, Fellner és Helmer építészekkel átalakíttatta mulatóvá, amely 1894-ben nyílt meg. Belső kiképzését minden leírás dicséri. Szép hatású nézőtere lejtősen haladt, barokk stílusú kiképzése a korra jellemző túldíszítettsége ellenére is ízléses volt. A nézőtéren itt már damasztkendővel és ezüsttel terítettek, a felső karzaton büféasztalok álltak, ahonnan a műsort is jól lehetett látni. A külföldi sztárok mellett fellépett Módl József, Rück Nándor, Werner Móni, Seidl Albert, Rienzi Mariska és mások. A koronázatlan királynő azonban Carola Cecília volt, aki a Bogár Imre c. operettben betyárruhában, lovon vágtatott a színpadra. Somossy Pestre hozatta a Barrison-lányokat, akik pikáns dalokat énekeltek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. A műsoron változatlanul külföldi artisták, arab, indiai énekesek, alpesi és olasz egy.-ek szerepeltek, de volt „Csodabarlang” vízijáték és élő fényképek is. Néha magasabb volt a színvonal, amikor pl. a bécsi Burgtheater művészei vendégszerepeltek, v. Paul Lincke Frau Luna c. operettjét adta elő egy bécsi társ., sőt később Reinhardt és berlini együttese is fellépett itt. A változatlanul német nyelvű műsorban m. szó is elhangzott Albach Jacques, Baumann Károly és Gyárfás Dezső, v. Linder Riza, Huszár Károly, Ferenczy Károly és Tanay Frigyes jóvoltából. Waldmann ig. nagy érdeme, hogy helyet adott Zoltán Jenő újságíró Tarka Színpad kabaréjának, de a tönkremeneteltől ez sem mentette meg. Az épületet Ben Blumenthal vette meg s építtette át. Fővárosi Operettszínház néven 1922. dec. 23-án nyílt meg. Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html
Mostanában is érdemes arra járni, mert az épület és az utca is szépen felújított. gondozott. Az operettszínház előtt Kálmán Imre szivarozik egy notebook mellett. A turisták is nagyon szeretnek mellé ülni, és a nagy zeneszerzővel együtt fényképezkedni. A szoborról sokat nem találtam. 2007 októberében Kálmán Imre születésének 125. évfordulóján avatták fel.
Veres Gábor alkotása egy padon ülve, teátrumunk felé fordulva, békésen szivarozva ábrázolja a komponistát. Az alkotás a zenés színházat, s különösen az operettet szerető közönség, magánemberek és cégek adakozásából jött létre, a Pesti Broadway Alapítvány közreműködésével. Az ötlet egyébként, hogy végre Budapesten is legyen szobra Kálmán Imrének, az Operett direktorától, Kerényi Miklós Gábortól származik, akinek - figyelem - prágai Csárdáskirálynő rendezése során jutott mindez eszébe! Forrás: http://www.operett.hu/menu.php?id=183
Kálmán Imre élete nagyobb részét nem szülőhazájában töltötte, de szemmel láthatóan jól érzi itt magát első nagy színházi sikerének közelében.
Kálmán Imre (Siófok, 1882. október 24. – Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester.
Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Imre
