Alább pedig beemeltem az Arizona mulatóhoz köthető híreket. Én nagyon érdekes olvasmánynak tartom ezeket a híreket. Mindegyik tudósítás mögött egy-egy önálló életregény rejtőzik, de legalább is novellát lehetne írni. Olvasható úgy is, mint egy-egy kis Örkény egyperces. A kis egypercesekből kiderül, hogy az Arizonában nemcsak a felső tízezer fordult meg. A mulatóba jártak tolvajok, szélhámosok, csalók, provokátorok, fellépett ügyetlen zsonglőr. Érdekes kortörténet. A tudósítások címei fölött benne hagytam, hogy mikor jelent meg az Országos Tudósítóban, így aki akarja a fenti linken az eredeti szöveget is megtalálja. Amennyiben valakinek sok ideje van még könyvtárból a hivatkozott újságcikkeket is kikeresheti. Illusztrációnak régi képeket válogattam.

 

1933 július 1.

—     ILLÉS PROFESSZOR TOLVAJ TITKÁRA A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. —

Jólöltözött fiatalember. Szócska Dezső, az állástalan diplomások elhelyező irodájának titkára, állott vádlottként ma délelőtt a büntetőtörvényszék Flórián-tanácsa előtt. A királyi ügyészség Szócska Rezső ellen folytatólagosan elkövetett lopás büntette miatt emelt vádat, de megvádolta Kovalszky Mária táncosnőt is tulajdon elleni kihágással.

Szócska Dezső - mint a vádirat mondja - Illés József egyetemi tanár mellett, mint az állástalan diplomások elhelyező irodájának titkára dolgozott és a múlt év decemberétől kezdve hónapokon keresztül különböző tárgyakat és pénzt lopott Illés professzortól. A fiatalember arany cigarettatárcát, kisebb aranytárgyakat, pénzt, külföldi aranyérméket tulajdonított el a professzortól s a pénzt az Arizona bárban két táncosnő társaságában elmulatta. Összesen négyezer pengő értékű holmit lopott, s ezt a pénzt legnagyobbrészt Kovalszky Máriával együtt kótyavetélte el.

- Bűnösnek érzem magam - kezdte vallomását a fiatalember. - Titkár voltam a professzor úr mellett, de fizetést nem kaptam. Nagy szükségben voltam, s amikor megláttam, hogy egy aranygyűrű van a szekrényben, elloptam. A gyűrűt elzálogosítottam, később aranypénzt, dollárt, melltűt és kétszáz pengőt loptam. Az első lopás után még azt reméltem, hogy vissza tudom adni a gyűrűt, mert a professzor úr fizetést ígért és azt gondoltam, hogy a fizetésből ki tudom váltani az aranytárgyat. Azt is ígérte a professzor úr, hogy karácsonyra pénzt kapok, de csupán tíz pengőt kaptam és ebből nem tudtam a lopott holmit kiváltani.

- Hogyan ismerkedett meg Kovalszky Máriával? - kérdezte a bíró.

- Az Arizona bárban ismerkedtünk meg s azután többször egyűt voltunk.

- Ugye sokszor mulattak együtt és közös lakásuk is volt? Mennyit mulattak el együtt? - hangzik az elnök újabb kérdése.

- Összesen 900 pengőt,

- Miért adott pénzt?

- Társaságpénzt kellett adni, - hangzik a felelet.

- Kisebb ajándékokat is adtam, meg béreltem hónapos lakást.

- Nem kérdezte öntől, hogy miből telik ilyen költekező életmódra?

- De igen, kérdezte, de én azt mondtam, hogy az apám gazdag földbirtokos. Nem mondtam meg, hogy szegény napszámos az édesapám.

Ezután még elmondotta, hogy sajátmagának ruhát csináltatott, hogy elegánsan jelenhessen meg az Arizona bárban.

- Egyedül csak Kovalszky Máriával mulatott?

- Nem, előbb egy másik táncosnővel mulattam és Máriára csal 8oo-9oo pengőt költöttem.

Végül azt hangoztatta, hogy nagyon megbánta tettét és enyhe íteletet kért. Kovalszky Máriát hallgatta ki ezután a törvényszék. A jól öltözött leány azzal védekezett, hogy egy percig sem gondolta barátjáról, milyen módon szerezte a pénzt.

- Milyen címen kapott ön pénzt Szócska Dezsőtől?

- Nékem társaságpénz címén járt pénz tőle, - hangzott a felelet.

A törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást, majd K: Sándor dr. ügyészségi alelnök mondotta el vádbeszédét, amelyben súlyos büntetés kiszabását kérte a jótevőivel szemben hálátlan fiatalemberre és fenntartotta a vádat Kovalszky Máriával szemben is, aki szerinte tudta, hogy a tizenkilenc éves fiatalember nem rendelkezhet annyi pénzzel, amelyből többszáz pengős mulatozásokra telik.

Dán György dr. védő felszólalásában kérte a bíróságot, hogy vegye figyelembe Szócska Dezső fiatal korát. A törvényszék bűnösnek mondta ki Szócska Dezsőt folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében és ezért kétévi fegyházbüntetésre és tízévi hivatalvesztésre ítélte. Kovalszky Mariát tulajdon elleni kihágásért tizennégy napi elzárással sújtotta. Súlyosbító körülmény hogy Szócska a jótevőjétől ellopott értékeinek árát elmulatta. Az ítélet nem jogerős,

 

 1934. március 22. csütörtök

Érdekes kártérítési pörben tartott ma perelvételi tárgyalást dr . Koronky központi járásbíró. Dr. Erdély Miklós ügyvéd felesége adott be keresetet dr. Popper Elemér ügyvéd útján Rozsnyai Sándor, az Arizona Dáncing bár tulajdonosa ellen, amelyben 1000 pengőt követel tőle. Ez év január 3-an este dr. Erdélyné társaságával az Arizona bárban szórakozott, ahol föllépett egy artista, aki szalmakalapokat dobált a levegőbe, melyek aztán bummerángszerűleg visszaröpültek kezébe. Úgy látszik az egyik szalmakalap megmakacsolta magát s Így történt, hogy rázuhant arra az asztalra, amelynél az ügyvéd felesége is ült. A pezsgős, borospoharak csörömpölve repültek szerteszét, a bennük lévő ital szerteömlött és jócskán jutott belőle dr. Erdélyné estélyi zöld ruhájának is.

