Nyaralásunk második megállóját el sem lehetett téveszteni, a 2-es főút kettészeli a falut. Rögtön le is parkoltunk a templom előtt. A templommal szemben a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára éppen kifüggesztettek egy árverési hirdetményt. Mi rögtön meg is kérdeztük a hirdetmény kifüggesztőjét a helyi látnivalókról, és azok megtekintéséről. Elmondta, hogy rosszkor jöttünk, mert a falu nevezetességeinek (faluház, templom, kápolna) felelősei éppen buszos zarándokúton vannak. Ez nagyon becsülendő, hogy a helyiek ápolják vallásos hagyományaikat, de nekünk éppen rosszul jött ki. Nem maradt más hátra, így a falu nevezetességeit csak kívülről tekintettük meg.

Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

A német ajkú település a Börzsöny délkeleti részén, a Naszály hegy lábánál, a 2-es főút mentén található. Lakossága 1397 fő, belterülete 100 ha, külterülete pedig 1000 ha.

Története: A környék neve valaha Szenthely volt - bizonyára a földbirtokos püspökség után - ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben a bajorországi Franken vidékéről érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé a szendehelyiek. A község a váci püspök uradalmához tartozott, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Forrás: http://www.szendehely.hu/index.php/szendehely-tortenete-menu

A falu központjában Szepi új építésű fogadója várja a vendégeket. Figyelemfelkeltésből a fogadó melléképületének tetején egy oldalkocsis motorkerékpárban Szepi felesége látható oldalkocsijában a gyerekkel. Nyáron még érthető a mezítlábas motorozás. Vajon télen lesz rajta hócipő?

A falu közepén levő eligazító táblából kiderült, hogy a falunak van kálváriája. Aranyos Fodorka kálváriás blogjához le is fényképeztem, ismertetőt is készítettem. A kálvária részletes bemutatása itt megtekinthető: http://csendhegyek.blogspot.hu/2013/08/szendehely-kalvaria.html

A hosszú utca végétől néhány méterre az erdőben található a kis kápolna. Völgynek le könnyen mentünk, aztán az út túlsó fele meredekebb volt, mint amilyennek a képen látszik.

Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll. Csak az a csőkorlát és betonalap ne lenne a hídon!

A falu látképe a kálváriáról.

Minden évben elviszem a családot nyaralni. Eddig minden alkalommal a lányainkat is magunkkal vittük. Az idei év aztán kivételes lett, mert a gyerekek rákérdeztek a programra. Mi elmondtuk, hogy lesz múzeumlátogatás, és sok-sok városnézés.

Strand nem lesz? — kérdezték lányaim.

A szállásunk udvarán van egy 10m-es medence. — Mondtam büszkén, hisz azért is választottam ezt a panziót, hogy legyen egy kis pancsolás is.

Inkább nem megyünk. — Mondták lányaim, és megszervezték maguknak a saját külön programjaikat.

Így történt, hogy évek óta először feleségemmel kettesben mentünk családi nyaralásra.

A cél Nógrád megye nevezetességeinek és fontosabb múzeumainak megtekintése volt. Mi jól éreztük magunkat, és sokat fényképeztünk az úton. Miután hazaérkeztünk meg is mutattuk volna a képeket a lányainknak. Miután látták, hogy képeink nagy része temető, kereszt, templom fotó, nem mutattak nagy érdeklődést egy részletes élménybeszámolóra. Ezért aztán itt a blogon közkinccsé teszem nógrádi nyaralásunk fontosabb állomásain készített képeimet, és élménybeszámolómat.

Az első képek a Börzsöny kapujában, Katalinpusztán készültek.

„A Szendehelyhez tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. Katalinpusztán halad keresztül az országos kéktúra vonala és vezet a híres Násznép-barlanghoz. Nemzetiségi óvoda és általános iskola működik a településen. A községben kábeltévé, sportcsarnok, mozi és könyvtár, orvosi rendelő és gyógyszertár is van.” Forrás: http://www.szendehely.hu/index.php/szendehely-tortenete-menu

Katalinpusztát németek alapították, mert a Naszály hegy könnyen faragható mészkövét lehetett itt bányászni az építkezésekhez, és szakrális építményeikhez. A harangláb előtti kereszt korpusza is naszályi homokkőből készült.

