A tegnapi nap szükségszerű volt posztot megjelentetni, hisz pont Latinovits Zoltán születésnapjára esett. Gondoltam én, hogy ezen a héten kivételesen nem fogok szerdán megjelenni. Már egy ideje minden sz betűs napon megjelenik új posztom. A mai napot sem tudtam kihagyni. Fogadjátok szeretettel azokat a képeket, melyek a tegnapi napra szánt poszt fényképezésekor az Állatkerti körúton és környékén készítettem.

allatkerti_korut1.JPGÍme, az állatkert legújabb bejárata, mely régen a vidámpark bejárata volt.

allatkerti_korut2.JPGEmlékeim szerint ennek a tetején egy stilizált óriáskerék volt. Most elefántborjak hívogatják a vendégeket.

allatkerti_korut3.JPGA vasbeton oszlopot csíkosba öltözött. Vigyorgó vasutas?

allatkerti_korut4.JPGAz állatkerti körutat itt már át is nevezték. Kár, hogy a sarokra ez a modern épület került.

allatkerti_korut5.JPGA bagolyvár étterem. Historizáló akar maradni, engem mégis zavarnak a rozsdamentes korlátok.

allatkerti_korut6.JPGA Dózsa György úton nagy szerencse ért, szivárványt fényképezhettem. 

allatkerti_korut7.JPG

allatkerti_korut8.JPG

Szerző: MULTMENTO  2014.09.10. 06:53 Szólj hozzá!

Címkék: játék épület sarokház

Ez sem százas. – Gondolhatták rólam a családtagjaim, amikor nem engedtem a régi szélein csorba kerek fürdőszoba tükröt a sittes konténerbe kidobni.

Már évek óta őrizgettem a padláson Minden rendes évi lomtalanításkor testemmel kellet védeni, hogy ne az utcán végezze. Konkrét tervem nem volt vele, egészen a múlt év nyaráig, amikor is apósom garázsának lomtalanításakor egy defektes kerékpárgumi külső nem akadt a kezembe. Elsőre ment is a garázs előtti szemétkupacba, de aztán támadt egy ötletem. A defektes gumit – amikor senki sem látta -, az autóm csomagtartójának kárpitja alá rejtettem.

Még egy röpke évig a gumi és a tükör együtt várta, hogy a rég megszületett ötletem valóra váltsam.

abroncs_tukor1.JPG

A gumit fehérre festettem. A tükröt egy lécekből összeszerelt vázra erősítettem. A tükröt vázastól a fehérre festett gumiba bújtattam. Az így elkészült bicikligumi keretű tükör lányom születésnapi ajándéka lett. Lányom előszobájában jó szolgálatot fog tenni.

abroncs_tukor2.JPG

Örült neki nagyon. Pénzembe sem került, hisz minden darabja szemétszökevény. 

abroncs_tukor3.JPG

abroncs_tukor4.JPG

abroncs_tukor5.JPG

Szerző: MULTMENTO  2014.09.06. 06:53 1 komment

Címkék: barkács üveg bútor

A Hermina úti iskola épületét még nem is mutattam meg. Úgy gondolom, hogy homlokzatára Zsolnay épületkerámia is jutott, bár a szakirodalomban nem találtam nyomát. Ha nincs is rajta Zsolnay érdemes megtekinteni a gyönyörű igényesen megépített szecessziós iskolát. Az iskoláról:

hermina1.JPG

„A szecessziós épület Baumgartner Sándor tervei alapján készült, s nagyon jól felszerelt, modern iskola volt. Park, sportpálya, tornaterem, könyvtár, pihenők, korszerű laboratóriumok, praktikus berendezésű tantermek álltak a hallgatók rendelkezésére.

