Volt időszak, amikor a szeptember és/vagy az október a szüretelésről szólt. Egy évtizede még szüreti mulatságra se mentünk. Most, hogy a kezembe akadt ez a reklámlap a régmúltból egyre nagyobb kedvem a szüreti időszakban a Badacsonyba menni.

Az IBOS borászat történetét megtaláltam a neten. Kiderült, hogy a képeslap a borászat államosításának utolsó évében íródott.

IBOS borászat Badacsonyban

A Badacsonyi Ibos borászat Ramassetter Vince örökségeként indul. Az 1878-ban bekövetkezett halálakor, végrendelete alapján a birtokot Ramessetter Erzsébet leánya, Ferenczy Aloisa örökölte meg. Az így örökölt birtokot Ferenczy Aloisa és férje Szilber Antal kezelte. Közel egy évtized alatt a birtok vesztett értékéből, több résztulajdonos hanyag kezelése miatt. 1888-ban nászajándékként a birtok leányuk, Szilber Aloisa és férje Ibos Nándor örökségébe került.  

Ibos Nándor a kor polgári előkelőségéhez tartozott, gyógyszerészként élte életét, a borászat Badacsonyban ekkor még csak hobbi volt számára. A századfordulóra viszont már fontos lett nekik, és Badacsonyba költöztek. A Ramessetter Vince végrendeletéhez híven elindította a borászat fellendítését. Piacot szerzett, szőlőterületeket vásárolt vissza. Jelentős társadalmi szerepet vállalt a régióban, így Badacsony képviseletében alapító tagja volt a Balatoni Szövetségnek. Ramassetter Vince halálának 30. évfordulóján, 1908-ban, Sümegen avatták fel szobrát. A szoboravató ünnepségen Ibos Nándor mondott ünnepi beszédet, aki Ramassetter Vince szellemi hagyatékát – utód hiányában – átvette.

Az 1920-as évektől fia, Ibos Ferenc vette át a gazdaságot és tette azt országosan – és még azon túl is – híressé. A család számos sikereket és eredményeket ért el. Kutató tevékenységeket végzett, főleg dr. Ibos József kutatásai révén, az egyik legtöbb bort előállító és értékesítővé váltak. Adakoztak a térség fejlődése érdekében. Alkalmazottaiknak, dolgozóiknak tisztességes megélhetést tudtak biztosítani.

Ibos Ferencnek a második világháború vetett véget rövid, de tartalmas életének, testvérével, Ibos Istvánnal együtt a Vörös Hadsereg áldozatává váltak, és lettek Magyar hősi halottak. Emléküket ma Badacsonytomajban Őrzik, Ibos Ferencről pedig utcát neveztek el.

Ibos Ferenc halála után özvegye, Ibos Ferencné, Subáky Márta és lánytestvére Ibos Vilma vette át a gazdaság irányítását. A kommunista diktatúra az Ibos - családot  sem kímélte, 1953-ban államosították az egész vagyont, és tették a családot földönfutóvá. Ettől az időtől kezdve a kommunista időben már szinte az Ibos nevet sem volt szabad kiejteni, ki kellett törölni minden vele kapcsolatos emléket. Persze az idősebb emberek még sokáig őrizték az emléküket. Az egykori Ibos - házban ma a Pannon Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete működik. Forrás: http://www.ibos.eoldal.hu/cikkek/badacsony-ibos-haz/ibos-boraszat.html