Érdekesek a katalinpusztai Krisztus ábrázolások, mert színesre festettek, és még a vércseppeket is ábrázolták.

A Naszály hegy a falu nyaraló utcájából.

„Rockenbauer Pál 1987. november 26-án halt meg Katalinpuszta mellett. A Naszály lábainál, Katalinpuszta felett a kéktúra ösvényétől mindössze néhány száz lépésre egy kopjafa őrzi Rockenbauer Pál emlékét.” Forrás: http://www.kektura.click.hu/keret.cgi?/OKT/rockenbauer.htm

A katalinpusztai temető. A temető régebbi sírkövei még német nyelvűek, a fiatalabbak már többségében magyar feliratosak.

A tájékoztató tábla Szendehely és környékéről. (A következő tudósítás Szendehelyről következik)

A Szent István Bazilika mellet nagyon gyakran megyek el. Írtam itt róla, hogy Zsolnay pirogránit oszlopfők díszítik. Általában balról szoktam megkerülni, mert akkor a Hecht Jónás egykori üzletének Zsolnay pirogránit díszeit látom. Legutóbb jobbról kerültem, és feltűnt, hogy ott egy nekem új emléktábla van elhelyezve.  Évekig jártam matematika különórákat adni a Kresz Géza utcába. Akkor nem tudtam, hogy kiről nevezték el az utcát, most harminc évvel később ez is kiderült számomra. Én megörültem ennek az új ismeretnek, és rögtön le is fényképeztem.

„A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) 1887-ben, dr. Kresz Géza vezetésével kezdte meg működését, és a nap vagy éj bármely órájában bárkinek minden díj nélkül nyújtott segítséget. Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot. A BÖME első lófogatú mentőkocsija 1887 május 10-én indult el a budapesti Lipót bazár elől. Ennek mintájára más városokban is megszervezték az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket. Ezek összefogó szervezeteként alakult meg 1926-ban a Első orvosigazgatója Paulikovics Elemér lett. Az első központi mentőállomás (a Mentőpalota) Quittner Zsigmond kiviteli tervei alapján és irányításával 1890-ben épült meg a Markó utcában.[4] Az első nem ló vontatta, hanem akkumulátorról hajtott mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba.”Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ment%C5%91szolg%C3%A1lat

Már vagy egy hónapja, hogy nem szerepelt Zsolnay a blogomon. Épp itt az ideje, hogy a hosszú kihagyás után egy igazi műremeket mutassak be.

A ház Budapest leghosszabb sugárútján az Üllői úton található. Amikor épült Budapest legnagyobb, legszebb, és legkorszerűbb bérháza volt.

Nevezik az épületet piros háznak is, hisz a Drasche téglagyár piros burkolótéglái messziről virítanak. Az átadáskor órásháznak hívták, mert a fő homlokzatán a toronyóra messziről mutatta a pontos időt. Amikor én a 80-as években megismertem, a téglák színe már nem volt piros, és az órának is csak a hűlt helye volt. Most már szerencsére az óradíszt is visszakapta. Bár nem az eredeti formájában, hanem reklámóraként, de ez senkit sem zavar. A Zsolnay zöld kerámiavirágait csak közelről lehet megcsodálni, de szerintem érdemes közel menni, és a részleteket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Információk a házról:

„A harmadik ciklus terve 1911 májusában került a közgyűlés elé. Ekkor 5 helyszínt jelöltek ki többemeletes házak építésére, 591 lakással, továbbá egy kislakásos telepet 3 telken, 871 lakással.

Ekkor kapott megbízást Petz Samu is egy ötemeletes lakóház tervezésére és építésére az Üllői út 121. alatt, fővárosi tisztviselők részére, 1 éves határidővel, 2,3 millió Korona értékben, amely 1912. novemberére el is készült a Haller utca és az Üllői út sarkán, az akkor Mihálkovics-térnek nevezett közterület jelentős részét elfoglalva.

Ezzel Budapest egyik legszebb bérházát adták át, amelyet Fővárosi kislakások néven ábrázoltak a korabeli térképek. Az épület befejezését - melyben összesen 132 lakás és 16 üzlet kapott helyet - több ezer család várta, hiszen már generációk nőttek föl Budapesten ideiglenes családi hajlékban, szükséglakásokban, barakkbódékban, nyomortanyákon. Ráadásul a fővárosban ez a bérház épült fel elsőként fürdőszobás lakásokkal.