hermina2.JPG

Ebben az időben az iskolának 3 tagozata volt: a polgári iskolai tanítónőképző, a gyakorló felsőbb leányiskola és az 1906-ban megalakult Apponyi Kollégium. Olyan kiemelkedő egyetemi és tudományos munkát végző tanárok oktattak itt, mint Cholnoky Jenő földrajztudós, Entz Géza, Horger Antal nyelvész, Bartoinek Géza fizikus, az Eötvös Kollégium szervezője és Gombocz Endre.” Forrás:  http://www.varosligeti-altisk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=63&lang=hu

hermina3.JPG

hermina4.JPG

A bejárat fölötti baglyos kerámiadomborművek érdekesek, máshol nem láttam ilyen földgömbön álló kompozícióban. Az iskola egykori híres tanulói közül a honlapjuk három hölgynek a rövid életrajzát ismerteti. A szeptember elsején bemutatott építőipari iskolába nagyrészt fiúk járnak, én meg kiegyensúlyozott médiaszolgáltatásra törekszem, így ma olvassatok egy kicsit az iskolába hajdan járt három leánytanulóról. Forrás: http://www.varosligeti-altisk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=63&lang=hu

ISKOLÁNK HÍRES TANULÓI

100 év alatt az iskola tanulói közül sokan váltak híressé tehetségük, munkájuk vagy éppen nevük révén. Innen ismerhetjük Arany János unokájának, Széll Piroskának a nevét, vagy a híres író, Benedek Elek két lányáét, Benedek Máriáét és Benedek Flóráét. A továbbiakban három olyan híres nőalak rövid portréját szeretnénk bemutatni, akik szintén ebbe az iskolába jártak és nevük összeforrt az irodalomtörténettel.

BONCZA BERTA (CSINSZKA) ADY ENDRE FELESÉGE

Rippl_Csinszka_1915.jpg1895. június 6-án született Csucsán. Apja Boncza Miklós képviselő, egy belügyminisztériumi lap fõszerkesztője volt. Anyja belehalt a szülésbe. Bertát nagyanyja nevelte. 1904-ben íratták be iskolánkba, később Lausanneba, Svájcba küldték egy híres leányiskolába.

A fiatal lány mindig is különleges akart lenni. Verseket írt, érdekelték a művészetek. A versek útján ismerkedett meg későbbi férjével, Ady Endrével. Leveleket írt neki a kollégiumból, de eleinte nem kapott választ. A költő csak később válaszolt és levelezésbe kezdett a lánnyal. Berta meghívta magukhoz Csucsára. Bár mind Adynak, mind Bertának volt eljegyzettje, mindketten elhagyták azokat.

Be kell vallani, a házasság nem igazi szerelemből született, legalábbis Berta részéről nem. Sokkal jobban tetszett neki az Ady Endréné név. Bár Berta szülei sokáig ellenezték, az első világháborút követően 1915-ben összeházasodtak. Sőt, apja azt mondta, addig nem adja áldását lánya házasságára, amíg két évig nem élt együtt Adyval és így bizonyította hűségét. Az apai áldásra azonban nem kerülhetett sor, mivel a házasságot követő másfél év elteltével meghalt.

Feleségét Ady Csinszkának hívja, amelyet a tréfás Csacsinszka névből formált át. Csucsára költöztek, ott volt ugyanis Csinszka birtoka. 1919-ben bekövetkezett haláláig ápolta a nagybeteg férjét. Ady költészete itt pihent meg kissé, Csinszkához írta szerelmi verseinek jó részét.

Miután Ady meghalt, Csinszka egy évre rá újból férjhez ment, Márffy Ödön festőművészhez. Előtte hatalmas pereskedések folytak Csinszka és Ady szülei között a szerzői jogokról. Csinszka végig támogatta anyagilag férje szüleit, miután Ady meghalt. Itt már õ is súlyos betegséggel küzdött, ugyanis váratlanul kitört rajta a skizofrénia, ami egyre inkább elhatalmasodott rajta. Egy ízben betört férje egyik kiállításának megnyitójára, ahol hatalmas botrányt rendezett. 1934-ben, 39 évesen halt meg Budapesten.

