Már írtam, hogy a Népszínház utcában is dolgoztam. Sokszor mentem én végig az utcán, felemelt fejjel, mert érdemes volt magasra tekinteni. A földszinti kirakatok akkoriban - 80-as évek végén -, nem voltak túlzottan változatosak. A házak tűzfala és díszítése érdekes. Az utca a XIX és XX. század fordulóján épült. Ezen az utcán lehetett eljutni az egykori Nemzeti Színháztól (Népszínház) a Teleki László térig. Az utcában szecessziós bérházak épültek földszintjén üzletekkel. Egy-egy házban egy falunyi ember lakott.  

Kellett a kultúra a népnek, így kerültek csodálatos szecessziós képek a házfalakra. – Gondoltam én, főleg amikor megláttam a Kiss József és Népszínház utca sarkán magasodó sarokház hatalmas szecessziós faliképét. Olyan hatalmas, mint a Feszty körkép. Messziről olyan hatása volt, mintha a Honfoglalás egyik jelenete lett volna. Aztán amikor utánanéztem, kiderült, hogy nem is magyar történelmi téma mozaikkép, hanem a sör diadalútját ábrázolja. Közönséges „óriásplakát” 1906-ból.

VIII. népszínház utca 22. - Kiss József utca 21.

Vidor Emil tervezte 1906 körül. A Serfőzde számára készült Népszínház utcai sarokházon Dudits Andor hatalmas mozaikképe látható, patetikus megjelenítése révén egy Wagner-opera jelenetének gondolhatnánk, de csak sörgyári lovakat ábrázol. A sörgyár kőbányai telephelyein Vidor évtizedekig épített raktáraktól igazgatói lakig különféle épületeket. http://nol.hu/archivum/archiv-69640?ref=sso , http://hu.wikipedia.org/wiki/Dudits_Andor 

A Népszínház utca 22. volt a Polgári Serfőzde bérháza, vagy, ahogy máshogy nevezték: a Sörös palota. Nevezték Szódás-háznak is, mivel a szódás kocsik és lovak jártak ki-be széles hátsó bejáratán át. Élete vége felé itt lakott a III. emeleten Kiss József (1843-1921), a legnagyobb magyar zsidó költő, az A Hét főszerkesztője és kiadója. A Rökk Szilárd utcából költözött ebbe a palotába, mert nyugalmasabb helyre vágyott idős korára. Patinás lakásáról, perzsaszőnyegeiről még ma is beszélnek. Kosztolányi Dezső így írt róla: A selyem-perzsáktól derengő szobában, párnáktól körültámasztva trónolt a rengeteg ágyon (Nyugat, 1922). Forrás: http://www.zsido.hu/tortenelem/jozsef.htm http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-8046  http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_J%C3%B3zsef_(k%C3%B6lt%C5%91) http://365buildings.tumblr.com/post/2546684327/002-kissjozsef

Kiss Józseffől, az utca névadójától egy hozzám közelálló verset idézem. Hátha valaki nem ismeri.  Amikor olvasom. Magam előtt látom az én Dédnagymamám imakönyvének oldalait, melyet hasonlóan dekorált ki.

KISS JÓZSEF: ÉDESANYÁM IMÁDSÁGOSKÖNYVÉBŐL

Ócska családi bibliák első oldalán, régi

imádságoskönyvek fedőlapján gyakran találni

semmitmondó, látszólag csak a családot érdeklő

feljegyzéseket: születésről, halálesetekről, melyek

mögött a sorok közt egész tragédiák vannak

elbujtatva. Nekem is van ilyen relikviám: az

édesanyám imádságoskönyve. A legtöbb

feljegyzés benne édesapám markáns paraszti

kézvonásait mutatja. Merev, kemény vonások.

Verekedő, kemény ember volt az öregem, az isten

nyugtassa. E feljegyzésekből böngésztem ki

néhányat. Mingyárt az első igen különös:

Tiszacsege, 1839.

Meghitták az apósomat, hogy a

gyülekezetben énekeljen. A kiáradt Tisza

vizén jött át Ároktőről lélekvesztő kis

csolnakon. Sallárium fejében kikötött

magának. 15 máriás ezüst huszast és

szabad ivást. Meg is kapta. Déltől

vecsernyéig asztal alá itta az egész

eklézsiát. Nem szeretem a boros

embereket.