Mivel a ház a program utolsó évében, a tisztviselők számára, magasabb kivitelben készült, amikor az építési költségek már magasabbak voltak, a hitelkeret pedig vészesen fogyott, így itt a bérleti díjak is magasabbak voltak, a kétszobás lakások bérleti díja évi 900 K, a háromszobásoké 1300 K, a négyszobásoké pedig 1500 K volt. Jellemző, hogy a házban többek közt 7 fogalmazó lakott, 4 hivatalnok, 3 főmérnök, 1 főjegyző és 1 levéltáros, hogy csak a fővárosi alkalmazottakat említsük. Ráadásul a szomszéd házban lakott a már említett Kabdebó Gyula is.” Forrás: http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_121126_piros

Pecz Samu önéletrajzi írásában így emlékezik az építkezésre: "Az 1911. évben a székes főváros részéről megbízást kaptam a IX. kerület Űllői út és gróf Haller utca sarkán levő szabadon álló telekre fővárosi tisztviselők részére egy ötemeletes lakóházat tervezni és a felépítést úgy vezetni, hogy tekintettel a tisztviselő lakáshiányra ezen épület - bár Budapest legnagyobb bérházainak egyike - körülbelül egy év alatt teljesen elkészüljön. A feladat az volt, hogy egy háztömbben körülbelül 120 két-négyszobás lakást elhelyezni, melyek mindegyike a szükséges mellékhelyiségekkel legyen ellátva. Miután az épülettömb minden oldalról szabadon álló, a helyzet oly kedvező volt, hogy az összes lakások lakószobái kizárólag az utca felé voltak helyezhetők, míg az udvar felől csak mellékhelyiségek vannak melyek a nagy udvarok, valamint az itt is alkalmazott nálunk dívó függő nyílt folyosók folytán világosak és szellősek. A földszinten az Üllői úti oldalon üzlethelyiségek, a többi utcákban lakások vannak. Az alagsorban az üzletek alatt, illetve az udvari mellékhelyiségek alatt is a lakásokhoz tartozó pincerekeszek, a lakások utcai szobái alatt pedig kisebb-nagyobb műhelyek, illetve világos raktárak helyeztettek el. A két udvaros óriás épülettömbben van 3 kapu, 3 főlépcső, 2 melléklépcső, 2 személyszállító felvonó, 1 teherfelvonó. A mosókonyhák, mángorlók, ruhaszárítók, vasalókonyhák, és cselédfürdők egy külön udvari traktusba helyeztettek el olyanképpen, hogy minden emeleten lévő lakásokhoz tartozók ugyanazon az emeleten vannak, amely elrendezés úgy a lakókra, mint az alkalmazott személyzetre nézve nagyon kényelmes és időt megtakarító. Felemlítendőnek vélem még, hogy az épületben egy önműködő, villamoshajtásu szivattyú berendezés helyezett el az alagsorban. Ennek az önműködő szívónyomó szivattyú-berendezésnek feladata a 4. és 5. emelet lakásait vízzel ellátni akkor, amikor a városi vízvezetéknek nincs elegendő nyomása. Előfordult nyáron már többször, hogy a 4. és 5. emeleti lakóknak volt vizük, míg a 2. és 3. emeletieknek nem. Az épület külsején a tagozások és a szerkezetileg fontos részek szárazon sajtolt téglából és kemény faragott kőből állanak, mint a műegyetemi épületeknél, ornamentális díszítések gyanánt pedig majolikát alkalmaztam. A közel két millió koronára előirányzott építési költségből több mint százezer koronát sikerült megtakarítani.” Forrás: http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_121126_piros

Alcím: Ami a korábbi leírásokból kimaradt

Egyetlen séta volt - talán még egy kilométert sem mentünk -, csak csattogtattam a fényképezőgépem és hallgattam a helytörténeti ismertetőket.

Ezek a kis házak a fertő tó partján álltak valaha. A XIX. században még a ház túlsó nem látszó végéhez köthették ki a ladikjaikat a házak tulajdonosai. Manapság több száz méterre van a nádas széle.

