Életlen lett a többkéses borotvám, a tartalékokból meg kifogytam. Már megint borotvát kell vennem. Bizony ez elég gyakran előfordul. Mostanában eldobható borotvát használok. Korábban cserélhető nyeles borotvám volt, de akkor meg a boltban éppen olyan hozzávaló fejet nem kaptam. Volt amikor háromféle borotvanyelem is volt. Huszonöt éve szoktam át a hagyományos borotválkozásról a duplakéses, később háromkéses rendszerre. Mindenki dicsérte, hogy mennyivel simább lesz a „képem”. Én nem nagyon éreztem a különbséget. A reklámok is animációval mutatták, hogy a duplakéses borotvák milyen mélyen vágják el a szőrszálakat. A reklám hatására aztán átszoktam.
A múlt hónapban a szülői háznál jártunk, a nyári konyhában a szekrényben pillantottam meg a képen is látható borotvaélezőt. Elgondolkodtam, a huszonöt évvel ezelőtti borotválkozásaimon. Én ugyan nem éreztem borostásabbnak magam a szimpla borotvával történő borotválkozás után sem. A múlt héten illatszerboltban voltam, és megpillantottam egy közönséges régi típusú borotvát a sok drága hipermodern többkéses borotvák között. Az ára sem volt veszélyes. A kosaramba raktam, és megvettem. Másnap reggel meg is borotválkoztam az új szerzeményemmel. Megvallom nem találtam különbséget a duplakéses frissen borotvált arcbőröm és a szimplakéses arcbőröm között. Így múlt hét óta ugyanúgy borotválkozom, mint harminc éve. Tőlem hirdethetik a reklámok a 3-4, vagy akár ötkéses borotvákat nekem pedig ez már megint úgy jó, ahogy harminc éve.
Képek: Az új borotvámról és a régi borotvapenge élezőnkről készültek. 
