mariakemend1.jpg

A Fekedi Stifolder fesztivál hétvégéjén a Máriakéméndi német búcsúra is eljutottunk. A Máriakéméndi Angyalok, Kálvária és Templom és zarándokház az én szívügyem is, mióta Aranyosfodorkánál rendszeresen olvasok erről.  Örömmel néztük végig a megújult Kálváriát. A Kegyhely más épületeit sajnos az idő megviselte, ezért ezekre is ráférne a felújítás.

mariakemend2.jpg

mariakemend3.jpg

mariakemend4.jpg

Mire mindent körbenéztünk, azt láttuk, hogy a rendezők sürögnek-forognak körülöttünk, és az érkező zarándokok körül. A hivatalosan meghirdetett program kezdetére igencsak megtelt a templom és a kertje. Egy kis bonyodalmat okozott, hogy a szentmisét nem lehetett a kertben megtartani az orgonakíséret miatt. Szerencsére a templomba be nem jutottaknak is összehozták a rendezők a szabadtéri kihangosítást.

mariakemend5.jpg

mariakemend6.jpg

A mise után, csak azt vettem észre, hogy feleségem elkezdett ismerkedni a német népviseletben levőkkel. Elkezdett beszélgetni nyelvjárásban a népviseleti ruhadarabokról, és elnevezésükről. Ezeket a népviseleteket aztán nekem le kellett fotózni. A népviseletbe öltözött hölgyek aztán öltöztek, vetkőztek, perdültek, fordultak, mintha divatbemutatón lennénk.

 mariakemend7.jpg

mariakemend8.jpg

Így aztán készítettem több száz fotót, melyből néhányat most bemutatok Nektek.

mariakemend9.jpg

mariakemend11.jpg

mariakemend12.jpg

mariakemend13.jpg

mariakemend14.jpg

mariakemend15.jpg

mariakemend16.jpg

mariakemend17.jpg

mariakemend18.jpg

Olvasóim figyelmébe. Amikor ez a poszt megjelenik, nyári szabadságomon vagyok. A kommenteket szívesen veszem, de nem biztos, hogy rövid időn belül reagálni tudok rájuk.

Szerző: MULTMENTO  2017.06.28. 06:35 1 komment

Címkék: szakrália Sváb fesztivál

feked_stififest1.jpg

A Stifolder Fesztivál második napján reggel, már mint akik hazamennek. Fordultunk be a fesztivált jelző táblánál a zsákfaluba.

feked_stififest2.jpg

A kultúrház nagytermében már szeletelték a stifiket, hogy minden vendégnek jusson egy kis kóstoló.

feked_stififest3.jpg

A fesztivál női segítőinek nagy része külön kenyérszeletelő asztalt nyitott.

feked_stififest4.jpg

Minden szalámi külön számozott dobozba került.

feked_stififest5.jpg

Serénykedett mindenki. Persze, ha a fényképezőgéppel közelítettem, nem is kellett mondanom a „most repül a kismadár” felszólítást. Máris mosolyogtak a kamerának.

feked_stififest6.jpg

Amikor átmentem a Karasica patak feletti hídon cicákat láttam, akik a patak vizéből ittak.

feked_stififest7.jpg

Készül a birkapörkölt, hogy aztán a bevétel a templom felújítására kerüljön.

feked_stififest8.jpg

Reggel még lovas kocsival is be lehetett hajtani a rendezvény helyszínére.

feked_stififest9.jpg

A falu hársfája illatozott.

feked_stififest10.jpg

A fesztivált lovas felvonulással kezdődött.

feked_stififest13.jpg

feked_stififest14.jpg

Ebédidőben fúvószenekar szolgáltatta a kísérőzenét. Azért, hogy a lakásokba vonulók is élvezhessék fel-alá jártak az utcán.

feked_stififest15.jpg

Délután kezdődött a közönségszavazás a legjobb stifolderre. Itt éppen sorba állnak, hogy végigkóstolhassák a jobbnál jobb szalámikat.

feked_stififest16.jpg

Ha valaki végigkóstolta az összes szalámit, szavazhatott, és helyi borral előre ihatott a győztes egészségére.

feked_stififest17.jpg

A fesztiválsátorban folyamatos volt a műsor.

feked_stififest18.jpg

A szomszéd faluból a férfikar is átjött a színpadra.

feked_stififest19.jpg

Fellépés után az egyik szereplő a fellépő klumpában, de már váltana a kényelmesebb papucsra.

feked_stififest20.jpg

A Bátaszéki táncosok mennének már fellépni.

feked_stififest21.jpg

Az önként jelentkező bűvészinasnak még egy széket is a színpadra kellett vinni.

feked_stififest22.jpg

Asztali csendélet.

feked_stififest23.jpg

Tánc a színpadon.

feked_stififest24.jpg

A második helyezett stifolder készítője veszi át a jutalmat. Ez volt a faluból elért legjobb helyezés.

feked_stififest25.jpg

Az eredményhirdetők munka közben.

feked_stififest26.jpg

Az idei győztes stifolder készítője – a szomszéd faluból -, a díj átadáskor nagy tapsot kapott.

Olvasóim figyelmébe. Amikor ez a poszt megjelenik, nyári szabadságomon vagyok. A kommenteket szívesen veszem, de nem biztos, hogy rövid időn belül reagálni tudok rájuk.

Szerző: MULTMENTO  2017.06.24. 06:53 1 komment

Címkék: Sváb fesztivál

Az úgy volt, hogy a fesztiválra bekéretőztünk, mint megfigyelők. Azt kértük, hogy az előkészületeknél is részt vehessünk, és fényképezhessünk.

feked_0stifolderfest1.jpg

feked_0stifolderfest2.jpg

Aztán… Egy kicsit a sátor díszítésében segítettünk. A színpadi dekoráció letakarítását végeztük.  Délutánra aztán már felkértek bennünket, hogy legyünk tagjai a rendező csapatnak.

feked_0stifolderfest3.jpg

feked_0stifolderfest4.jpg

feked_0stifolderfest5.jpg

A nulladik nap délutánján összejött 84 rúd zsűrizendő Stifolder. A zsűrizésre eljött zsűritag, törte a fejét, hogy miképpen tud végigkóstolni és értékelni ennyi szalámit. A zsűritagok kitalálták, hogy két részre kell oszolni, és a zsűri mindkettő fel így csak 42-ő szalámit értékel. A két fél zsűri első öt szalámiját aztán a második körben mindenki megkóstolja, és értékeli. Így alakul ki a végleges sorrend. Már csak az volt a gond, hogy a meghívott zsűri páratlan számú volt. A jelenlevők közül kellett választani még egy zsűritagot. Falubeli nem lehetett. Csak ketten a feleségemmel jöhettünk szóba póttagnak. Feleségem az utóbbi években vegetáriánus, ezért ő zsűritagként szóba se jöhetett.  Így történt, hogy kizárásos alapon engem választottak a Stifolder szakmai zsűri hatodik tagjának. A mostani fényképes beszámoló erről a nulladik nap eseményeiről szól. A képek közé bemásoltam magyarázatként — nem minden olvasóm ismeri —, hogy mi is a Stifolder.

feked_0stifolderfest6.jpg

feked_0stifolderfest7.jpgA stifolder (németül Stiffulder, a horvátul stifuder, becenevén stifi) házi kolbászkészítmény, a tolnai, baranyai és ormánsági németeknél hagyományos, a délvidéken is népszerű. Elnevezése azoknak a Mohács és Pécs környékére a 18. században betelepedett németeknek csoportnevéből jön, akik révén Magyarországon is kedveltté vált. A Baranyába érkezők nagy része ugyanis „Stiffoller”-nek mondta magát, azaz Hessenből, a fuldai apátság vidékéről (németül: Stiftsfuldaer) származott, nem pedig svábföldről.

feked_0stifolderfest8.jpg

A stifolder eredeti fűszerezettsége idővel megváltozott, részben igazodott a helyi ízvilághoz. A töltelék kétharmad része nyers sovány, egyharmad része pedig abált kövérebb kolbászhús, sózva és fűszerezve. Tartósítása szikkasztással történik: előbb hidegen füstölik, majd két hónapig szellősen érlelik. Többféle méretben is készül, alapesetben disznó vastagbélbe töltik, de „kuláréba”, magyarul végbélbe töltve 10 centiméternél is nagyobb lehet az átmérője, és így meghaladhatja a szalámik szokásos vastagságát is. Paprikatartalma manapság körülbelül 2%, de kezdetben paprika nélkül készült. A fokhagymát egy nappal előbb leöntik forró vízzel, és az áztatás után a lé kerül a töltelékbe a borssal együtt. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Stifolder 

feked_0stifolderfest9.jpg

feked_0stifolderfest10.jpg

A stifolder minden bizonnyal egyike a legnemzetközibb innovációknak. A német honból eredeztetett 45-55 mm vastag kolbász leginkább a hesseni „Ahle Worscht” (öreg kolbász) hazai változatának tűnik. A paprikás „sváb” stifolder születésében, a magyar, szlovák és délszláv hatásokon kívül a számolatlanul töltött bor is szerepet játszhatott, mert hajdani változatában hurkának indul ugyan, ám mégis kolbászként végzi. Eredetileg ugyanis   „…egyharmadnyi főtt dagadó és toka (néhol lapocka és comb) soványából készül kétharmadnyi nyers, vágás-meleg kolbászhússal keverve, paprikázva, borsozva, sózva, az Ormánságban fokhagymázva is. Ló vékonybélbe, vagy akár sima sertés vastagbélbe, és igen feszesre töltjük, hidegen füstöljük, meleg füsttől vigyázva óvjuk. A füstről levéve hűvös, szellős helyre akasztva tároljuk. Fogyasztani csak két hónap érlelés múltán kezdjük, hosszú ideig eláll.”

feked_0stifolderfest11.jpg

Az előbbi tradicionális recept mellett ma már nagy számban akadnak tágan értelmezett, ám mégis stifoldernek nevezett kolbászok. (A kulen esetében hasonló tendenciák figyelhetők meg.) Az elmúlt évtizedek során bővült a felhasznált húsfélék köre és a sertés mellett a marha és vadhúsok (szarvas, vaddisznó) is megjelentek. A fűszerezésben szintén akadnak jelei a 19. századi receptektől való eltávolodásnak, ami felveti a stifolder pontosabb definiálásának és védelmének kérdését is, hasonlóan a kulenhez, melyet Szlovéniában „védett kulturális értékké” minősítettek. Forrás: http://www.foodandwine.hu/2009/05/14/villany-gasztronomiaja-a-stifolder-ii-resz/

feked_0stifolderfest12.jpg

feked_0stifolderfest13.jpgOlvasóim figyelmébe. Amikor ez a poszt megjelenik, nyári szabadságomon vagyok. A kommenteket szívesen veszem, de nem biztos, hogy rövid időn belül reagálni tudok rájuk.

Szerző: MULTMENTO  2017.06.21. 06:54 1 komment

Címkék: Sváb fesztivál

sommerfest0.jpg

Szomorú kötelezettségünk szólított Baranyába június első hétvégéjén. Hagyatékot kellett felszámolni, ami igencsak komoly szívfájdalommal járt. Akkor tudtuk meg, hogy szombaton, Gyódon Sommerfest lesz. Német nemzetiségi falunap, amelyen részt kellett vennünk. Feleségemnek az ilyen rendezvényeken való részvétel munka, nekem meg a sofőr és fotós szerepkör jár osztályrészül. A rendezvényen és a faluban sétálva készítettem az alábbi fotósorozatot.

sommerfest1.jpg

sommerfest2.jpg

sommerfest3.jpg

sommerfest4.jpg

sommerfest5.jpg

sommerfest6.jpg

sommerfest7.jpg

A rendezvény ismertetője:

A 700 — lelkes Gyód községben 1994— óta folyamatosan, immár huszonegyedik alkalommal rendezzük meg június 6-án, szombaton a Sommerfest programot. A rendezvény annak idején a községi labdarúgópálya mellett épült sportöltöző átadásával indult, azóta a hagyományt folytatva évente egyre színesebb programokkal várjuk a község gyermek és felnőtt lakói mellett a szomszédos települések: Keszü, Kökény, Pellérd, Pogány, Szilvás, Bosta, Szőke, Regenye, Görcsöny és Aranyosgadány érdeklődő lakóit. Immár nyolcadik alkalommal bonyolítjuk le a Gyódról Elszármazottak Találkozóját. A találkozó célja az egymás mellett élő közösségek, települések jószomszédi kapcsolatainak szorosabbá fűzése, a helyi és kistérségi identitástudat erősítése.

sommerfest8.jpg

sommerfest9.jpg

Szándékunk, minden évben legalább egyszer a község lakóival együtt ünnepelni, felkelteni a településen élők figyelmét a programokra. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a községünkből elszármazottakat is „hazahívjuk” Gyódra, bevonjuk őket a programfolyamba, mindezt vonzó műsorszámokkal igyekszünk elősegíteni.

sommerfest10.jpg

sommerfest11.jpg

Fontos programja a napnak a gyódi óvoda és iskola gyermekei mellett a helyi kötődéssel is rendelkező művészeti csoportok bemutatkozása, nép- és moderntánc-együttesek mutatják be közösségeik folklór-, művészeti- és kulturális életét, kötnek új ismeretségeket, barátságokat, szélesítik, bővítik kapcsolatrendszerüket.

sommerfest12.jpg

sommerfest13.jpg

sommerfest14.jpg

A nap kiemelt eseménye a Leöwey Tánccsoport fellépése. Forrás: http://gyod.hu/index.php/102-sommerfest-2015/138-sommerfest-%C3%A9s-a-gy%C3%B3dr%C3%B3l-elsz%C3%A1rmazottak-tal%C3%A1lkoz%C3%B3ja

sommerfest15.jpg

sommerfest16.jpg

Szerző: MULTMENTO  2017.06.17. 06:00 Szólj hozzá!

Címkék: épület szakrália Sváb fesztivál

mentokozpont1.jpg

Már évekkel ezelőtt írtam a mentőegyesület megalapításának emléktáblájáról. Most éppen itt az ideje, hogy a Mentőszolgálatnak legkorábban épített székházáról is készítsek fotósorozatot.  

mentokozpont2.jpg

Bár a legkorábbi mentéstörténeti feljegyzések Mária Terézia idejéből származnak, és uralkodása alatt jelentős eredményeket ért el a mentés szerveződés terén, a mentésügy szervezetté váláshoz még több mint száz évet várni kellett. Végül 1887. május 10.-én a budapesti Lipót bazár elől indult útnak az első lófogatú mentőkocsi. 1890-ben megépült a Markó és Sólyom utca sarkán a Mentők székháza, mely a mai napig az Országos Mentőszolgálat székhelye. Tervezte: Quittner Zsigmond Forrás: http://24.hu/tudomany/2010/05/10/megalakul-a-budapesti-onkentes-mentoegyesulet-1887/

mentokozpont3.jpg

Szemlőhegyi Kresz Géza (Pest, 1846. augusztus 30. – Budapest, 1901. április 10.) magyar orvos, Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász apja, Kresz Mária néprajzkutató nagyapja, Böckh Hugó geológus és Norah Drewett zongoraművész apósa.

1871-ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban. 1879-ben felvették a Könyves Kálmán szabadkőműves páholyba, amelynek aktív tagja lett, s szabadkőműves testvérei segítségével sikerült a magyar mentésügyet kialakítania. 1887. május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), amelynek első igazgatója is ő volt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. 1892-ben Kresz Géza javasolta egy mentőmúzeum létrehozását. Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.

mentokozpont4.jpg

Az orvoslás mellett 1869-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, aminek feladata az akkor Magyarországon még ismeretlen korcsolya-sport népszerűsítése volt. 1900 december 24-én, négy hónappal halála előtt, munkája elismeréséül nemesi címet kapott (és vele a szemlőhegyi előnevet). Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kresz_G%C3%A9za_(orvos)

mentokozpont5.jpg 

Orovecz Béla (Bp., 1909. szept. 5. – Bp., 1966. dec. 17.): orvos. 1934-ben szerzett orvosi oklevelet. Utána a budapesti II. sz. Belgyógyászati Klinikán, később a III. sz. Sebészeti Klinikán működött. 1936-tól 1945-ig a Magyar Vöröskereszt Mentésügyi Osztályán tanácsadó szakértő, ill. orvos-előadó. A II. világháború ideje alatt az Országos Légoltalmi Parancsnokságon is teljesített szolgálatot. E minőségében nagy számban mentett meg politikai vagy más okból üldözötteket. 1948-ban honvédségi állományból a népjóléti minisztériumba került a mentésügy átszervezésére. Az 1948. május 10-én megalakult Országos Mentőszolgálatnak kezdetben miniszteri biztosa, 1948 szeptemberétől haláláig főigazgatója. Széles körű szervezési munkával megteremtette az egységes mentőszervezetet. 1954-ben életre hívta a rohamkocsi-szolgálatot (helyszínre kivitt ambulancia), 1956-ban megalakította a Mentőkórházat, 1958-ban kezdeményezésére kezdte meg működését a Légi Betegszállító Csoport. Ugyancsak 1958-ban megrendezte az I. Nemzetközi Mentőorvosi Kongresszust. A szocialista országok mentőszervezetei munkabizottságának haláláig elnöke. Tudományos munkái egészségügyi szervezési, elsősegélynyújtási kérdésekkel foglalkoznak, nevéhez fűződik az oxyologiának (sürgősségi ellátásnak) mint önálló szakterületnek felismerése, rendszerezése és e téren az irodalmi munkásság elindítása hazánkban. Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11499.htm

mentokozpont6.jpg

Szerző: MULTMENTO  2017.06.14. 06:52 1 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház

Ez most a Múltmentő blogomon a kilencszázadik blogbejegyzésem. Amikor 2010-ben a blogolást elkezdtem nem gondoltam, hogy ezt a kerek számot elérem. Eredetileg úgy gondoltam, hogy csak a család megőrzött és felújított régiségeiről írok. Aztán… Kialakult, hogy emléktáblák, házak, terek, barátok régi tárgyai, kirándulások emlékképei mind-mind helyet kértek és kaptak a blogon. Kilencszázadikként most egy már bemutatott tárgyat hozok ismét, a szádfát a padlásról

kilencszazadik1.jpg

Erről a tárgyról időközben kiderült, hogy ki és miért készítette. Anyósom elbeszélése szerint ezt férje Bátyja a Jozepf készítette még iskolás korában a két világháború között. Az elemi iskolák kézműves foglalkozásain kellett megtanulni minden fiúnak a kézművesség alapjait. Egy féléves kézműves foglakozás mesterdarabja volt ez a szalagszövő készülék. Egy kisgyereknek nem lehetett könnyű elkészíteni. Látszik, hogy a lyukakat összekötve nem egyenest kapunk, és a függőleges rések szélessége, távolsága is eltér. Ez egy kisiskolásnak megbocsátható. Azt nem tudni, hogy hányas osztályzatot kapott rá, de azt tudhatjuk, hogy hogyan maradt meg. Jozepf bácsit 1946-ben a falujukból kitelepítették Németországba. Alig volt több 20 évesnél, és ezt a kisiskolás darabját a szülői házban hagyta. Idős szülei azért kerülték el a kitelepítést, mert betegek voltak. A legkisebb fiú – az Apósom -, maradhatott szüleikkel Magyarországon, hogy a szülőket gondozza. Az itthon maradt szülőknek később a saját házukból is ki kellett költözni, mert az akkori hatalom a kollektív büntetés elvét alkalmazta a Magyarországi németekre.  

kilencszazadik2.jpg

Ezek után kész csoda, hogy ezt az iskolai házi feladatot a család megőrizte. Ez az egyik kis kézműves emlék, amit a Jozeph bácsi hátrahagyott.  

kilencszazadik3.jpg

Szerző: MULTMENTO  2017.06.10. 06:02 1 komment

Címkék: fa barkács

süti beállítások módosítása