band1.JPG

Április óta nagyon megszaporodtak a vidéki kirándulásaink. Idén hetven éve, hogy a magyarországi németeket kitelepítése megkezdődött az országban. Ennek az évfordulónak a kapcsán többször hívják a feleségem előadásokat tartani egy-egy magyarországi német faluba. Én meg elkísérem és fényképezek. Ezután várhatóan több poszt fog ezekről a kirándulásokról szólni.

band9.JPG

band11.JPG


Bánd 10 km-re fekszik nyugati irányban a megyeszékhelytől, Veszprémtől. A településen ókori lelőhelyeket is találtak, de folyamatosan a 13. századtól élnek emberek a község területén. A középkori falu két részből állt. A Várhegy, Essegvár és a hegy alatti település, Bánd.

band4.JPG

band5.JPG

Az első okleveles említés 1233-ból származik. A Bánd elnevezés valószínűleg egy személynévre vezethető vissza. A 12. században több forrás is említ Bánd nevű személyeket. Az Ajka nemzetség tagja, Bánd volt a település első tulajdonosa a 13. században. A várat Igmándi András építtette, aki 1233-ban 120 márkáért vette meg a hegy lábánál meghúzódó települést. Ekkor tehát már mindkét rész létezett. 1367-ben a Lőrinte-család tulajdonába került a falu, akik jelentős szerepet töltöttek be I. Lajos király udvarában. A család később a várról Essegvárinak nevezte el magát. A család kihalása után a király tulajdona lett a vár és a falu, aki aztán továbbadományozta az őt támogató családoknak. Így került a Rozgonyiak később az Újlakiak birtokába. Az utolsó ismert tulajdonos Kinizsi Pál és felesége volt. A mohácsi csata utáni polgárháborúban sokat szenvedett, 1531-ben zsoldosok dúlták fel. 1552-ben a török elfoglalta Veszprémet, így a határterületre került Bándon az élet meglehetősen bizonytalan lett.

band6.JPG

band7.JPG1619 óta a település az adóösszeírásokban pusztaként szerepel. Valószínűleg a vár is abban az időben pusztult el.  A törökök felrobbantották. A vár köveit a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Ma már csak az egykori vár egyik bástyája és a fal egy részének maradványai láthatók. A 18 században a település birtokosai, különböző köznemesi családok német telepeseket hívtak a faluba. Bánd lakossága a II. világháború végéig zömében németajkú, „sváb” volt. Ennek ellenére az itteni lakosok hűek voltak Magyarországhoz, közülük 39-en estek el a két világháborúban a magyar hadsereg tagjaként. Rájuk emlékeztet a temetőben található „Hősi Emlékmű”, amelyet 1992-ben avattak fel.

band2.JPG

band3.JPG 

Ugyancsak a helyi lakosság építette fel a „Várhegy”-en a Kálvária emlékművet 1933–ban. Sajnos az időjárás viszontagságai, a viharok, villámcsapások mára már tönkretették a stációkat. A temetői emlékmű a kálvária köveiből készült. A második világháború után a település lakosai közül 100 főnek el kellett hagynia Magyarországot, kitelepítették őket. Az egykori NDK területén, Zwickau környékén kezdtek új életet. Rájuk is emlékeztet egy emlékmű, az egykori Polgármesteri Hivatal falán, amit a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából avatott a falu önkormányzata 1998-ban.

band8.JPG 

band11.JPG

A faluból több híres ember származott. Itt született Schröck Ferenc, aki a piarista szerzetesrend főnöke volt 1867-től. Német származása ellenére nem volt hajlandó német nyelven tanítani. Egyetemi előadásait mindig magyar nyelven tartotta, sőt német neve elé még a Somhegyi előnevet is felvette.

band10.JPG

Szintén falunk szülötte dr. Mádl Ferenc, aki hazánk köztársasági elnöke volt 2000-2005 között. Két egyetemi tanár dr. Mádl Antal germanista és Freund Tamás agykutató is bándi gyökerekkel rendelkezik. Forrás: http://band.hu/main.php?page=band

band12.JPG

band13.JPG

band14.JPG

band15.JPG

band16.JPG

band17.JPG

Szerző: MULTMENTO  2016.05.25. 06:04 komment

Címkék: épület emléktábla szakrália

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr878737880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2016.05.25. 08:23:48

Várom a sváb-falu-sorozat következő tagját !
Kár, hogy itt most házakat nem fotóztál, vagy nem tettél fel a blogba ! A régi sváb házak (legalábbis amiket én ismerek) többnyire igen igényesek, szépek voltak.

MULTMENTO 2016.05.25. 20:29:17

@aranyosfodorka: Veszprém megyében is igényesek, és takarosak a német porták. Egy kicsit szerényebbek, mint Baranyában. Látszott a házakon, hogy itt bányászatból, erdészetből, és legeltetésből éltek az emberek. Természetesen lesz majd ház, és sok szakrália, mert itt is mélyen vallásos németek éltek.
süti beállítások módosítása