A nyaralásunk programjaiba én Szécsény megtekintését nem iktattam be. Én már egyszer jártam ott, és egy átlagosnál jobban lerobbant kisvárosnak láttam vagy harminc éve. Hiába, az első benyomás nálam sokat számít. Feleségem aztán mondta, hogy ő még soha sem volt ebben a történelmileg fontos kisvárosban. Feleségem óhaja számomra fontos, ezért jutottunk el Szécsénybe. Jól sikerült a megérkezésünk, mert a központban könnyen találtunk parkolóhelyet. Nagyon szépen felújították azóta, hogy én láttam.
II. Rákóczi Ferenc és a szécsényi országgyűlés emlékét több emlékmű, és a kastélyban levő állandó kiállítás is őrzi. A ferences rendház büszkeségét, a Rákóczi-szobát sajnos nem nézhettük meg, mert pont azon a héten nem fogadtak látogatókat a rendházban.
„Ebben a városban szállt meg II. Rákóczi Ferenc, amikor a Borjúpást-réten tartott országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották.” Ajánlat: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9cs%C3%A9nyi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s
„Szécsény leglátványosabb épülete a Forgách kastély. A magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már áll. A mai barokk kastélyt a Forgách-család 1753-63 táján építteti meg. Utolsó tulajdonosa, Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti.”
Mi is megnéztük. A múzeumban csak jeggyel lehetett volna fényképezni, ezért a kiállításról nem készültek fotók. Sokat nem vesztettek olvasóim. Az antik bútorokkal berendezett szobákban nem a bútorok, inkább a több évtizede ott álló, és a melegtől eldeformálódott gyertyák voltak a legérdekesebbek.
„Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.
A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.”
A posztban elhelyezett dőltbetűs idézetek forrása: http://www.palocut.hu/hu/szecseny_latnivalok