Azután:

1843 nov. 30.-án hétfőről keddre

virradóra jött a világra elsőszülött fiam, a

Józsi. (Az én volnék.) Az isten tartsa meg.

A keresztelőjén pompás hevesi

görögdinnyét ettünk. (Tessék, a

görögdinnyémet is más ette meg!)

                            *

 Pár sorral alább következik egy tragikus

bejegyzés:

1851 május 17.-én Gyöngyös városától

puskalövésnyire, az országuti árok

partján egy galagonyabokor tövében halva

találták apósomat: Reb Mayer Litvákot. Az

isten adjon neki örök békét vándorlásai

után. Bizonyosan megint sokat ivott.

                            *

És utána reszketeg, szinte könnyező, finom női

vonásokkal az édesanyám bejegyzése:

Az ég madarai, az isten énekesei, a

rigók, csizek, tengelicék, pacsirták,

fülemilék sürü rajokban lepték el a mezőt

a galagonyabokor körül és távol tartották a

kártékony madarakat, mert ő jámbor volt

és igaz. Négy pap elparentálta és a

gyülekezet azokat a gyászénekeket

énekelte, miket ő szerzett. (Eszembe jut

az öreg Rácz Pali temetése és a "Lehullott

a rezgő nyárfa levele".)

                            *

Azután közömbös bejegyzések következnek.

Végül ismét az apám kemény kezeirásával a

következő:

Beszélik: Sajószentpéteren egy

félkegyelmü csavargó egy fél kenyeret

lopott. Rajtakapták, agyonverték és

kilökték az akasztófadombra. Nem akadt

senki, aki eltemesse, mivelhogy más

vallásunak látszatott. Az apósom egy

kölcsönkért nyomorult sindevész gebén

éjnek évadján elvitte a tetemet és

eltemették Miskolcon a gyülekezetben...

Hire ment és mindenki csodálkozással

beszélt róla. A gebe az uton elvesztette

mind a három patkóját, ami volt és

nemsokára kiadta a páráját...                        *

Ezután már csak egy bejegyzés következik,

édesanyám reszkető keze írása:

"Az az örök jóságu irgalmas isten a

másvilágon aranypatkót fog veretni mind a

négy lábára és gyémántból lesz a

patkószege. Amen."

 *

Ezekből a feljegyzésekből, ebből a rozsdalepett

miliőből meritettem költeményem tárgyát, szineit,

motivumait.

Forrás: http://mek.oszk.hu/01900/01915/01915.htm

A bolhapiacon, télvíz idején is lehet nyári képeslapokat venni. Most megint szélmalmokat ábrázoló képeslapot vettem. Otthon aztán megint mesélni kezdett a képeslap írott oldala. A képeslapot Legény Margit VI. osztályos tanulónak küldték a balatoni gyermeküdülőbe. Nem szerettem volna Margitka helyében lenni, amikor megkapta és elolvasta a család üzenetét.

Sajnos azt nem tudhatom, hogy Margitka válaszolt-e a képeslapra. Én most egy kicsit keresgéltem a Fortepan fotógyűjteményében, és találtam is gyermeküdülőben készült fényképeket az ötvenes évekből.

Én a hatvanas évek végén voltam gyermeküdülőben. Úgy látom, hasonló képek készülhettek volna akkor is. Azt tudom, hogy én sem írtam haza képeslapot a Balatonról. Megíratlanul hazavittem többet is.  

A budapesti vidámparkban a második kedvencem az óriáskerék, vagy, ahogy a lebontása előtt hívták panorámakerék. Valóban egyedi panorámát adott egykor a Városliget építményeire.

Története: Állandó óráskerék üzemelt a népligeti vurstliban, ez később át lett telepítve a Budapesti Vidám Parkba, a Barlangvasúttal szemben állt. Az 1960-as évek végén lebontották. Utóda az 1974-ben létesített Panorámakerék). Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ri%C3%A1sker%C3%A9k

Munkába menet minden évszakban más-más képét mutatta. Ma már csak a hűlt helyét látom.

