Minden hétköznap reggel a Jövő belvárosa felé igyekszem, mert most éppen ott dolgozom. Az Arany János utca felé szeretek menni, mert ott van egy irodaház, és amellett visz el az utam, illetve mehetnék másfele is, mert talán ez még néhány méterrel hosszabb is, mintha a Kossuth tér felől közelítenék. Ettől a háztól mégis mindig egy kicsit elérzékenyülök. A ház vakolatán domborművek sorozata. Az elsőn, bányászok, akik munkába igyekeznek, a másodikon bányászok, akik a szénnel megrakott csillét tolják, és a legvégén bányászfeleség gyermekével, aki aggódik, hogy vajon az aznapi műszak alatt mi történhetett a férjével. Egy kicsit elérzékenyülök, mert én is bányász családba születtem, nagyapám és apám is bányász volt, aztán a fiúkból meg? Talán jobb lett volna, ha a családi hagyományt folytatom, akkor most fúrhatnám a négyes metró alagútját. Szénbányában már nem nagyon dolgozhatnék, pedig bizony ez az épület annak idején a Salgótarjáni Szénbányák Részvénytársaság Budapesti központjának épült az előző századfordulón. A bejárat felirata még büszkén hirdeti, hogy annak idején mi is volt az épület. Sajnos ma már bányászati tevékenység nem nagyon folyik falai között, mert bankszékház lett belőle.

JÓ SZERENCSÉT!

Örököltünk egy zsebóratokot, melyből az óraszerkezetet felhasználták, talán egy karórát készítettek belőle. Erről az óráról azt állították, hogy teljesen magyar és a Szentgotthárdi magyar óragyárban készítették, hajdanán. Az interneten, de könyvekben sem sokat írtak a magyar óragyártás történetéről, így összesen annyit sikerült megtudnom: Az Első Magyar Óragyár Részvénytársaságot Kohl Fülöp nagy részben svájci tőke bevonásával alapította 1896-ban. Az épületben 1921-ig működött az óragyár.

Ma a Hajós utcában jártam, és éppen nálam volt a fényképezőgépem. A Hajós utcában egy épület van, melyben még a kilencvenes években dolgoztam, a Teréz távbeszélőközpont épülete. Már nem sok minden emlékeztet arra, hogy ez valamikor Magyarország első állandó telefonközpontjának épült. Az előző századfordulón pedig nagy szó volt egy modern találmánynak önálló épületet építeni, ráadásul, hogy méltó helye legyen két telket kapott, egyet a Hajós, egyet a Nagymező utcában. A mai napig megvan mindkét bejárata, bár a Nagymező utcai a főbejárat, de a Hajós utcai hátsó homlokzat sem szégyenkezhet. Az épület a francia reneszánsz stílusában épült. A korszakra jellemző volt a Reneszánsz művészet utánzása, így hát az angyalok sem maradhattak le a középültekről. Ezen a homlokzaton is ott díszelegnek az angyalok. Nézzék mit csinálnak ! Az egyik angyal az akkori modern telefonkészülék mikrofonjába beszél, a másik szemben ülő pedig a hallgatójában hallgatja. Állítólag Puskás Tivadarék is így mutatták be a nagyközönségnek a telefont. Jobb híján az angol nézők előtt a két magyar egymástól megkérdezte, hogy „hallod ?”, aztán az angolok is átvették ezt a szokást és „hallo”-znak is telefonba a mai napig. Röviden csak azt akartam írni, hogy amikor ma megnéztem a kedvenc telefonáló angyalkáimat, örömmel tapasztaltam, hogy még ott vannak, a Hajós utcában.

Pénteken Ballagáson voltam. Miközben a beszédeket hallgattam, mert a beszélóket látni nem lehetett a tömegtől az iskola udvarán egy kis kompozícióra lettem figyelmes. Az épület tervezője Lajta Béla kísérelte anno kihozni a téglaburkolatból az akkori idők divatos magyaros szecessziós motívumát. Ez nem sikerült neki, így csak egy alig egy négyzetméterse próbálkozása maradt meg. Ilyenre álmodta meg, de téglából nem lehet nagyon lekerekített aprólékos díszítést készítnei. Később Hegedűs Ármin nem próbálkozott tovább és végül meglakotta azt a téglaoroszlánt, mely a tornaterem bejárata fölött van. A téglaoroszlán jól sikerült, a mai napig nagyon reprezantatív. Olyan, mintha téglából egyszerre kelne életre Egyiptom elfeledett piramisai, szfinxei, de engem leginkább Mezopotámia oroszlánjaira emlékeztet. Az oroszlán mindenesetre jól érzi magát, száz év után is egy helyben ül, és esze ágában sincs leugrani a hallgatóság közé. Lajta Béla valószínűleg a bibliai édenkertet álmodta a falra, de Hededűs Ármin lejött a földre és végül sikeredett egy orszlán a Noé Bárkájáról, de így is szép.

Interneten kérdezte Ismerősöm, hogy vajon mennyit érhet ez a „fületörött” 40 cm magas cserépkorsó.?

Nemrég kérdezték tőlem, hogy mennyit érhet egy Hollóházi töredék Matyómintás étkészlet. Szó szerint ezt kérdezték: „Most hoztak például egy régi 1831 egyes Hollóházi pecsétel ellátott készletet.  A pecsétet tudom hogy nem azt jelenti hogy akkori, de jó hogy rajta van.  Az érdekelne hogy maga a festett rész - mintha matyó hímzés lenne - emel-e az értékén ? A darab száma ennyiből áll, mint a képen van.”

Képek: Matyómintás étkészlet, Szakmáry típustálunk, Hollóházi jelzések összefoglalva