Nem mindennapi nap a mai, 1683 szeptember 12-én zajlott le a kahlenbergi csata. Ezen a napon segítette meg szűz Mária az összefogott keresztény seregeket, hogy legyőzzék a törököket. A csata az Oszmán Birodalom súlyos vereségével végződött, mellyel el is indult a megállíthatatlan bukás útján. Az oszmán haderő ezt a vereséget többé nem tudta kiheverni, többé nem fenyegette a korabeli Európát. A csata emlékére lett a Máriák ünnepnapja, Magyarországon a legismertebb Mária névnap is egyben. Az újkorban vált ünneppé a katolikus egyházban, Szent XI. Ince pápa rendelkezett ekképpen. Források: http://nevnap.tipptar.hu/cikk/informaciok/maria/osszes http://hu.wikipedia.org/wiki/Kahlenbergi_csata
Eme nevezetes napon köszöntöttem mindig édesanyámat. Édesanyám a sok Mária névnap közül ezt találta számára a leghitelesebbnek. Ezen a napon nevezetes műemlékeket szoktam bemutatni. A most bemutatásra kerülő templomról már személyesen is meséltem Édesanyámnak, mert ennek tornyát még a lakásunk ablakából is látni. Amíg élt nem tudtam személyesen elvinni a Thököly útra, hogy megcsodálja a téglagótika egyik kiemelkedő templomát. Ezzel a poszttal kívánok Minden Mária nevű olvasómnak Boldog Névnapot!
A Rózsafüzér Királynéja Plébánia templom bemutatása: „A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latinkereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya 67 m magas. A főoltárt Möller István tervezte carrarai márványból, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Siennai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Lajos műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A színes üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, a szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jelenetek, a freskókba foglalt ablakokon pedig Szent Margit és Szent Domonkos életéből vett jelenetek láthatók. Az orgonakarzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krausz I. készítette.
A bejárat melletti hatalmas feszület a "tiroli kereszt", Andreas Crepaz munkája, amelyet tiroliak hoztak 1930-ban Budapestre a Szent Imre év alkalmából, és az ünnepségek után templomunknak adományozták. Ez a kereszt ékesítette II. János Pál pápa 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát.” Forrás: http://www.rozsafuzerkiralyneja.hu/index.php/templomunk-toertenete