Ilyen-kellemetlen előzmények után indított aztán port az ügyvéd neje, mert - mint keresetében előadta, - jóllehet Rozsnyai az eset után kijelentette, hogy az okozott kárt meg téríti, kötelezettségének mégsem tett eleget. A járásbíróság legközelebb már érdemi tárgyalást is tart az ügyben

 

1934. november 10. szombat / 18. oldal

Érdekes rágalmazási pert tárgyalt szombaton délben a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa, A tárgyalóterem zsúfolásig megtolt, Budapest éjszakai életének számos ismert alakja volt ott, felvonultak a mulatók-artistanői és táncosnői is. A rágalmazási per vádlottja Kulcsár Miklós hírlapíró, a Mai Nap munkatársa volt, aki ellen Rozsnyai Sándor, az Arizona mulató tulajdonosa tett feljelentést sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Kulcsár Miklós ugyanis a Mai Nap május 22-iki és 24-iki számában "Botrány az Arizona mulatóban a cseh himnusz miatt" címmel és Súlyos megtorlást követel az Arizona mulató botránya" címmel cikket irt és ezeket a közleményeket a mulató tulajdonosa sértőnek találta. A tárgyalás megnyitása után Kulcsár Miklós kérte, hogy a törvényszék rendeljen el zárt tárgyalást, azt az indítványt azonban a bíróság elutasította és a nyilvánosság előtt tárgyalta le az ügyöt. A hírlapíró egyik cikkében többek között a következőket írta: "Parázs botrány játszódott le az Arizona mulatóban, ahol a Zenekar néhány cseh vendég tiszteletére a cseh himnuszt kezdte játszani. A mulató jóérzésű magyar vendégei felháborodással vettek tudomást erről az ízléstelen és nemzeti öntudatunkat mélyen sértő merényletről. A mulató tulajdonosa megengedte, sőt követelte a cseh legionarista induló Játszását is," A másik cikkben hazafiatlansággal vádolta meg a cikkíró a mulató tulajdonosát és többek közt ezt írta: "A maga vak és mohó pénzimádatában ragadtatta el magát a mulató tulajdonosa, aki nem méltó arra, hogy a magyar hatóságok jóindulatából nyitva tarthassa a mulatóhelyiséget,"

Kulcsár Miklós tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy igazat irt és a valódiság bizonyítását kérte. Kérte Ferenczy Tibor rendőrfőkapitány, továbbá a főkapitányság engedélyes osztálya detektívjeinek tanúkénti kihallgatását,

Istvánffy László dr. ügyvéd, a vádlott védője terjesztette elő részletesen a valódiság bizonyítására vonatkozó inditványt.

- Kérem gróf Esterházy János tanúkénti kihallgatását. -mondotta a védő - a gróf ugyanis tanúja volt ennek a jelenetnek,

A védő a továbbiakban több tanú kihallgatását kérte, így többek közt a mulató karmesterének, Ferenci Sebes Istvánnak, Cséri Bálint rendőrfőtanácsosnak, a megidézését Indítványozta és kérte azoknak az iratoknak a beszerzését amelyek a mulató ellen indított rendőrségi eljárásról szólnak.

 A főmagánvádló felesége - folytatta az ügyvéd - a szóban forgó eset után fent járt a Mai Nap szerkesztőségében, ahol botrányt csinált és ez alkalommal elismerte, hogy a zenekar egy potpurit játszott, amelynek része volt a cseh himnusz és a cseh légionista induló is.

Erre vonatkozóan két tanú kihallgatását kérte a védő Indítványozta, hogy a bíróság Szerezze be annak a helyreigazító pernek az iratait, melyet a mulató tulajdonosa indított, ugyanis a járásbíróság a helyreigazítási kérelmet elutasította. Azt is kértet hogy szerezze be a törvényszék Csillóry Andrásnak ezzel az üggyel kapcsolatosan elmondott interpellációját és a főkapitány válaszát, továbbá a Moulin Rouge személyzetének a főkapitányságon tett kihallgatásáról szóló jegyzőkönyveket, valamint azt is kérte, hallgassa ki a törvényszók tanúként a MEFHOSz elnökét, Keresztay Lajost, ugyanis a diákság mélyen felháborodott az eset_miatt.

Vajda Ödön dr, ügyvéd kijelentette, hogy a valódiság bizonyítását nem ellenzi. Aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt emelt vádat a főmagánvádló - mondotta az ügyvéd - és ezzel kapcsolatban is bizonyítékokat kívánok előterjeszteni, A Mai Nap a főmagánvádlóval szemben a szennysajtó történetében is páratlan zsarolási kísérletet követett el és én ezt bizonyítani óhajtom.

Kulcsár Miklós felugrott a vádlottal: padjáról és az elnök felé fordulva szólt:

- Kérem az elnök urat, védjen meg az ilyen vádakkal szemben. Vajda Ödön tovább folytatta ellenbizonyítási indítványát és többek között így szólt:- Megismétlem előbbi kijelentésemet,'azt, hogy a Mai Nap zsarolási célzattal írta meg ezeket a cikkeket. Ezt bizonyítani is kívánom, 

- A Mai Napra, értette, hogy szennysajtó? - kérdezte az elnök,

- Igen, - arra értettem, - felelte az ügyvéd,

- Ezért a kijelentéséért rendreutasítom, - szólt az elnök,

A főmagánvádló jogi képviselője hangoztatta ezután, hogy okiratokkal kívánja bizonyítani azt, hogy a Mai Nap meg akarta zsarolni a lokáltulajdonost és ezzel kapcsolatosan hivatkozott a Mai Nap egyes lappéldányaira, amelyekkel azt kívánja igazolni, hogy a támadó cikket a Moulin Rouge és a Parison Grill érdekében írták. A továbbiak Során a főmagánvádló képviselője több tanúra hivatkozva hangoztatta, hogy a lokálban nem játszották sem a cseh himnuszt, sem a légionista indulót. Kérte több tanú kihallgatását arra vonatkozóan, hogy a mulatóban egy "Báruska" címü orosz dalt játszottak.

