A múltkor írtam már, hogy egy kisebb képeslapgyűjteményt kaptam, amiből már bemutattam itt a blogon néhányat. Íme, a gyűjteményből a kedvencem. „Egy jó kislány viselt dolgai” című képeslapsorozat Kozma Lajos tervezte képeslap sorozat egyik tagja. Nagy kedvencem Kozma Lajos, akitől már egy illusztrált mesekönyvem is van. Szép lassan összejön egy Kozma Lajos gyűjteményem.

Kozma Lajos írja önmagáról 1935-ben a Magyar Iparművészet című folyóiratban: "... Az érvényesülésért nem verekedtem soha. Jöttek jó emberek és rendeltek nálam könyvet, bútort, lakást, házat, ahogy szomszédomban a nemes csizmadiánál papucsot, cipőt, csizmát. Igyekeztem derekasan megfelelni a feladatnak - mert mindig feladatnak éreztem és gyönyörű erőpróbának ezt a tusát -, a vízió és az anyag, a régi megkötöttség és az új lehetőség, a szokás és a felszabadulás küzdelmét. ... Elmerültem néha napokig egy szép szék vonalaiba, ahogy egy kis ház alaprajza álmaimat ma is nyugtalanítja: hogyan formáljam meg azt, amit logikusnak, világosnak, tisztának érzek képzeletemben. ..." Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/epiteszet/kozma.html

Ha már kezembe került ez a Kozma Lajos képeslap, gondoltam elmegyek és lefényképezem az ötödik kerületben található Kozma Lajos tervezte épületeket. Az üvegházat, amely eredetileg kereskedelmi és raktárépületnek készült, ma zömmel lakások találhatók. Az épület kevéssé emlékeztet az eredeti tervekre, de legalább emléktábla van rajta.

 A Budapesti Műhely bejárata

1913-ban Kozma Lajos az Iparrajziskola vezető tanára lett. Grafikus tehetségét az iskola Lakberendezés és Fémmunka Tervezési Tanszékének készített plakátokkal kamatoztatja. Mégsem a tanári állás az, ami miatt ez az év meghatározó erővel bír Kozma életrajzában. 1913 egyben a Budapesti Műhely megalapításának is az éve.

Ez volt Magyarország első iparművészeti műhelye, ahol a közönség megtekinthette az alkotók munkáit. A berendezett kiállításokat hétfőtől szombatig ingyenesen lehetett látogatni. Kozma figyelembe vette a látogatók különböző társadalmi helyzetét; az alsó szinten gazdagabban berendezett lakásbelsőkkel találkozhattak a látogatók, míg a felső szinten a szerényebb körülmények között élők találhatták meg a megfelelő alkotásokat. Természetesen kiállításra kerültek Kozma Lajos-tervezte munkák is; bútorok, ajtók, ablakok.

A Műhely megnyílását hazai művészek, írók, költők mellett az európai sajtó is örömmel fogadta. Kozma célja az volt a Budapesti Műhellyel, hogy megmutassa az igényes, magyar iparművészetet az embereknek.

A Műhely impozáns bejárata is ezt a célt szolgálta. A Kozma által tervezett kapuzat két oldalát az ismert növényi motívumok és a szakmák jelképei uralták. Sajnos ez a nagyszerű műve is tűz áldozata lett. Forrás: http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/iparmuveszet.htm

Szerencsére az eredeti fényképek alapján a bejáratott újrafaragták, így néhány fényképet készítettem is róla.

Életrajza: Kozma Lajos (sz. Fuchs) (Kiskorpád, 1884. június 8. – Budapest, 1948. november 26.) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár.

