Az elmúlt két hónap hétvégéi azzal mentek el, hogy feleségem szülői házát ürítettük ki. Eladtuk a házat, ezért meg kellet válni a felesleges tárgyaktól, és meg kell tartani a nélkülözhetetlen tárgyakat. A padlás kiürítése jutott nekem.  Az alábbi képeken a család rokkái és az egyik nagybácsi félbemaradt lombfűrész munkái láthatóak. Ezeket én a jövőben nélkülözhetetlennek ítéltem. Most már csak szabad idő kell, hogy ezek a tárgyak a családi gyűjtemény féltett darabjai legyenek. Az első lépést megtettem, és zsákokban szétszedve várják a feltámadást.

Olvasóim figyelmébe. Amikor ez a poszt megjelenik, nyári szabadságomon vagyok. A kommenteket szívesen veszem, de nem biztos, hogy rövid időn belül reagálni tudok rájuk.