Már két éve, hogy megvettem, elkezdtem, de nem fejeztem be a kártyaasztal és a hozzá tartozó két szék felújítását. Írni már írtam róluk az alább felsorolt három posztban:
A kártyaasztal beszerzéséről:
http://multmento.blog.hu/2010/07/15/szabadsagra_keszulve
A kártyaasztal felújításának kezdeteiről:
http://multmento.blog.hu/2010/07/28/noi_kartyaasztal_restauralas_kezdo_lepesek
A hiányzó aprópénztartó pótlásáról:
http://multmento.blog.hu/2010/07/29/noi_kartyaasztal_restauralas_elkeszult_az_apropenz_tarto
A hozzá szánt két szék felújításáról:
http://multmento.blog.hu/2010/09/23/a_ket_hamis_jatekos
Ugyanakkor a kártyázó garnitúra mégsem készült el. Nem mondom, nem volt egyszerű a játszóasztal pánt beszerzése sem. Már nem gyártják, ezért megpróbáltam legyártani. A pántok legyártása többe került volna, mint amiért a hiányos asztalt megvettem. Aztán megtaláltam végre egy helyettesítő terméket, mely méretben eltért ugyan, de használható az asztalhoz. Régen a barkácsboltokban beszerezhető volt, de aztán a gyártó abbahagyta a gyártását, és nem szállított. Szerencsém volt, és a pánt gyártóját sikerült megtalálnom az interneten. Gyártani már nem gyártják, de maradt néhány darab raktáron. Szinte hihetetlen, de igaz, a gyártó ingyen nekem ajándékozott a maradékból négy darab játszóasztal pántot. Ezúttal is köszönöm Lehőtz Úrnak, hogy az én kis projektemhez ezt a nagy segítséget adta. A gyártóról olvashattok itt: http://lehoczeslehocz.fw.hu/index.html http://lehoczeslehocz.blogspot.hu/ .
Az asztal, a két szék és az összes hozzá beszerzett alkatrész türelmesen várta, hogy befejeződjön a felújítása. Közben, amikor elmentem előttük, vagy hozzáértem, mindig akartak valamit mondania. Most amikor még az asztalosnál és a kárpitosnál vannak, az egyik este azt éreztem, hogy le kell ülnöm és be kell gépelnem az asztal és két hozzá tartozó szék történetét. Az alábbi kis történet kerekedett ebből a súgásból.
Kézimunka anno
Ezerkilencszáztizenkettő késő őszén, Mátyásföldön történt az eset. Kálmán és Ibolya Mátyásföldön építtetett magának egy kúriának is beillő házat. Mielőtt Mátyásföldre költöztek, előtte az Andrássy úton egy nagy lakásban éltek. Akkor Mátyásföld egy kicsi mezőváros képét mutatta. Nem volt abban a városban igazi élet, csak késő tavasztól kora őszig. Korábban Iboly a megszokta, hogy kisétált a Duna partra, mert ott mindig találkozott ismerőssel, baráttal. Természetesen akadt ott udvarlója, is aki bizony sokszor és sokat kísérte a sétáin. Jó itt az élet, ha nyár van, akkor a Mátyásföldi főtér felé érdemes elsétálni. Minden nyáron járnak ide a Fővárosból a fiatalok úszni, szórakozni. Most késő ősszel Kálmán megy be az itteni Barátaival a Fővárosba. Mindig azt mondja, hogy fontos, hogy ne csak nappal a hivatalban beszélgessen a kollégákkal. Neki igen gyakran kell barátaival a Főváros éjszakai életét látogatni. Azt mondják, a Pesti Vigadóba mennek, és szigorúan csak férfiak egymás között beszélgetnek, szivaroznak, kártyáznak. Nem is szórakozás az, hanem kötelesség, mert ha nem teszik, azt kibeszélik ám a hivatalban!
Amikor a férjek a Pesti Vigadóban voltak az előző télen, Ibolya nem csinált mást, Mint az otthon unatkozó feleségekkel összejártak egy teára, egy késő délutáni csevejre. Ezeken a napokon elvitték éppen aktuális kézimunkájukat, és sokszor együtt fejezték be.