Egész élete alatt érzékeny volt, talán túlságosan is. Szerette magát szerepekben tudni, azokat játszani. Ilyenek voltak férjei mellett betöltött szerepei is. Ugyanakkor azonban õ volt a múzsája egyik legnagyobb költőnknek és műveltségét sok korabeli nő irigyelhette volna. Halálával egy fontos embert vesztett el Magyarország.

Forrásmű: Robotos Imre: Az igazi Csinszka Magvető, 1975

 KAFFKA MARGIT

Kaffka_Margit_01.jpgMindmáig õ a legnagyobb magyar író költő asszony. A Nyugat nagy nemzedékének első vonulatába tartozik, legjobb regényei a lélektani epika nagyszerű hazai példái.

Apja polgári értelmiségi család sarja, anyja ősnemesi família leánya, együtt örökli a régi világ és a liberalizmus, a polgári forradalmak hagyományát. Így előbb tanítónői oklevelet szerzett, majd továbbtanult, és polgári iskolai tanárnő lett.

Huszonkét éves korától kezdve csaknem élete végéig gyakorló tanár volt, férjhezmenetelekor sem hagyta abba a dolgozó nő életét, szeretett tanítani, néhány színvonalas tankönyvet is írt.

Ifjúkorától kezdve foglalkozott versekkel. Élményei lázongóvá teszik, és a költészetben is keresi az útját. A hagyományossal szakítást kezdetben, a századfordulón Kiss Józsefben, Heltai Jenőben, Makai Emilben találja meg. Hamarosan sikerül is az irodalmi központ közelébe kerülnie.

A Nyugat megindulásakor túllép korábbi éveinek hatásain, lenyűgözi Ady költői nagysága, de elragadja az egész költői nemzedék impresszionista – dekadens – nagyvilági hangja is. Lelkesen lép közéjük, és lelkesen fogadják: a Nyugat első számától egészen korai haláláig a nagy folyóirat munkatársa.

Költészete, amelyben sajátosan találkozik a hétköznapi apróságok meghitt megragadása a szecesszió stílromantikájával. 1911-re készül el legnagyobb műve: a Színek és évek, egy gazdag lelki életű, de körülményei folytán minduntalan megalkuvásra kényszerülő asszony története. A következő nagy mű, a Mária évei, az iskolában eltöltött éveken alapszik. Közben novellák és kisregények egész sorát írja.

A háború kitörése felháborítja. A költőnő előbb csak kétségbeesett, majd pacifista versekkel válaszol. Érdekes, hogy ez időben tér vissza a szabad versektől a rímes versekhez, holott ez időben a szabad versnek még forradalmi íze volt. S ami ennél fontosabb: elbeszélő prózája egyre inkább kifejezetten társadalmi témák felé fordul. Ekkor írja utolsó regényét, a Hangyabolyt, amely egy apácaiskola zárt körében mutatja meg mesteri módon a társadalmi kapcsolatokat (1917).

MÓRICZ VIRÁG

sz_moricz_virag.gifÍró, Móricz Zsigmond leánya. Művészettörténetet tanult a bécsi, berlini, budapesti egyetemen. Egy ideig a Nyugat titkára, majd film segédrendező, később Móricz Zsigmond titkára, atyja halála után pedig irodalmi hagyatékának gondozója volt. A Nyugat 1936-os novellapályázatán díjat nyert Bukaresti éjszaka című novellájával. Napilapokban, folyóiratokban gyakran jelennek meg írásai.

Első nagyobb terjedelmű műve, az Apám regénye /1953/ jelentős forrástanulmány Móricz Zsigmond életéhez. Egyéb művei, pl.: Rosta /1955/; Pókháló /1958/; Kaland /1963/.