 - Hajlandó vagyok előállítani a mulató zenekarát - mondta a főmagánvádló képviselője - hogy eljátssza azt a dalt,melyet akkor a mulatóban előadott. Becsatolom továbbá a cseh himnusz a cseh légionista dal és a Báruska cimü orosz táncdal kottáját,

A törvényszék részben helyt adott a valódiság- bizonyítási kérelemnek, elrendelte gróf Esterházy János tanúkénti kihallgatását, továbbá az Arizona karmesterének, zenészeinek, alkalmazottainak megidézését, a kották beszerzését, a dalszöveg ismertetését, A bíróság csupán arra vonatkozóan rendelt el bizonyítást, hogy az Arizonában játszották-e a cseh himnuszt és légionista dalt vérlázító és hazafiatlan körülmények között,

A vádlott védője semmisségi panaszt jelentett be a végzés ellen, a főmagánvádló jogi képviselője tudomásul vette a végzést azzal, hogy a valódiság bizonyításának befejezése után újabb indítványt terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy a cikket aljas indokból írták, A törvényszék november 17-én, szombaton hallgatja ki a tanukat, /MOT/ P,

 

1934. november 17. szombat / 26. oldal

A büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa ma délre tűzte ki tárgyalásra azt a rágalmazási pert, indítok vádlottja Kulcsár Miklós hírlapíró. Rozsával Sándor az Arizona mulató tulajdonosa tett ellene feljelentést sajtó rágalmazás vétsége címén. Kulcsár "Botrány az-Arizona mulatóban a cseh himnusz miatt" és "Súlyos megtorlást követel az Arizona mulató botránya" címmel cikket irt és ezeket sérelmezte a mulató tulajdonosa. E cikkek arról szóltak, hogy a mulatóban a zenekar néhány cseh vendég tiszteletére a cseh himnuszt kezdte játszani, Több jóérzésű magyar vendég ezen felháborodott, de a mulató tulajdonosa megengedte, sőt követelte a cseh legionárista induló játszását, A cikkek hazafiatlansággal vádolták meg Rozsnyait, akit "elragadott a vak és mohó pénzimádat és nem méltó arra,hogy a magyar hatóságok jóindulatából nyitva tarthassa a mulató helyiségét,.

Egyizben már tárgyalta ez ügyet a Sohadl-tanácsg mikor is a hírlapíró a valódiság bizonyítását kérte hangoztatva, hogy a cikkében foglaltak megfelelnek a valóságnak. Kérte több tanú megidézését és kihallgatását. Dr, Vajda Ödön a mulató tulajdonosának ügyvédje ezt nem ellenezte és ellenbizonyítással kívánt élni. Hajlandónak mutatkozott a mulató zenekarának előállítására, hogy játssza a szóban forgó dalt, amikor is ki fog tűnni, hogy az nem a cseh himnusz és nem a cseh legionarista induló, A törvényszék részben helyt adott az indítványoknak és mára napolta a folytatólagos tárgyalást.

Rozsnyai Sándor az Arizona mulató tulajdonosa volt az első tanú, akit ma az elnök kihallgatott. Elmondta, hogy ő vezeti a mulató zenekarát s ezért tud minden zenedarabról, amit a mulatóban játszanak. A kérdéses alkalommal a zongoránál ült egy Baruska címü polkát játszott, amikor egy fiatalember odajött hozzá ós azt mondta""Minek játszanak ilyen csúnya cseh dalt";

- Nem ismertem az illetőt, de nyomban átcsaptam egy másik melódiába s a zenekar követett. Másnap tudtam meg, hogy ez az úr" egy fiatal arisztokrata volt, aki már Ittasan jött be a mulatóba. Soha nem játszottunk cseh himnuszt és semmiféle más himnuszt sem. Véleményem szerint nemzeti himnusznak mulatóban való eljátszása profanizaiast jelentene.

Az elnök megmutatta a mulató tulajdonosnak a beszerzett kottákat, a cseh himnusz és a cseh légionista induló hangjegyfüzetét, a tanú kijelentette, soha sem látta ezeket a kottákat és nem is

játszotta. A Baruska című orosz polkát ellenben - mint hangsúlyozta - szerte a városban sok helyen játsszák, különösen a refrénje kitűnő tánczenét szolgáltat. Vajda Ödön dr. sértetti képviselő kérdésére, hogy milyen károkat okoztak a Mai Nap cikkei, Rozsnyai Sándor kijelentette, hogy súlyos kárai származtak, sok előkelő vendége is kimaradt. Külföldi lapok is átvették az alaptalan vádaskodástól hemzsegő cikkeket és így az ország határain kívül is hitelrontást vittek végbe. Megjegyezte még, hogy majdnem bezárták a mulatót, beidézték a rendőrségre s közölték vele, hogy jobb lesz ha bezárja a mulatót, mert a rendőrség úgyis meg fogja vonni az engedélyt. Erre az

volt a válasza, hogy "ha igaz a vád, joga van a rendőrségnek így intézkedni." Kijelentette még Rozsnyai, hogy a kérdéses jelenet alkalmával semmiféle botrány nem volt.

Perenczi István zenekari vezető, a következő tanú, ugyanúgy vallott, mint Rozsnyai,"kijelentette, hogy soha sem jászottak semmiféle himnuszt a mulatóban. Az illető fiatal arisztokrata illuminált állapotban jött a mulatóba.

- Megtudnám mutatni ezekről a kottákról, hogy mit játszottak? - kérdezte az elnök.