Az idei évben Ibolya megfogadta, hogy nem fogja ugyanazt csinálni, mint a múlt évben. Kifundálta, hogy olyan hímzős teadélutánokat szervez majd, amit barátnői majd sokáig emlegetni fognak. Pistával a Mátyásföldi asztalossal megbeszélte, hogy neki egy mindentudó varróasztalkát készítsen és hozzá két széket. Elmagyarázta a Pistának, hogy neki olyan varróasztalkát és székeket készítsen, ami kártyaasztallá is szétnyitható. A szék pedig kis helyen is elférjen, az asztal alatt, de ha kinyitják az asztalt és elkezdenek kártyázni, akkor legyen olyan , hogy több kártyacsatához biztosítson kényelmes ülőhelyet. Már Pistának el is magyarázta, hogy ő a Pesti Thonet boltban látott hasonlóakat. Az asztalos Pista el is utazott Pestre. Meg is nézte, de mondta a Nagyságos Asszonynak hogy ő pont olyat nem tud készíteni, mert nincs hozzá olyan hajlító gépe, amivel egyetlen rúd fából meg tudja a teljes karfát hajlítani.
Jó lesz az több darabból is. Ne legyen olyan drága, minta bécsi Thonet! Neki a kosztpénzből kell azt kigazdálkodnia. — mondta Ibolya az asztalosnak.
Az asztalos, aztán egész nyáron dolgozott az asztalon és a két széken. Pista alaposan ember volt. Már sokkal több idejét vette el ez a garnitúra, mint amire számított. Ennyi idő alatt már egy normál konyhai asztalt hat székkel le tudott volna gyártani.
Ha az időt felszámolnám a szokásos órabéremmel, már többet kellene érte kérnem, mint a gyári bútorért! — Gondolkodott az asztalos.
Őszre aztán csak-csak elkészült a nagy mű. A megrendelő el is jött a műhelybe megnézni. Órákat nézegette, kipróbálta. Az asztalosnak úgy tűnt, hogy a megrendelőnek tetszik, de az Asszonyság mégis sorolta a garnitúra hibáit.
Kinyitva az asztal túl kicsi a kártyázáshoz. Kicsike a fiókja, nem fér el benne a varrókészlete mögött a kártyapaklijai. — és így tovább mondta a magáét az asszonyság.
Nem is fizetett egy forinttal se többet az előre kialkudott árnál.
A garnitúra leszállították az úri házba. Az ablak mellett, ahol az asszony kézimunkázni szokott nagyon jól mutatott a kis asztalka a két székkel. Szerencsére Kálmán sem vette észre a turpisságot, hogy ez a varró asztalon kívül másra is használható.
Eljött az első téli hétvégi szombat, amikor a négy férfi bemegy az Pesti Vigadó téli megnyitójára. Kálmánéknál találkozik a négy baráti házaspár. Az asszonyok kis kosárkában hozták magukkal a félig kész hímzéseiket. A férfiak könnyedén, csak egy sétapálcával érkeztek. Volt egy kis közös beszélgetés, de a férfiakon már nagyon látszott, hogy mennének a Városba. Szokás szerint aztán a férfiak beültek a hintóba, és a kocsissal elhajtattak a Pesti Vigadóba.
Az otthon maradt asszonyoknak sem kellett több. Amint a kocsi a szemük elől eltűnt, ők már is bevonultak a házba. Gyorsan kinyitották a varróasztalkát, és a kártyaasztal mellett megkezdődött az igazi kézi munka, a kártyázás.
A férfiak a kocsiban Pest fele tartva, azon csodálkoztak, hogy az idei évben milyen hamar elindulhattak a Pest éjszakába. Az előző évben le is késtek Medgyaszai Vilma Kabarét nyitó daláról, holott ez a dal lett az előző évad szenzációja, még gramofon lemezen is kiadták.