Szerző: MULTMENTO  2014.09.03. 06:06 2 komment

Címkék: épület emléktábla lánykérés zsolnay épületkerámia

Jutott eszembe a cím, amikor a Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi karának Thököly úti épületeiről kerestem információkat a kar honlapján. (http://www.ymmf.hu/?q=hu ) Az épületeket még augusztusi sétám alatt fényképeztem le az egyetem Thököly úti épületeit, gondolva arra, hogy mindjárt itt az iskolakezdés. Miért ne kezdjük egy több, mint száz éves iskolaépület bemutatásával? Az épület és a benne működő iskola története a net segítségével kideríthető.

ybl1.JPGA 19. század utolsó harmadában az ipari fejlődéssel egy időben megindult Magyarországon az az urbanizációs folyamat, mely az építőipar soha nem látott fellendülését eredményezte. Az országban képzett építőipari szakemberekre volt szükség. Kezdetben idegenekből, főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építkezéseket, később azonban Eötvös József és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult 1879. december 7-én a Középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal. Az építészeti szakosztály építőmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és 1898-ban a Középipartanodából kivált a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső(építő) Ipariskola. 1901-ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületbe az intézmény. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Istv%C3%A1n_Egyetem_Ybl_Mikl%C3%B3s_%C3%89p%C3%ADt%C3%A9studom%C3%A1nyi_Kar

ybl2.JPGAz épületről röviden: 1901. júliusában költözött - az 1879-től 1898-ig, a mai budapesti József körút és Népszínház utca sarkán álló úgynevezett Technológia épületében, majd a hetedik kerületi Damjanich utca 28/B. sz.alatti gróf Majláth-féle bérházban működő - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola - a Thököly út 74. szám alá. Tehát 100 éve ugyanabban az épületben ugyanazt az építéstudományt oktatják!

A báró Szterényi József kereskedelemügyi m. kir. miniszter, az iparoktatás szakszerű megalapítója által alapított intézet a fővárostól kapott telekre épült, az építés tervezését és művezetését Kolbenheyer Gyula kir. tanácsos, építész építőmester - az akkori iskola első igazgatója  - és H.Gaál Adorján okl. építész intézeti tanár, az ellenőrzést Reischl Ferenc kir. mérnök, a felülvizsgálatot nagybaconi Keresztes István műszaki tanácsos végezték. Az építést Benedek Béla építész-építőmester foganatosította. Forrás: http://epiteszforum.hu/100-eves-a-thokoly-uti-tanulmanyi-epulet-centenariumi-unnepsegybl3.JPG

Nekem nagyon tetszenek ezek a régi előző századfordulón épített középületek. Látszik rajtuk az igényesség, és a gondosság. Nem véletlen, hogy ma is eredeti funkciójában működik.

ybl4.JPG

Az egyetem szemközti épületének udvarán fedeztem fel az udvar mögötti zöld padokat. Érdekes, hogy az egyik padot mennyire ferde ülőfelülettel építették meg. Vajon kinek az ötlete lehetett ilyen használhatatlanra megépíteni ezt a padot? Biztos valamiféle poénnak szánták. Csak én vagyok olyan, aki nem érti meg.  

ybl5.JPG

Szerző: MULTMENTO  2014.09.01. 06:42 2 komment

Címkék: épület sarokház

csok_Istvan1.JPG

Városligeti fasor 42, egy átlagos villaépület ebben az utcában. Az épület sarkán levő Csók István emléktáblát még egészen jól lehet fotózni az utcáról. Aztán az előkert sűrű növényzetén keresztül észrevettem, hogy a ház utcafrontján még egy emléktábla van.

csok_Istvan2.JPG

csok_Istvan3.JPG

Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) magyar festő, kiváló művész (1952) bronz portrédomborműves emléktábláját (Schaár Erzsébet) 1967-ben helyezték egykori lakhelyének a falán, amelyben élt és dolgozott.

csok_Istvan5.JPGCsók István festőművész hosszú pályája során egyike volt a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1886-87-ben a müncheni festőakadémián, majd 1880-tól Párizsban tanult. Évekig Münchenben élt, majd 1896-ban csatlakozott a Hollósi Simon vezette nagybányai csoporthoz. 1903 és 1910 között Párizsban élt. Festészete egyre közelebb került a poszt impresszionisták festészetéhez. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói.