- El tudom fütyülni, - felelte derültség közben Ferenczi

- Erre nincs szükség, megtudja állapítani a kottákból is, - jegyezte meg az elnök,

A tanú ezután megtekintette a kottát és félhangosan eldúdolta a refrént,

Rozsnyai Sándorné, a tulajdonos felesége ugyanúgy vallott, mint a férje, Pátkai Éva táncosnő szintén arról tett vallomást; hogy sohasem játszották sem a cseh himnuszt, sem a légionista indulót,

- Tudja mi az a himnusz? - tette fel a kérdést a vádlott hírlapíró védője.

Schadl elnök megtiltotta, hogy ilyen kérdést tegyen fel a védő és nem is engedett arra válaszolni.

Pischer István zenész Roskocsi Rózsi táncosnő tettek még az előzőkével azonos tanúvallomást, majd a védő a bizonyítás kiegészítése során indítványozta, hogy a törvényszék hallgassa ki a fiatal arisztokratát, aki nem jelent meg a mai tárgyaláson. A védő szerint nem elégséges az az írásos nyilatkozat, amit az elnök fel is olvasott és amely szerint elferdítve közölték a lapok a szemeltével kapcsolatos jelenetet, amelynél semmiféle botrány nem volt, A védő iratok beszerzését kérte annak igazolására, hogy egy előző járásbírósági perben Rozsnyainé beismerte, hogy egy poutpourri keretében játszották a cseh légionista indulót, A törvényszék elutasította az indítványt, majd Vajda Ödön dr. szólalt fel és a becsületvédelmi törvényre való hivatkozással kérte több Mai Nap cikk ismertetését annak Igazolására, hogy miután a lap egyik akkori munkatársát nem szerződtették az Arizona mulató sajtó ügyeinek intézésére, a Mai Napban sorozatos támadó cikkek jelentek meg zsaroló tendenciával. Az elnök figyelmezteti, hogy ezt a kifejezést ne használja. Vajda Ödön dr. a továbbiakban arról beszólt, hogy aljas indok vezette a vádlottat.

Erre vonatkozólag különben bizonyítást is ajánlott. A törvényszék azonban ezt elutasította, A perbeszédekre került azután sor. Vajda Ödön a vádlott szigorú megbüntetését kérte, hangoztatva, hogy következetesen és makacsul kitartott amellett, hogy az Arizona mulatót és illetve annak tulajdonosát tönkre fogja tenni. Kérte nem vagyoni kár címén ötezer, vagyoni kár címén pedig 18800 pengő megítélését. Istvánffy László védő ezzel szemben felmentést kért, hivatkozva arra, hogy szavahihető tanuk igazolták a cikkek valódiságát. Rövid tanácskozás után hirdette ki az elnök az ítéletet:

Eszerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki Kulcsár Miklóst kétrendbeli sajtó rágalmazás vétségében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélte el, kötelezte továbbá 2000 pengőnek a' főmagánvádló ügyvédje részére való megfizetésére és arra, hogy jogerőre emelkedés után az Ítéletet a Mai Napban közölje. Egyéb magánjogi igényével a sértettet polgári perre utasították. Az indokolás szerint a törvényszék megállapította, hogy a vádlott nem írt igazat, A kihallgatott tanuk azt vallották, hogy a mulatóban sem a cseh himnuszt; sem a légionista dalt nem játszották, s általában egyetlen olyan dalt sem, amely a magyar vendégek nemzeti érzését sértette volna. A bizonyítási eljárás alapján kiderült, hogy semmiféle botrány nem játszódott le a mulatóban, a társaságnak sem kellett a lokált azonnal elhagynia A hírlapíró tehát nem a kellő lelkiismeretességgel ját el, mert ahelyett, hogy a tulajdonost és a fültanukat kérdezte volna meg, csak olyanoktól informálódott, akik közvetve hallottak az állítólagos botrányról. Az Ítélet ellen mindkét fél fellebbezett

 

1934. december 1. szombat / 16. oldal

Ismeretes, hogy a Mai Napban több cikk jelent meg arról, hogy az Arizona bárban az elmúlt pünkösd estéjén a cseh himnuszt és a cseh légionista indulót játszotta a zenekar. A cikkek tartalma miatt a mulató tulajdonosa, Rozsnyai Sándor sajtópert indított és egy ilyen sajtópert már tárgyalt is a büntetőtörvényszék. "Csehek az Arizonában" címmel is jelent meg cikk a lapban és ennek a közleménynek a tartalma miatt is feljelentést tett a mulatótulajdonos '. A cikkért a sajtójogi felelősséget Kulcsár Miklós hírlapíró vállalta, akinek újabb Arizona-perét ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa. A közlemény szerint a mulatóban cseh vendégek voltak, akik, mikor meghallották himnuszukat, "őrjöngésbe kezdtek". Kulcsár Miklós tagadta bűnösségét és a valódiság bizonyításának elrendelését kérte. A főmagánvádló jogi képviselője, Vajda Ödön hozzájárult a valódiság bizonyításának elengedéséhez és ellenbizonyítást indítványozott. Szerinte a cseh himnuszt nem játszották. Hangoztatta bizonyítani kívánja, hogy a cikket aljas indokból írták. A törvényszék a valódiság bizonyítását elrendelte és nyomban meg is kezdte a tanuk kihallgatását. Rozsnyal Sándor, a mulató tulajdonosa, elmondta, hogy a Baruska cimű dalt játszották s ő a zongoránál ült. Hozzálépett egy ismert arisztokrata, aki így szólt: "Miért játszanak ilyen ronda cseh nótát?"

- Botrány nem volt - vallotta a mulató tulajdonos - 'az arisztokrata nyomban a kijelentés után eltávozott. Megjegyzem, hogy a Báruska című dalt húsz éve játsszák tánczeneként. A cikk reám nézve borzalmas következményekkel járt, mert úgy állított be, mint hazaárulót. Csaknem elvették az engedélyemet. Nekünk nem volt fontos ez a dal, azóta nem is játsszuk. Később felkerestem az arisztokratát 'aki egy nyilatkozatot tett arról, hogy nem játszottuk a cseh indulót.