A templom oldalfalában levő síremlékek többsége a városban szolgálatot teljesítő papok fejfája. A képen látható kivétel, mely alatt a város nyolcszor megválasztott nagy tiszteletnek örvendő elöljárójának nyughelyét jelöli.

A templomban a kitelepítettek emléktáblája, mely a két világháború között a közeli apácazárda lakónak padja fölött kapott méltó helyet.

A polgármesteri hivatal, mely előtt a pellengér áll.

Gólyák a püspöki kastély tetején.

Fertőrákost feltehetően már a XIV. századtól, de bizonyosan a XVI. századtól övezte városfal, amely a XVIII. század végén még fennállt. A falakon belül helyezkedett el a középkori eredetű templom és a megerősített püspöki kastély együttese. A falon kívül a püspök dísz- és haszonkertje, az ún. Nemeskert terült el. A település szép fekvése, jó levegője a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt nyári tartózkodásuk céljára.

Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház - kastély - állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont. Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.

Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. Ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Az épülethez istálló is tartozott. Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/kastely.html

A második világháború áldozatainak és a Fertőrákosról kitelepített németek közös emlékműve a középkori városfal tövében. A helybeliek egyszerűen a „Rákosi Madonnának” nevezik, ezt a szoborkompozíciót

 „A II. Világháborút követő kitelepítés a falu lakosságának 90%-át Németországba száműzte. Az újonnan berendezkedő kormányzat a kitelepítettek földjét, házát és jószágát itt tartotta. Személyenként 100 kg-nál több csomagot nem vihettek magukkal. A szegényebbek itt maradhattak, mert a kitelepítés végrehajtóinak elsősorban a vagyonra fájt a foguk.

A marhavagonokból álló 3 szerelvényből az első 1946. április végén indult Sopronból 600 fertőrákosi lakossal együtt. A második szerelvény május elején hagyta el a pályaudvart. Ezzel ment Rohrer István plébános is. Káplánja a következő szerelvénnyel hagyta el az országot. Mindketten önként távoztak, nem akarták elhagyni híveiket.

A kitelepítettek helyére a Felvidékről elűzött magyar parasztcsaládok költöztek. Az 1949-es népszámlálás 2150 főt regisztrált, tehát legalább 1680 telepes volt a faluban. Ennek eredményeként a település etnikái összetétele, szokásai és életvitele is megváltozott.

1996-ban a kitelepítés jubileumi ünnepén avatott emlékszobor a 3500 elűzöttnek állít emléket. „Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/kitelepitettek_emlekmuve.html

A rákosi pellengér. Én sajnos nem tudtam olyan képet lőni, amelyiken ne lettek volna emberek.

„A község 1530 után új börtönt építtetett a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. 1628-ban még a korábbi áristom szomszédságában álló szilfához kötözték ki a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre. Az új oszlop sokáig töltötte be fenyítő szerepét. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt szíjaztak hozzá. Az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert, aki a decemberi éjszakákat a csendőrőrs fogdájában tölthette.

A pellengér három koncentrikus lépcsős talapzatából hasáb alakú kőoszlop emelkedik ki, mely felső harmadában hengeres. Ezt kettős tagolású párkány zárja le, melyet gömbben végződő gúla koronáz. Tetején most a község kék-fehér zászlaja látható.

Ez az egyetlen pellengér Magyarországon, amely eredeti helyén maradt fenn.

A pellengért Fertőrákos község fennállásának 800 éves jubileuma alkalmából Fertőrákos község Önkormányzata restauráltatta 1999-ben.” Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/pellenger.html

Ez a helyi halászcsárda bejárata.

Nem az emléknapján ugyan, de meglátogattuk Fertőrákoson Szent Donát emlékoszlopát. Jó meredek utcán kellett felkapaszkodni a szoborhoz, de megérte. Mint megtudtuk az emlékoszlop szobrát régi fényképek alapján újra kellett faragni, mert az eredeti teherautós tolatás áldozata lett.

A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek hozzá. Szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték. Augusztus 7-én, körmenettel is megtisztelték emléknapját.

Fertőrákos Szent Donát szobrocskáját 1643-ban a falu szélén állították. A Kovácshegyre felkapaszkodva találjuk a Fertőre néző szépen felújított műemléket. Az ősi szobor négy méter magas oszlop tetején áll. Egy rozskéve előtt imádkozó férfit ábrázol. Forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/szent_donat.html