Hazatérése után 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert, 1914-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a Műcsarnokban. Az 1910-es 1920-as években festette legszebb és legérettebb sorozatait: pl. a kislányáról festett Züzü képek, Balatoni sorozat, Arcképek

 

Források: http://www.kieselbach.hu/muvesz/csok-istvan_401 ,http://www.kozterkep.hu/~/15697/

csok_Istvan4.JPG

A második emléktáblát nem is tudtam jól lefotózni. Aztán sokáig kutakodtam, mire megtaláltam, hogy a második emléktábla kinek is állít emléket. 

Moravcsik Gyula (Budapest, 1892. január 29. – Budapest, 1972. december 10.) Kossuth-díjas bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fia Moravcsik M. Gyula (Julius) (1931–2009) filozófus, a Stanford Egyetem professzora, az MTA külső tagja.

Értelmiségi családból származott. Középiskolai tanulmányait kitüntetéses érettségivel fejezte be a Fasori Gimnáziumban. A budapesti egyetemen magyar–latin–görög szakon tanult, felvették az Eötvös József Collegiumba. 1911-ben Rómában, 1913-ban Münchenben és Párizsban járt tanulmányúton. 1914-ben görög–latin szakos tanári szakvizsgát tett.

Nem sokkal később megkapta a behívót a hadseregbe. Az orosz fronton harcolt, hamarosan fogságba esett. 1915 és 1920 között Krasznojarszkban és Irkutszkban raboskodott. A hadifogságban megtanult oroszul, újgörögül és törökül (utóbbi nyelvtanáról összeállítást is készített), valamint elmélyítette filozófiai és filológiai ismereteit.

Hazatérése után egy évig a Mária Terézia Leánygimnázium helyettes, majd 1921-től 1923-ig rendes tanáraként dolgozott. 1923 és 1936 között az Eötvös József Collegium tanára volt. 1924-ben a középkori görög filológia egyetemi magántanára, 1932-ben a görög filológia címzetes nyilvános rendkívüli, 1936-ban nyilvános rendkívüli tanára lett. 1950 és 1967 között tanszékvezetőként tevékenykedett.

Főként a bizánci történelem kutatásában ért el jelentős eredményeket, de klasszika-filológusként is számottevő munkásságot fejtett ki. Tanulmányai, szintézisei a magyaron kívül németül, franciául, görögül, oroszul, angolul és olaszul jelentek meg.

Tudományos érdeklődésére nagy hatással volt a magyar nyelv bolgár és török jövevényszavait kutató Gombocz Zoltán. Moravcsik A csodaszarvas mondája a bizánci íróknál című doktori értekezését az Egyetemes Philologiai Közlönyben tette közzé 1914-ben. Több tanulmányban és kötetben (Álmos neve Konstantinos Porphyrogennetosnál, 1926; Árpád 894. évi vezértársának neve, 1931; A magyar történet bizánci forrásai, 1934; Bölcs Leó Taktikája mint magyar történeti forrás, 1951; Bizánci krónikák a honfoglalás előtti magyarságról, 1957) publikálta és dolgozta fel a magyar történelemre vonatkozó bizánci forrásokat. Lefordította és kiadta Bíborbanszületett Konstantin a magyar honfoglalás korára vonatkozóan alapvető jelentőségű A birodalom kormányzásáról című művét.

Gyakran szerepelt nemzetközi bizantinológiai kongresszusokon. 1930–1931-ben és 1934–1935-ben Görögországban, 1958-ban fél évig az Amerikai Egyesült Államokban kutatott. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Moravcsik_Gyula

Szerző: MULTMENTO  2014.08.30. 06:25 3 komment

Címkék: épület emléktábla

„A Damjanich utcai emeletes „bérkaszárnyák” előtt sétálva nehéz elképzelni, hogy itt a XIX. században kertek és kisebb házak voltak. Az egyik nagy bérház falán egy emléktábla fennen hirdeti, hogy itt állt egykor SALAMON FERENC történetíró háza. Mindig szerettem történeti tárgyú könyveket és írásokat olvasni, de nekem Salamon Ferenc neve eddig nem sokat mondott. Most, hogy utánanéztem ki is volt, és miket írt, lehet, hogy olvasni is fogom.

salamon1_1.JPG„Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.