A kerékre egyszer fel is mertem ülni. Nem volt éppen derűs idő a fényképezéshez. A kezem is remegett az izgalomtól, így egy kissé elmosódott képek készültek.

Sajnos, ezek után? Ismételni nem lehet!

Ismerőseim többsége szerint csak egy „fatákolmány” az én kedvenc vidámparki építményem, a hullámvasút. Az biztos, hogy sokan félnek felülni rá, mert kinézetre elég siralmas állapotúnak látszik. Szerencsére a vidámparki játékok többségével ellentétben a hullámvasút marad, mert műemlékileg védett építmény. Én minden munkanap elmegyek mellette és csodálom ezt az építőmérnöki teljesítményt, amivel megtervezték és felépítették. Fennállása alatt biztonságosan szállította, és ijesztgette az utasait, én meg néha előveszem a fényképezőgépem, és kattintok néhányat, hogy legyen egy kis emlék gyerekkorunk legrémisztőbb vidámparki játékáról, melyre annak idején még felülni se mertem.

A hullámvasútról:  „Ez a játék Európa leghosszabb favázas szerkezete, a 980 méter hosszú pályán és 9 hullámon átrobogó utasok - maximum 28 fő - öt percig élvezik, vagy izgulják végig az utat. A szerkezet legmagasabb pontja 17 méter magasan van, a játék maximális sebessége 40 kilométer/óra.

A hullámvasutat 1922-ben készítették Dragon Ervin tervei alapján, végleges formáját 1926-ban nyerte el. Megépítésétől kezdve az egyik legnépszerűbb játék. "A legnagyobb attrakcióhoz, a hullámvasúthoz csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni" - olvasható a Budapesti Vidám Park története című könyvben lévő 1935-ös Pesti Futár cikk részlete. ..

Egyébként ez az egyetlen természetes színű játék a parkban, mert a nyersfát biztonsági okokból sosem festik színesre, hiszen minden repedés veszélyt jelez, amit azonnal javítani, cserélni kell - árulta el a Vidám Park munkatársa.” Forrás: http://hvg.hu/itthon/20060714hvas

De jó kis Holland szélmalmos életkép! – gondoltam, amikor megláttam a bolhapiacon a képeslapot.  Megvettem, mert tetszett. Majd felvidámítja a kedvem, ha az íróasztalom fölé függesztem.  

Otthon aztán alaposan megnéztem, elolvastam, és kiderült, hogy nem is olyan vidám történetet mesél el a képeslap szöveges oldala.

Jól olvasható, hogy Lichtenstein Ernő hadnagy úrnak küldték 1918. szeptember 30-án. Lichtenstein Ernő névvel az első világháborúban ketten is szolgáltak az akkori magyar hadseregben. Én mégis úgy érzem, ezt a képeslapot annak a Lichtenstein Ernőnek írták, aki később magyarosított Ligeti Ernőre.

Ligeti Ernő (Született Lichtenstein, Kolozsvár, 1891. február 19. – Budapest, 1945. január 11.) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő, a helikoni közösség tagja.

Jogi tanulmányok után lépett újságírói pályára. Előbb a Nagyváradi Napló, majd Kolozsvárott a Keleti Újság munkatársa volt. Az I. világháborút az orosz fronton harcolta végig.1924-ben részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó vállalat megalapításában. 1934-ben Kolozsvárott hetilapot alapított Független Újság címmel. 1940-ben Budapestre költözött, a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A nyilasok családjával együtt meggyilkolták. Ligetit, feleségét és kisfiát egy nyilas osztag kirángatta a svájci követség védelme alatt álló lakásból, bevitte az Andrássy út 60. alatti nyilas házba, ahol mindannyiukat lelőtték. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ligeti_Ern%C5%91

Ligeti Ernő: Az életet élni

Elnézem én az életet. Kevés
öröm csorg utána, mint pohár
alján néhány csepp ring. Ó sóvár
nézés, kiben benne ég s enyész

a ki nem élt lét tette. Szem, ne nézz
te, jobbra-balra, hogy a sors dobál,
mert fáj a szívnek, és e zord hodály
a tér, az is fáj. - Nem vagy te zenész,

ki bánatát nyirettyűjére fejti
s felejti már, aztán a földre ejti
a hangszert s benne illan mélabú.

