A hetedik kerület átgyalogolva, a Bethlen térről, mindig a terézvárosi oktogon jut eszembe, mert annyira hasonló az alakjuk. Az erzsébetvárosi testvér egy kicsit kisebbre, és egy kicsit szabálytalanabbra sikeredett, de mind a nyolc oldala megvan. Az egyik oldal a zsidó munkaszolgálatosok emlékművének ad helyet. Baráz Tamás tervezte emlékművet 2009-ben adták át. Az alkotó a műleírásban a következőket írja róla: „Törekedtem a szimbólumok többrétegű olvashatóságának már-már rejtélyes komplexitására... A zsidó hagyomány szerint a megmunkálatlan kő szent, amely révén az isten megérinti és megszenteli a földet. A menóra, a hétágú gyertyatartó az Isten jelenlétére utal, és többek között a Jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizálja... a gyertyatartó szárát a világfával is azonosítják... A fal egyszerre jeleníti meg a munkaszolgálatos tevékenységek helyszínét, az árkot, a támfalat, illetve szimbolizálja a beszűkülő életteret és élethelyzetet, a kilátástalanságot, emlékfalként megidézi a „siratófalat”... Az északi fal merőleges a járda vonalvezetésére, míg a minimális ívben húzódó déli fal a szívóhatást kifejtő tölcsérformát hangsúlyozza, álperspektívikus kialakítása nyújtja a teret, benne a közeli is távolinak látszik.” Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/7351/A_zsido_munkaszolgalatosok_emlekmuve_Budapest_2009.html

A tér történetének rövid összefoglalója: A Bethlen Gábor tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az István utca és a Bethlen Gábor utca metszéspontjában elterülő rombusz alakú tér. A 19. század közepén még dűlőút haladt át a helyén, majd az 1880-as években a Városliget felé kiépülő Erzsébetvárosban 1889-ben alakították ki a teret. Neve ekkortól Bethlen tér, 1931-től Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem után Bethlen Gábor tér. A tér mai arculata csak az 1920-as évek végén alakult ki, ekkor épült fel a zsidó hitközség siketnéma-intézete és a Bethlen tér 3. alatti bérház. A teret délnyugat felől a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának, illetve a Péterfy utcai kórháznak a hátsó homlokzata határolja. Bethlen Gábor tér 3. Lakóház (Reiner Dezső, eklektikus, 1929). A kétudvaros épület hét emeletével és mintegy száz lakásával a főváros legnagyobb háború előtt épült bérháza, amely például a Gellért-hegyről nézve is jól láthatóan kiemelkedik a környezetéből. Az épület tetején a II. világháború alatt néhány férőhelyes betonbunkert építettek, ahonnan az egész környező várost tűz alatt tudták tartani. A bunker ma is megvan. Forrás: http://www.bethlenszinhaz.hu/rolunk/regen/

Én, amikor arra jártam csak úgy a fényképezőgépemmel kattintottam a téren körbenézve néhány nekem tetsző képet, épp nyolc sikeredett.