Az elnök ezután ismertette azt a nyilatkozatot, melyet az arisztokrata irt. A gróf kijelentése szerint nem a cseh himnuszt, hanem csupán a légionárius indulót játszották. A gróf nyilatkozatával kapcsolatosán Rozsnyai Sándor megjegyezte:

- Mi egy húsz esztendős polkát játszottunk, én nem tudom, hogy szoktak-e a légionisták erre masírozni.

Váró Andor hírlapíró elmondotta, hogy az emlékezetes estén a Moulin Rouge nevű mulatóban hallotta, amikor az arisztokrata elmondotta, hogy mi történt az Arizonában. A gróf azt a kijelentést tette, hogy amikor a zenekar a cseh himnuszt játszotta, akkor ő felelősségre vonta a mulatótulajdonost, aki kijelentette: azt játszik a zenekar, amit akar.

- A csehek kérték, hogy a zenekar a himnuszt játssza? - kérdezte az elnöke

- Igen, a gróf szerint a cseh vendégek rendelték a zenekarnál a himnuszt.

- És ekkor megszűnt a tánc?

- Azt nem tudom. Valószínű, hogy csak néhány taktust játszottak.

 - A mulató tulajdonosa szerint nem játszották a cseh himnuszt - mondta az elnök.

- Egy magyar grófnak mégis jobban hiszek - mondta a tanú -mint egy mulatótulajdonosnak.

Az elnök a tanút ezért a kijelentéséért rendreutasította, de nyomban rendreutasította Rozsnyai Sándort is, aki így szólt:- Érezze magát pofonütöttnek,

A főmagánvádló jogi képviselője, Vajda Ödön ügyvéd intézett ezután kérdéseket a tanúhoz,

- Ön az Arizona konkurrensének, a Moulin Rougenak sajtómenedzsere?

- Nem - felelte Váró Andor."

- Eskü alatt kell vallania, - mondta az ügyvéd,

- Menedzsere a Parisien Grillnek, amely a Moulin Rouge tulajdonosáé?

- Igen. - hangzott a felelet, - Fizetést is kapok,

- Miért jelentette be a Mai Nap a cikk szerzőjeként önt? És miért jelöltek meg utóbb más szerzőt?

- Nem tudom, - felelte a hírlapíró

 

1934. december 1. szombat / 17. oldal

Horvát József detektív, aki az emlékezetes estén a mulatóban teljesített szolgálatot kijelentette, hogy nem volt botrány a lokálban.

Az Arizona mulató néhány zenészét hallgatták ki azután, akik elmondották, hogy a gróf pünkösd estéjén, amikor egy szláv nótát játszottak, odahajolt Rozsnyai Sándorhoz és suttogott valamit. Szerintük nem volt botrány a mulatóban. Az egyik zenész többek között azt is vallotta: - Ugyanezt a dalt a Moulin Rougeba is szokták játszani,

Egy másik tanúként megkérdezte az elnök, hogy józan volt-e az az arisztokrata, aki a mulató tulajdonost figyelmeztette s a tanú kijelentette:

- Én a gróf urat még sohasem láttam életemben.

Az elnök ezután felolvasta annak a szlovák nótának magyarra fordított szövegét, melyet a mulatóban játszottak, A szöveg szerint egy szerelmi dalt játszottak az Arizonába, Vajda Ödön dr. a főmagán-vádló képviselője indítványozta, hogy ismertesse a törvényszék azoknak a cikkeknek a elemeit, amelyek az Arizonával kapcsolatosan jelentek meg a Mai Napban. Az elnök felolvasta a cikk címét, valamennyi közlemény éles hangon támadja az Arizona mulatót.

- Ezeket a cikkeket nem én írtam, - jelentette ki Kulcsár Miklós vádlott.

A bizonyítási eljárás lefolytatása után Vajda Ödön dr. mondotta el vádbeszédet, amelyben éles hangon bírálta a Mai Nap eljárását és a vádlott hírlapíró megbüntetését indítványozta.

 

1936. november 12. csütörtök / 24. oldal

Az egyik kora délelőtt megjelenő napilap 1934 évi május 22-iki 24-iki és 25-iki számaiban súlyos támadások jelentek meg az Arizona-mulató, illetve annak tulajdonosa: Rozsnyai Sándor karmester ellen. A cikkek arról szóltak, hogy a mulatóban eljátszották a cseh himnuszt, mire a történetesen jelenlévő cseh-szlovák vendégek "valóságos őrjöngésbe törtek ki", annyira, tapsolták a zeneszámot. Rozsnyai Sándor tulajdonos, a mulató zenekarának karmestere"ezért - az újságcikkek szerint - eljátszatta a cseh légionista indulót is, jóllehet a vendégek közül többen figyelmeztették, hogy ezeknek a zeneszámoknak az előadása nem szülhet jó vért . A mulatóhelyen emiatt" valóban ki is tört a botrány s ezért Rozsnyai Sándor volt a felelős - állapította meg az egyik támadó sajtócikk. Rozsnyai Sándor a cikkek tartalmát és egyes kitételéit magára nézve sértőeknek és a valósággal ellentéteseknek találta, úgy, hogy a kora délelőtti újsággal szemben, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén bűnvádi feljelentést tett. Kulcsár-Kulka Miklós hírlapíró vállalta a cikkekért a sajtójogi felelősségét s kórelmére a büntetőtörvényszék, ahol az ügyet elsőfokon tárgyalták, elrendelte a bizonyító eljárás lefolytatását. A bizonyítási eljárás azonban a vádlott hírlapíróra nézve nem várt sikerrel s a törvényszék megállapította, hogy a mulatóhelyen a kérdéses alkalommal sem a cseh himnuszt, sem a cseh légionisták indulóját nem ' játszották el, aminél fogva a botrány sem "törhetett ki". Az elsőfokú bíróság Kulcsárt három rendbeli sajtórágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért 6oo pengő pénzbüntetésre ítélte.

