A Szabadkőművesekről sokan azt hiszik, hogy gyűléseiket eldugott helyeken, sokszor a föld alatt tartották, tudásukat félve őrizték. Aztán, ha a Podmaniczky és Vörösmarty utca kereszteződésében feltekintünk a tekintélyes méretű sarokházra, rá kell jönnünk, hogy ez csak legenda. Ebben a sarokházban találkoztak évtizedekig a szabadkőművesek. Homlokzata a földszinttől a tetőig bárkinek megmutatja, hogy ezt a házat szabadkőművesek tervezték, és használták egykor.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy központja, VI. Podmaniczky utca 45. (Ruppert Vilmos, 1894-1896)

A sokáig romos, a Podmaniczky és Vörösmarty utcák találkozásánál álló sarokház mellett sokszor elsétáltam anélkül, hogy felismertem volna a kivételes nagyszerűségét – hiszen ez nem egy átlagos bérház, hanem az 1886-ban egyesült két magyar szabadkőműves csoport, (a János-rendű, valamint a skót rítusú Nagyoriens) a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első állandó központja. Az egyik tag, Ruppert Vilmos terveit 1894-1896 közt építették, benne Róth Miksa üvegmunkáival, a korábbi nagymesterek arcképei pedig a XIX. század egyik legjelentősebb magya festője, Than Mór festményein keresztül köszöntek vissza a nagymesteri szoba falain.

Az épület az első világháború alatt a Nagypáholy által hadikórházként üzemelt, 1920. májusában pedig a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a páholyházat, négy nappal a páholyélet Dömötör Mihály belügyminiszter általi betiltása (1920. május 18.) előtt.

"Ha kíváncsiságból jöttél, távozzál! Ha félelem lepett meg, ne menj tovább! Ha nem tudsz eszmékért lelkesedni, érdek nélkül, közjóért dolgozni, fordulj vissza! Ha kitartó vagy, látni fogod a világosságot." – felirat a Nagypáholy sötétkamrájában, amely a páholyba való felvétel előtti elmélkedésre, szellemi végrendelet írására szolgált.

1945 februárjában, még javában a harcok alatt újra a szabadkőműveseket találjuk az épületben, akik a korábban már odaköltözött Nemzeti Parasztpárt VI. kerületi szervezetével közösen használják az ingatlant egészen 1947-ig, mikor a Parasztpárt kiköltözik. A nagypáholy azonban nem sokáig örülhet a visszaszerzett épületnek, hiszen 1950-ben a ÁVO elfoglalja a házat és oda helyezi a központját.

Megszűnésük után a Belügyminisztérium egyik részlege veszi át a helyüket, akik egészen a rendszerváltásig használják az egyre romló állapotú házat.

Az ezt követő másfél évtizedben az egykori nagypáholy épülete üresen áll, majd megkezdődik 74 szobás luxusszállodává alakítása, amely külsőleg majdnem teljesen elkészül, de vélhetően a válság megtorpedózta ezt a projektet is. A hotel magyar és angol nyelvű honlapja szerint hamarosan nyitnak, de erre más jel nem mutat. Forrás: http://24.hu/kultura/2015/09/10/husz-budapesti-szellemhaz-amit-azonnal-meg-kene-menteni/