Kozma Lajos 1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetemen tanult. Mestere Jánszky Béla volt. 1909–1910 között ösztöndíjasként Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni. A fiatal építészek népies szecessziós irányú, a Kós Károly törekvései nyomán alakult szellemi körének – Fiatalok Társasága - volt a tagja. Kós Károllyal, Györgyi Dénessel, Jánszky Bélával és másokkal igyekeztek korszerű, egyben nemzeti jellegű építőművészetet megvalósítani. Somogy és Erdély tájairól gyűjtötték a népi építészet, a pásztor-faragóművészet díszítő motívumait. Vázlatokat, rajzokat, metszeteket készítettek a falusi épületekről, templomokról, kapukról és e stílusjegyeket beépítették terveikbe.

1910-1913 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott, irodáját vezette. 1911-ben grafikáival, illusztrációival és bútorterveivel szerepelt a KÉVE kiállításon. A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház - azóta elpusztult – biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben kivitelezte. Ekkor indult el iparművészeti munkássága. Más Lajta épületek külső díszítése is - Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai iskola – nevéhez fűződik. Használati és berendezési tárgyakat készített a New-York kávéház részére is.

1913-ban az Iparrajziskola tanára lett és megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek a lakásművészet reformálása volt a célja. Bútortervei a 20-as években "Kozma barokk" néven váltak fogalommá, bútoraiért 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntették ki, de stílusa már az art déco irányába mutatott. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt, majd a Műegyetemen 1919-ben induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki. Ezt a posztját azonban rövid idő múlva elvesztette, és csak 1947-ben kapta vissza.

Grafikusi tevékenysége is jelentős volt, pályája kezdetén könyvillusztrációkat készített. (Utolsó ábrándok, 1908, Ady illusztrációk, Csáth Géza, Móricz Zsigmond könyvcímlapok stb.) Szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett (Kner Klasszikusok, Monumeta Litterarum). 1925-ben Kozma tervezte Gyomaendrődön, art déco stílusban Kner Imre lakóházát, ami ma Nyomdaipari Múzeum. A harmincas években egyre inkább az épülettervezés felé fordult. 1930-ban a Divatcsarnok újjáépítését tervezte meg, később számos bérlakást épített. Letisztult formavilágú, gondosan tervezett családi házai, villái épültek többségében Budapest második kerületében. Ezek már az avantgárdhoz való csatlakozást mutatják. (Bimbó út 39-67, Berkenye u. 19. Csopaki u. 10., Hermann Ottó u. 10., Napraforgó u. 6-8., Trombitás u. 13. stb.). Legjelentősebb munkái: az ÁTRIUM ház, a Margit krt. 55. alatt, alsó szintjein filmszínházzal. Egyik legismertebb munkája a maga számára épült. Lupa szigeti nyaraló. Az évente kétszer megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon számos modern kísérleti jellegű pavilonépületet tervezett: Magyar Ház (1932-33,) Textil pavilon tornya, Idegenforgalmi pavilon (1936), Textilpavilon (1937) Magyar Lajos Gépszíj és Bőrárugyár Rt. pavilonja (1939, 1940) Tungsram pavilon, Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. pavilonja (1940) Tungsram – Orion. "A fény pavilonja" (1941).

1941-ben, Svájcban jelent meg Das neue Haus című könyve, amelyben nemcsak a már elkészült épületeit közölte, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutatott. Utolsó jelentős munkáját, a Gyöngyösi és Ránky utca sarkára tervezett általános iskola épületét már halála után 1949-ben fejezték be. 1945-től a Magyar Művészeti Tanács Építőművészeti Szaktanácsának és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt. 1947-ben visszakapta katedráját a Műegyetemen. Az 1946-ban létrejött baloldali építészeket tömörítő Új Építészet Körének elnöke volt. A kör legjelentősebb munkája az 1948-ban a Nemzeti Szalonban megnyílt Új Csepel kiállítás volt. A kiállításon Kozma a csepeli általános iskola tervével szerepelt. 1948. november 26-án halt meg, Budapesten. Hamvait a Kerepesi temető 34/2-2-1 sírjában helyezték örök nyugalomra.

Kozma Lajos házait sem kímélte meg az idő, legnagyobb részüket átalakították, emeletet építettek rá vagy lebontották. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kozma_Lajos_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)