A királyi tábla a büntetés mértékét háromszor egyszáz pengőre, azaz összesen 3oo pengőre szállította le. A kúria azonban feloldotta az alsóbíróságok Ítéleteit, a táblát" új bizonyítási eljárás lefolytatására utasította, A királyi tábla a pótlólagos bizonyító eljárás foganatosításával az ügyben elsőfokon eljárt kir. büntetőtörvényszéket bízta meg s így a régóta húzódó büntetőpör iratai visszakerülték a törvényszékre, A büntetőtörvényszéknek - a kúria utasításához híven - főleg azt kellett tisztáznia, hogy az inkriminált cseh zenedarabok valóban a csehszlovák himnusszal, illetve a csehszlovákok "légionista- induló jávai" voltak-e azonosak. Evégből a büntetőtörvényszék szabályszerűen lejátszatta a kifogásolt zeneműveket, majd szákértők meghallgatása után tényként állapította meg, hogy az"egyik zeneszám, amelyet a sajtó cikkek a cseh himnusszal azonosítottak, voltaképpen egy"ismert magyar népdal változatával egyezik meg; másik zenedarab pedig, amelyet a laptámadások a csehszlovák légionárius-indulónak állítottak, tulajdonképpen a "Baruska"'elnevezésű orosz polka melódiájával azonos. A törvényszók megállapította, hogy az említett alkalommal nem a csehszlovák himnuszt és nem a légionárius indulót, hanem az említett magyar népdal-változatot és a Baruskát játszották az Arizonában. A királyi tábla, ahová a"törvényszék a bizonyításkiegészítés adatait felterjesztette, tanúképpen, illetve szakértőképpen kihallgatta Magyari Imre cigányprímást is, aki mindenben megerősítette a fenti megállapításokat s ehhez még hozzátette azt, hogy a Baruska polkát a cigányzenekarok még a háború előtti időkben is rendszeresen játszották. A királyi tábla ezek után meghozta a büntetőpörben újabb ítéletét és Kulcsár Kulka Miklóst a terhére rótt sajtórágalmazások vétsége miatt újólag 3oo pengő pénzbüntetésre ítélte, vagyis a tábla joghatályába visszaállította az ügyben korábban meghozott Ítéletét.

Ma került megint a kúria elé az ügy és a legfelsőbb bíróság Vajda Ödön dr. főmagánvádlói jogi képviselő és Istvánffy László dr. védő felszólalása után - a semmiségi panaszokat elutasítva, a tábla ítéletét jogerőre emelte.

 

1936. november 16. hétfő / 22. oldal

Vitéz Vass Lajos dr. büntetőtörvényszéki vegyesbíró ma tartott tárgyalást Höjberg Erik, 27 éves stokholmi születésű svéd fiatalember bűnügyében, aki ellen a kir. ügyészség csalás büntette címén emelt vádat. A vád szerint néhány héttel ezelőtt a bécsi svéd külképviselet aláírásával ellátott távirat érkezett az egyik budapesti nagyszálloda igazgatóságához, hogy másnap Pestre érkezik a svéd király adjutánsa és tartsanak fenn szobát neki. Másnap csakugyan megérkezett egy elegáns, magas. szőke fiatalember: Höjberg Erik, aki a portásnál azonnal Budapest éjjeli élete iránt érdeklődött. A portás természetesen megadta a kellő felvilágosításokat, mire Höjbern 100 pengőt kért tőle kölcsön azzal az ürüggyel, hogy késő este lévén, csekkjét már nem tudja beváltani. A pénzt megkapta, autóba ült és az Arizona-bárba hajtatott, Höjberg"kérésére közben a portás már telefonon értesítette a mulató vezetőjét, hogy a svéd király adjutánsa rövidesen megérkezik, Érthető módon a legnagyobb előzékenyseggel és-tisztelettel fogadtál: Höjberget, aki az egyik páholyban foglalt helyet. Nem sokkal azután már pezsgős üregek kerültek az asztalra, néhány szórakoztatója is akadt a szimpatikus fiatalembernek, aki hajnalig tartózkodott a mulatóban.

A viharos mulatozás kijózanító vége az volt, hogy másnap számlát prezentáltak Höjbergnek, amely az elfogyasztott italok árában 700 pengőt tüntetett fel, Höjberg kijelentette, hogy annyi pénz nincs nála. Délben a szállodában ki fogja azt egyenlíteni. Amikor aztán erre került volna a sor, kiderült, hogy Höjberg szélhámoskodott, mert soha nem volt a Svéd király adjutánsa es a Bécsből küldött sürgöny is csak misztifikáció.

A törvényszék dr, Balkay Dezső ügyvéd, 'német tolmács útján hallgatta ki ma a vádlottat, aki tagadta bűnösségét.

Nyolc hónapig voltam az upszalai elmegyógyintézetben - mondotta általános meglepetésre védekezésképpen - ahonnan Bécsbe szöktem. Itt jutott eszembe néhány napi tartózkodás után, hogy Budapestre is el kellene látogatnom. Nem felel meg a valóságnak, hogy én csalni akartam volna, hiszen apám Stockholmban közismert, gazdag,tekintélyes ember, aki eddig is kifizette tartozásomat és ezt is ki fogja egyenlíteni. Megkívánom azonban jegyezni, hogy a számlát túl magasnak találom, mert jóllehet öt angol görl hemzsegett körülöttem és derűre-borúra rendelt mindenki helyettem; mégis lehetetlenségnek tartom, hogy 700 pengő áru ital fogyott volna el.

A törvényszék kihallgatta az Arizona-bár néhány alkalmazottját, majd Vudy Oszkár dr, királyi Ügyész vádbeszédében fenntartotta a vádat és kérte, hogy a törvényszék örök időkre tiltsa ki a vádlottat Magyarország területéről. A védőbeszéd után a törvényszók bűnösnek mondotta ki Höjberget csalás vétségében és ezért kéthónapi fogházra ítélte el, amelyből egy hónapot és 24 napot kitöltöttnek vett. Egyúttal a büntetés kitöltése után örök időkre kitiltotta"az ország területéről.

