Erre a hétvégére egy teadoboz különlegességet akartam bemutatni, az tán az élet közbeszólt. A teadoboz felújítással még nem vagyok kész, másrészt pedig vannak véletlenek. Egy csúcsdíszért mentem a XIII kerületbe a már megszokott faesztergályosomhoz, mert egy hete hagytam nála. Jó ideje restanciám az ónémet tükör csúcsdísze. Már egy ideje táskámban hordoztam, aztán múlt héten végre a Csanády utcában hagytam a faesztergályos Fuchs Úrnál. Feleslegesen mentem a csúcsdíszért, mert a mesterúr egy nagyobb volumenű és jobban fizető munkát vállalt be, így ez a kis apróság már elmaradt. Üres kézzel mentem vissza a munkahelyemre, azaz mégsem, mert a Csanády Visegrádi utca sarkán levő régiségboltba betértem. Nem akartam én semmit se venni, csak úgy körülnézni. Ilyenkor mindig jól esik beszélgetni az ott levő régi tárgyakról. Az egyik legalább százévesnek kinéző szilke tetszett meg. Látszik rajta a kora, meg a korra jellemző kis részletek. A színes mázak drágák voltak, ezért spóroltak a díszítéssel, és nem futja körbe a teljes szilkét. A minta elhelyezése is tanulságos, mert pont azt a kb. ¾-ed részt fedi, ami egy tálasra felakasztva látszik. A szilke virágai is jellemzőek, mert a legszebb épp egy terrakotta színű, nyilván, mert ennek a színnek az előállítása volt a legolcsóbb. Igazi stílusos darab egy takarékos korból, mégis gyönyörű így megöregedve. Az eladó is rendes volt, mert miután megtudta, hogy feleslegesen gyalogoltam el a Csanády utcáig a kis szilkének az árából jelentősen engedett. Mint megtudtam Fuchs úrral amúgy is barátok. Ennek a Lipóciai összetartással most szerencsém volt. Legalább én úgy gondolom. Munka után meg a szilkével hazafelé tartva, gondolkodtam azon, hogy hova is kerüljön ez a szilke. Több virágüzletbe is benéztem, hogy hátha tálálok a szilkébe való virágot. Természetesen találtam a legutolsóban, legalább nem kellett sokat cipelnem a kis mini nárciszokat. Nagyon hálásak ezek a kis virágok, mert még mindig több bimbó van rajtuk, így sokáig díszítenek a szilkében. Ezen felül, ha gondos gazdájuk leszek levirágzás után kiültetem őket a vidéki kertünkbe, aztán jövő tavasszal gyönyörködhetek a nárciszok virágjában.