Te élsz, te vagy. A kínok néma szú-
faragta fádon könnyekkel szakadnak
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
s te akkor is látsz bévülről, ha vak vagy.

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/ligeti.htm

A mai Operettszínházi bemutató lehetne Zsolnay épületkerámiás poszt is, de sajnos nem az. Az eredeti pirogránit épületdíszeket Nikelszky Géza tervezte historizáló neobarokk stílusban. Mára sajnos megsemmisült.

Az Operettszínház épületét egykoron a Somossy Orfeumnak alakították ki.

(1894–1899): a Nagymező u. 17. sz. alatt nyílt varieté. A tömegkultúra modern, polgáriasultabb formáit – a zenés kávéházakkal, kétes hírű „zengerájokkal” szemben – az 1870-es években a Carlé fivérek varietéje jelzi. Ennek kulcsembere volt Somossy Károly, aki előbb a Beleznay Kertben, majd a Hajós utcai volt Hermina Színházban szervezett orfeumot. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utcai házat, Fellner és Helmer építészekkel átalakíttatta mulatóvá, amely 1894-ben nyílt meg. Belső kiképzését minden leírás dicséri. Szép hatású nézőtere lejtősen haladt, barokk stílusú kiképzése a korra jellemző túldíszítettsége ellenére is ízléses volt. A nézőtéren itt már damasztkendővel és ezüsttel terítettek, a felső karzaton büféasztalok álltak, ahonnan a műsort is jól lehetett látni. A külföldi sztárok mellett fellépett Módl József, Rück Nándor, Werner Móni, Seidl Albert, Rienzi Mariska és mások. A koronázatlan királynő azonban Carola Cecília volt, aki a Bogár Imre c. operettben betyárruhában, lovon vágtatott a színpadra. Somossy Pestre hozatta a Barrison-lányokat, akik pikáns dalokat énekeltek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. A műsoron változatlanul külföldi artisták, arab, indiai énekesek, alpesi és olasz egy.-ek szerepeltek, de volt „Csodabarlang” vízijáték és élő fényképek is. Néha magasabb volt a színvonal, amikor pl. a bécsi Burgtheater művészei vendégszerepeltek, v. Paul Lincke Frau Luna c. operettjét adta elő egy bécsi társ., sőt később Reinhardt és berlini együttese is fellépett itt. A változatlanul német nyelvű műsorban m. szó is elhangzott Albach Jacques, Baumann Károly és Gyárfás Dezső, v. Linder Riza, Huszár Károly, Ferenczy Károly és Tanay Frigyes jóvoltából. Waldmann ig. nagy érdeme, hogy helyet adott Zoltán Jenő újságíró Tarka Színpad kabaréjának, de a tönkremeneteltől ez sem mentette meg. Az épületet Ben Blumenthal vette meg s építtette át. Fővárosi Operettszínház néven 1922. dec. 23-án nyílt meg. Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html

Mostanában is érdemes arra járni, mert az épület és az utca is szépen felújított. gondozott. Az operettszínház előtt Kálmán Imre szivarozik egy notebook mellett. A turisták is nagyon szeretnek mellé ülni, és a nagy zeneszerzővel együtt fényképezkedni. A szoborról sokat nem találtam. 2007 októberében Kálmán Imre születésének 125. évfordulóján avatták fel.

Veres Gábor alkotása egy padon ülve, teátrumunk felé fordulva, békésen szivarozva ábrázolja a komponistát. Az alkotás a zenés színházat, s különösen az operettet szerető közönség, magánemberek és cégek adakozásából jött létre, a Pesti Broadway Alapítvány közreműködésével. Az ötlet egyébként, hogy végre Budapesten is legyen szobra Kálmán Imrének, az Operett direktorától, Kerényi Miklós Gábortól származik, akinek - figyelem - prágai Csárdáskirálynő rendezése során jutott mindez eszébe! Forrás: http://www.operett.hu/menu.php?id=183

Kálmán Imre élete nagyobb részét nem szülőhazájában töltötte, de szemmel láthatóan jól érzi itt magát első nagy színházi sikerének közelében.

Kálmán Imre (Siófok, 1882. október 24. – Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester.

Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Imre