 

1937. október 14. csütörtök / 16. oldal

A tavalyi moziszezon egyik legnagyobb sikerű filmje volt az a darab, amelyet "Havi 2oo fix” címen hosszú időn keresztül játszottak különböző mozgóképszínházakban. Még tavaly ősszel Strohmayer Ferenc és Strohmayer Kálmán szerzői jogbitorlás címén pert indítottak a Mozgóképipari kft. ellen,' amely vállalat a szóban forgó filmet forgalomba hozta, A film több érdekes jelenete az Arizona mulató helyiségeiben játszódik le. A mozifelvételeket részben az Arizona helyiségeiben készítették, de több jelenetet a Hunnia műtermében vettek fel, még pedig úgy, hogy rekonstruálták az Arizona enteriörjét, Pontos másolatját építették meg az Arizona belsejének, úgy, hogy a filmnek a Huanniában készült része is azt a hatást kelti, mintha ezeket is az Arizona helyiségében játszották volna le. Strohmayerék, mint iparművészek készítették annak idején az Arizona mulató helyiségeinek berendezési és felszerelési, tárgyait, Az iparművészek szerzői jogbitorlást láttak abban, hogy engedélyük nélkül az ő iparművészeti alkotásaikat e film felvétele céljából utánozták s ezért, indították meg pert a szerzői jogbitorlás helybenhagyása és járulékai iránt. Balogh Árpád dr. budapesti kir. törvényszéki bíró előtt folyt le ennek az ügynek tárgyalása. Az eljáró bíró kiszállt a Hunnia filmgyárba is, ahol bírói szemlét tartott annak megállapítására, hogy az Arizona berendezését tényleg pontosan utánozták-e a film számára készült díszleteken. Ezenfelül elrendelte a bíróság a szakértői bizonyítást annak az eldöntésére, hogy a készült berendezési tárgyak iparművészeti alkotás-oknak tekinthetőek-e. Harangi Jenő kir. törvényszéki szakértő olyan véleményt terjesztett a törvényszék elé, hogy az Arizona egész helyis égének az elgondolása és berendezése minden részletében annyira művészi, hogy azokat a szerzőjogi védelem alá tartozó alkotásoknak kell tekinteni.

Ez alapon a törvényszék megállapította a Mozgóképipari kft. terhére a szerzői jogbitorlást és ítélettel eltiltotta az alperest attól, hogy az Arizona mulatóhelyiség részére a felperesek által készített iparművészeti berendezési tárgyakat utánképezhesse és a film céljaira díszletként felhasználja. Elmarasztalta a törvényszék az alperest 200 pengő kártérítési összeg és 300 pengő perköltség megfizetésében is, Elrendelte ezenfelül atörvényszék, hogy a Hunnia filmgyárban készített és utánképzett páholyoknak, páholyrészeknek, továbbá a perbeli film azon részeinek, amely a Hunnia filmgyárban vétetett fel, elkobzandók. Az alperes fellebbezése folytán az ítélet még nem vált jogerőssé, úgy, hogy ezzel az üggyel még a felsőbíróságok is foglalkozni fognak.

 

1938. január 7. péntek / 8. oldal

Rozsnyai Sándor, az Arizona igazgatóján felajánlotta a Magyar Vöröskeresztnek, hogy a Vöröskereszt közérdekű ás nemes munkálkodásának támogatására február 12-én szombaton délután fél öt órakor nagy műsorral egybekötött teadélutánt rendez és ezen előadás teljes bevételét a Magyar Vöröskereszt rendelkezésére bocsátja. A Vöröskereszt javára rendezett műsoros teadélutánjára összesen kétszáz darab jegyet adnak ki és a jótékony célra való tekintettel a jegyek ára 10 és 20 pengő. Helyfoglalás és jegyigénylés az Arizona igazgatóságánál,/MOT/

 

1939. február 11. szombat / 3. oldal

Rozsnyai Sándor, az Arizona igazgató tulajdonosa szombaton délután teát rendezett a Magyar Vöröskereszt Egylet javára. A teadélutánon bemutatták az Arizona teljes műsorát a megjelentek őszinte tetszésnyilvánításától kisérve. A jegyek eladásából befolyt összeg teljes egészében a Magyar Vöröskereszt Egyletet illeti s a jegy ellenében Rozsnyai Sándor teát szolgált fel. A teán vitéz dr. Simon Elemér titkos tanácsos, örökös felsőházi tag, országos elnök vezetésével megjelent a Vöröskereszt Egylet elnöksége, ott voltak az arisztokrácia képviselői és a budapesti társadalmi élet kiválóságai közül igen sokan. A megjelentek a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak Rozsnyai Sándor nagylelkű adományáról, amellyel a Vöröskereszt Egylet közérdekű céljait segítette előbbre.

 

1939. március 4. szombat / 13. oldal

Március 11-én lesz a rendőri riporterek revü-délutánja az Arizonában. A rendőri újságírók ezt az összejövetelt a Riporter Bál helyett rendezik. A rendezőség már szétküldte a meghívókat az erre illetékeseknek. A revüdélutánon részt vesz a rendőrfőkapitányság tisztikara a főkapitánnyal az élén, a csendőrtisztikar tagjai, az újságíró - és művészvilág számos reprezentánsa. A revüdélután belépőjegyének ara 20 pengő, amibe beleértendő a fogyasztás 25 százaléka az összegnek a „Magyar a magyarért" mozgalom céljait szolgálja. A revüdélután műsora pontosan félhat órakor kezdődik. Az Arizona-igazgatósága ez alkalommal gazdag és művészi előadással szolgál a revüdélután díszes közönségének.

A rendőri újságírók testülete kéri a mélyen tisztelt Szerkesztő Urat, hogy a fenti közleményt — tekintettel a kitűzött célra — lapja legközelebbi számában közölni szíveskedjék.