A dévai református esperes fia. Nagyenyeden tölti a kollégiumi éveit, közben báró Kemény Simonné gyermekeit neveli, 1847-ben jogászként végez, ezután matematikával foglalkozik, logaritmustáblákat szerkeszt. 1848-ban beáll honvédnek, Csucsán megsebesül, de az orosz betöréskor már Borgó-Prundnál harcol ismét. 1850-től Nagyváradon gyermekeket tanít, többek között egy süketnéma fiút is, az itt szerzett tapasztalatokat termékenyen hasznosította későbbi oktatáselméleti írásaiban. A nagyváradi rejtőzködés után 1851-től Pestre kerül, beiratkozik a pesti egyetem orvostudományi karára. Az 1854/55-ös tanévben Nagykőrösön matematikát tanít, itt tanárkodik ebben az időben többek közt Arany János és Szász Károly is. 1856-ban otthagyja a tanári pályát, Budapestre költözik és újságíró lesz.

salamon2_1.JPG

Publicisztikai karrierje 1851-től kezdődik, ekkortól Szilágyi Ferenc Magyar Hírlapjának munkatársa. Szorosabban vett irodalmi munkásságát 1855-től számíthatjuk, a Budapesti Hírlap tárcarovatának állandó kritikusaként tevékenykedik ettől az évtől, 1857-től a Pesti Napló munkatársává is lesz, itt szintén tárcában közöl irodalmi tanulmányokat, könyvismertetéseket, színikritikákat. A Pesti Naplóban 1865-ig rendszeresen jelennek meg tanulmányai. 1859-től az MTA levelező tagja, 1871-től rendes taggá választják. 1860-tól tagja a Kisfaludy Társaságnak is. 1860-62 között Arany János Szépirodalmi Figyelőjének színikritikusa.

salamon3.JPG

1865. április 15-én neki mondta tollba Deák Ferenc a híres "húsvéti cikk"-ét. Az irodalomtörténetek szerint Salamon 1864-67-től "átpártol" az irodalomtudomány területétől a történetíráshoz, az Akadémia első, nyelv- és széptudományi osztályából 1864-ben kéri áthelyezését a negyedik, történettudományi osztályba, ekkortól publikál rendszeresen történettudományi tanulmányokat, 1865-től már csak elvétve jelentet meg irodalmi tanulmányokat, 1867-ben pedig a Budapesti Közlöny című hivatalos lap szerkesztőjévé nevezi ki a minisztertanács. Valamiféle kapcsolata ugyanakkor mégis marad az irodalommal, hiszen Arany János őt és Greguss Ágostot 1870-ben a drámabíráló bizottság tagjának jelöli. 1870-71-től a Magyar Királyi Tudományegyetemen (1873-tól budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem) a magyar történelem nyilvános rendes tanára, 1873-74-től a gimnáziumi tanárképezdében is tanít, 1876-77-es tanévtől pedig a tanárvizsgáló bizottság tagja lesz. 1881-ben a Bölcsészkar díszdoktorrá avatja, és ő lesz az 1886 őszén induló történelmi szeminárium első igazgatója. Az 1881-82-es tanévtől 1889-ig Salamon középkori történelmet tanít, ezután egészen haláláig ismét a magyar történelem tanáraként dolgozik az egyetemen. 1887. augusztus 18-án Pro Literis et artibus-éremmel jutalmazzák. „ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Salamon_Ferenc_(t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)

salamon4.JPG

salamon5.JPG

Szerző: MULTMENTO  2014.08.27. 06:14 1 komment

Címkék: épület emléktábla

süti beállítások módosítása