Az előző posztomhoz @X a következőt írta egyik kommentjébe:
„Majd még belenézek blogodba ("múltba")- esett-e szó régi pénzekről ?
A napokban rendeltem. Azt hiszem ez a honlapjuk www.muzeumgaleria.hu”
A napokban rendeltem. Azt hiszem ez a honlapjuk www.muzeumgaleria.hu”
Erről, meg úgy az inflációról jutott eszembe, hogy már múlt év nyarán akartam írni a pengőről meg az inflációról. Az alábbi cikk juttatta eszembe a nagy magyar hiperinflációt:
Már akkor elolvastam, és eszembe jutott egykori történelemtanárom, aki százpengős pénzeket hozott be órára és azon demonstrálta az inflációt. Emlékeztettet arra a dalra, amikor „havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel”-t. és előszedett két százpengőst. Elmondta az cikkben is emlegetett a gazdasági, termelési okokat és utána körbeadva a két százpengőst megkérdezte, hogy mi mire gondolunk ez alapján az okokról. Várta a választ, de a jó válasz nem érkezett. Aztán megmondta az infláció egyik legfőbb okát a pénzeken szemléltetve. Az egyik pénzt a Vörös Hadsereg Parancsnoksága, a másikat a Magyar Nemzeti Bank adta ki. Azaz nem egy kézben volt a pénzpiac és sokkal több pénzt nyomtattak, mint amennyit a termelés és kereskedelem igényelt. Azóta is, ha 100 pengősöket látok, mindig ez a rendhagyó történelemóra jut eszembe.
Képek : A kétféle 100 pengősök.
