A most bemutatásra kerülő átalakítás nem saját alkotás. A sors így hozta. Aktívan közreműködtem, hogy az egykori szebb napokat látott antik lámpa tulajdonosának, felújítva örömöt szerezzen.
Évekkel ezelőtt történt, hogy előző munkahelyemen megismert kolléganőm, Mari nyugdíjba vonulását ünnepeltük a lakásán. Akkor mutatta meg az unokahúgától elkunyerált bolhapiaci lámpát. Nagyon szeretett volna a régi lerongyolódott lámpaernyő helyett egy menő Tiffany lámpaernyőt. Akkor nem ismertem olyan mesterembert, akit ajánlhattam volna a munkára. A múlt évben aztán az utcánk egyik alagsori műhelyébe egy üvegműves műhely költözött. A műhely előtt eljárva az ablakon bekukkantva sokszor láttam dolgozni a műhely tulajdonos hölgyét. Az idei évben aztán a Marit látogatva megemlítettem az utcánkban üvegművész műhelyt. A látogatás végén a táskámba került a felújításra váró lámpa, és néhány Mari által rajzolt lámpaernyő mintarajz. Ezek után az évekig halogatott felújítás felgyorsult.
Lámpa le a műhelybe, fotó küld Marinak egy kész lámpaburával a lámpáról… Mari a lámpaernyő alsó mintáját újragondolja… telefonos egyeztetések Mari és műhely között…A végén az egy márvány lámpatalphoz mindkettő lámpabura megvásárlásra került…
Most Marinak van egy lámpája, és a hangulatához megfelelő lámpaernyővel nézheti a régi új márványtalpú éjjeli lámpát.