 

1940. február 24. szombat / 15. oldal

A budapesti napilapok rendőri riporterei az Arizona mulatóban szombat délután nagysikerű teadélutánt rendeztek. A teadélutánon megjelent dr. Szilvássy Sándor, az rendőrség budapesti főkapitánya, vitéz Kiss Lajos, a székesfővárosi tűzoltóság főparancsnoka, a csendőri hírközpont vezetői és még igen sokan mások a Magyar közélet kitűnőségei közül.

Az Arizona mulatót zsúfolásig megtöltötte, az előkelő közönség és élvezettel nézte a kitűnő műsort.

 

1940. március 10. vasárnap / 1. oldal

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka az Arizona mulató elől ismeretlen tettesek ellopták Némám Lajos dr. orvos AL 147 számjelzésű gépkocsiját.

Ugyancsak: vasárnapra virradó éjszaka a Margit körút "Négy szürke" elnevezésű mulatóhely elől ismeretlen tettes elvitte Festetics Ernő gróf CD 335 rendszámú Fiat gyártmányú autóját.

A rendőrség a tetteseket keresi.

 

1940. június 10. hétfő / 22. oldal

 

Vitéz dr. Fialovszky Béla főorvos, a következő tanú arról vallott, hogy "Hampton" egy kórházban 200 pengőt adott az ápoló személyzet részére és 100 pengőket osztogatott a szegény betegeknek. Ö egy ideig tegezte a "lordot" és 900 pengő, honoráriumot kapott tőle. Vallomása szerint sok rejtélyes körülmény jellemezte a "lord" egész magatartását. Meg lehetősen "esztelenül" élt, betegségével sem törődött, csak a mulatozáson járt az esze. Deák István az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára azt adta elő tanúsításában, hogy 2330 pengő értékű bútort vásárolt a kiállításon a "dúsgazdag angol lord", aki egyszer a Nemzeti Bank útján akarta kiszállíttatni a bútorokat, de végül pengőben fizette ki és a szállító intézte a kiszállítást. Gruter Ignác, a Hungária szálló üzletvezetője, a soron következő tanú szerint 450-800 pengős vacsora számlákat fizetett a "lord", aki azt mondta, hogy azért jött Budapestre, hogy barátaitól elbúcsúzzék, mert be kell vonulnia.

- Steinhilber Nándor, a szálloda szobafőnöke azt adta elő, hogy"Hampton" egy ízben kapott egy újságpapírba csomagolt pénzköteget, amely kibomlott és látta, hogy csupa százas volt benne. A pénzt azután a safe-ben helyeztette el.

 — Szkranyó Etel artistanő kihallgatása következett ezután. Elmondta, hogy többször volt az ál-lord társaságéban és egy-alkalommal panaszkodott neki, hogy l000 pengőn alul volt"csak a számlája. Azt szerette, ha minél nagyobb összegre rúg a számla, - Benedek Tibor artista, aki tolmács szerepet is játszott, szintén nagy pénzcsomagot vett át ott Hamptonnál.

Rozsnyai Sándor, az Arizona tulajdonosa is vallomást tett a "lord" költekező életmódjáról. Szerinte 30000 pengőt költött az el mulatójában, de tud arról, hogy egy másik mulatóban másfél óra alatt 2000 pengős számlát csinált. Ha mulatott, még a zenészek is pezsgőt rendelhettek.

A tárgyalást holnap reggel folytatják.

 

1943. október 14. csütörtök / 15. oldal

 —A MULATÓ TULAJDONOSA FELELŐS A RUHATÁRÁBAN ELHELYEZETT INGÓSÁGOKÉRT —

 

Kapás Lászlóné artistanő 13200 pengő tőke és járulékai iránt pert indított Rozsnyay Sándorné, az Arizona mulató tulajdonosa ellen. Felperes ezt a követelését abból származtatta, hogy tavaly január 10-én elhelyezte az Arizona ruhatárában a bundáját, de távozáskor sehol sem találták. Kiderült, hogy a ruhát az alkalmazottak tévedése folytán rossz számra helyezték el a bundát ós egy idegen társaságnak adták ki. Rozsnyainé, az alperes,a kereset elutasítását kérte,azzal védekezett, hogy a törvény szerint csak a fogadós felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég a fogadóba hozott ingóságának elpusztulása vagy megsérülése folytán szenvedő. A törvényszék azonban ezt a védekezést nem fogadta el, mert kúriai jogegységi döntvény van arról,hogy ilyen vonatkozásban a fürdők, a kávéházak és éttermek, valamint a hasonló természetű üzemek és vállalatok tulajdonosai épp úgy felelősek, mint a vendégfogadósok és a szállodások. Az alperes, mint szórakoztató üzem tulajdonosa is felelősséggel tartozik a ruhatárban elhelyezett ingóságokért. A budapesti királyi törvényszék, mint fellebbviteli bíróság dr. vitéz Regőczy István tanácselnök vezetésével most hozott végítéletet ebben az ügyben és végrehajtás terhével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek az elveszett bunda ellenértéke fejében 5700 pengő tőkét és ennek kamatait, 490 pengő költséget.

 

 

Képek: Arizona mulató és környékéről készült fényképek. 1. kép: 1937 legvégén (esetleg 1938 legelején) készült - a Művész Színház reklámjából egyértelműen megállapítható, mert az Antoinette c. darabot (Alpár Gittával a főszerepben) 1937. december 23-án mutatták be. 2.kép: készítési ideje szintén a Művész Színház fényreklámja segítségével állapítható meg: a "Déligyümölcs" című háromfelvonásos vígjátéknak 1938. január 19-én volt a premierje (főszereplők: Góth Sándor, Toronyi Imre, Peéry Piri, Simonyi Mária, Dobos Annie és Boray Lajos).3.kép: Nagymező utca korabeli neonfényekben. 4. kép: II. világháború után már csak a táncoló pár maradt a homlokzaton, a neonok vajon hova tűntek? 5.kép: A posztban idézett hírek közül az egyik részlet képe.

Képek származása, ezekről a helyekről: