A Lövölde téren jártam. A lábam alá nézek rendületlenül ezen a környéken is, mert nem lehet tudni mibe lép bele az ember fia. Most szerencsére nem kutyapiszok került a lábam elé, hanem a magyar távbeszélő történelem egy évszázada. Figyeljétek meg az alábbi képek mindegyike…

A múlt héten megint böngésztem a kedvelt használtcikk kereskedésemben. Új szerzeményként megláttam egy szecessziós nőalakos tálcát. Tetszett a patinája, hogy már lekopott a fényes nikkelezés róla. Ugyanakkor igényes dombormű szecessziós jelleggel. Porcelánból is készítettek…

A Balatonon beszélgettünk a barátainkkal arról, hogy én szabadidőmben blogot írok családi és egyéb szerzett örökségeink történeteiről és az amatőr restaurálásaimról. Dóri megkérdezte, hogy hol van az én restaurátor műhelyem? Én meg őszintén elmeséltem, hogy hol itt, hol…

Barátom az Ecserin volt, ami Magyarország legtöbbet emlegetett használtcikk piaca. Egy időben én is előszeretettel jártam oda, néha vásároltam is, de aztán rájöttem, hogy ugyanazt máshol olcsóbban meg tudom venni. Az árak bizony jelentősek, de azért mégis érdemes körülnézni,…

Újra használható és tökéletes a régi sodrófánk. Végre elhoztam az esztergályostól, aki megújította ezt a vagy nyolcvanéves darabot. Nagy szerencséje volt, mert januárban az eltüzeléstől mentettem meg. Amennyiben tűzre kerül néhány forintnyi meleget adott volna, így meg 500…

Az utóbbi években amikor március 15-én nem akarok én a kokárdamutogató nagygyűléseken ünnepelni, inkább szűkebb körben és kevésbé látogatott 48-as vonatkozású helyeket szeretek én felkeresni. Múlt évben a Kerepesi úti temetőben jártunk. Egyik kedvenc munkatársam mesélte,…