Januárban történt, hogy ismét INDEX2 címlapra került az egyik bejegyzésem. Néhány nap múlva aztán egy levelet kaptam, benne egy meghívást: „Kedves Múltmentő!  Örömmel olvastam a blogbejegyzését a szállodánkról:-). Szeretném meghívni egy kávéra a hotelba, ha ideje engedi, és szívesen megmutatom belülről is az épületet illetve szeretném kiegészíteni a ház történetét: Gidófalvy Lajos épülettel kapcsolatos hőstettével vagy a kommunizmus alatti funkciójával az épületnek.  Szálloda igazgató”

Öt éve, hogy elindítottam a blogom. Már többször kerültem INDEX címlapra, de még egyetlen írásomért sem kaptam semmiféle jutalmat. Erre jött egy elismerő levél, és egy meghívás. Ráadásul szálloda bemutatót és is kapok a kávé mellé. Ezt nem tudtam kihagyni.

hajosii1.JPG

Az egyik szerda délután aztán a munkahelyemről korábban jöttem el, és ismét elmentem a Hajós Alfréd tervezte Andrássy úti szállodába. A kávé is jó volt, de engem leginkább a szállodáról szóló történetek érdekeltek. A ház előzményei még 1880-ra nyúlnak vissza, amikor Fochs Antal a Holló utcai után felépíttette az Andrássy út - Munkácsy utca sarkán a második árvaházat zsidó fiúk számára. Fochs Antal volt egyébként a siketnéma intézet létrehozója is. Ez az épület valószínűleg hamarosan már kicsinek bizonyult az árva gyerekek elhelyezésére, ezért az Izraelita Egyház egy új emeletes ház felépítését határozta el, a régi helyén: a Munkácsy Mihály Szálloda - bérház tervei 1937-es keltezésűek, Hajós Alfréd elképzelései alapján. Az építész 42, egyenként 21-25 nm alapterületű, fürdőszobás, WC-s lakószobát tervezett a gyerekek és nevelőik számára. Hajós Alfréd keze nyomát az épület sarkán elhelyezett kerámia lap is őrzi. Sport- és építészeti sikereinek köszönhette, hogy a második világháború zsidóüldözéseit megúszta. Túl ismert és túl sikeres volt ahhoz, hogy elhurcolhassák. Ugyanakkor családja, ismerősei közül sokan vesztek oda. A kommunizmus évei alatt is dolgozhatott még - igaz, ekkor saját építészirodáról már szó sem lehetett. Az ötvenes években a Mezőgazdasági Tervező Irodában dolgozott. Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben.

hajosii2.JPG

hajosii3.JPG

Minden év decemberében Gidófalvy Lajos emléktábláját koszorúzzák meg. Megtudtam, hogy évről évre egyre kevesebben maradnak azok, akik ebben az épületben vészelték át a második világháborút. A házban történtekről az alábbi cikkrészlet mutatja meg mi történt itt hetven évvel ezelőtt: „1944. december 24-én délelőtt 10:30 körül egy 15-20 főből álló nyilas alakulat jelent meg a Munkácsy Mihály utca 5-7 szám alatti zsidó árvaházban. A gyermekeket, gondozóikat és az intézetben lévő betegeket az udvarra parancsolták. Itt kifosztották őket, majd néhány nyilas átkutatta az épületet, ahol rátaláltak egy három és egy másfél éves gyermekre, egy harminc év körüli gondozóra és két idős ápoltra. Mind az ötüket helyben kivégezték. Ezután az udvaron felsorakozott csoportot útnak indították. Egy 15 éves sánta fiú nem tudott lépést tartani a menettel, őt agyonlőtték.

A közeli Benczúr utcában a Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetése alatt álló XIII/1. kisegítő karhatalmi század egy alakulata állomásozott. Ez a KISKA-század a gyér antináci fegyveres ellenállás egyik központja volt, tagjai több német- és nyilasellenes akciót hajtottak végre. Az árvaházat ért támadás hírére a helyszínre siettek, de nem tudták megakadályozni a zsidók elhurcolását. Röviddel a menet elindulása után megjelent Hans Weyermann, a Nemzetközi Vöröskereszt egyik vezetője és Kiss István, a szervezett alkalmazottja is. Kiss visszaemlékezése szerint „borzalmas látvány tárult szemünk elé. Az egyik fotelben pl. két gyermek ült összeölelkezve még a halálban is. Rátaláltunk egy befalazott szobára, mely mindenféle bútorral el volt torlaszolva. A bemenekülő embereket sikerült a támadás után sértetlenül kiszabadítani.” Kiss nem tudhatta, hogy a kivégzett gyermekek nem egymást tartották, a valóság még ennél is kegyetlenebb volt. Miután a nyilasok megölték a három éves Lőhr Endre Tibort, agyonlőtték a másfél éves Vámos Ivánt is, és a vérző fiúcskát a kis Endre holttestéhez vágták.

Az árvaházból elhurcolt gyerekeket előbb a Radetzky laktanyába (Bem tér 3.), majd a nagy gettóba vitték. A Zsidó Tanács a Kazinczy utca 10. számú házban szállásolta el őket. Innen a kisegítő karhatalmisták és Vöröskereszt képviselői hamisított dokumentumokkal legtöbbjüket visszavitték a gyermekotthonba. Forrás:

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_maps&view=map&event_id=675&tmpl=itr&Itemid=195

hajosii4.JPG

hajosii5.JPG

hajosii6.JPG

„Az épület 1963-ban kisebb átalakításon ment keresztül, ekkor emelték a harmadik szintet (Kerekes István tervei szerint), új erkély mellvédeket szereltek fel, ill. megváltoztatták a bejárati rész külsejét, a franciaerkélyek helyett a kor ízlésének jobban megfelelve, szinte teljesen beüvegezve azt. Ezzel párhuzamosan az épületen belül is apróbb módosításokat végeztek, lecserélték a belső berendezéseket. A vendégszobák egyébként ma is nagyjából ugyanazt a képet nyújthatják, mint az első időkben, azok elrendezésén nemigen változtattak. A nagyobb szobák a három utcára is nyíló, tökéletesen tengelyszimmetrikus épület szélein vannak, erősen kiugró félhenger alakú zárt erkélyek falai mögött. Ezen záróelemek között végig erkélysor húzódik, de erkélyek nyílnak az Andrássy útra és a Délibáb utcára is. A nagyjából nyújtott téglalap alakú épület bejárata a Munkácsy M. utcáról nyílik, körben keskeny előkert övezi, udvara azonban nyilván a hely kiemeltségéből következő nagyarányú beépítettség miatt, rendkívül kicsi, inkább csak hátsó aszfaltsávnak nevezhető.” Források:

 http://www.budapestem.hu/budapest/epulet_tortenet/munkacsy_mihaly_utca_5_7/  

http://hg.hu/cikkek/varos/10640-olimpikon-es-epitesz-55-eve-hunyt-el-hajos-alfred

hajosii7.JPG

hajosii12.JPG

A rendszerváltásig külügyi szállóként funkcionált. A szocializmus alatt sok állami és politikai vezető megfordult az épületben. Az éttermét, és a berendezését nagyon dicsérték. Az épületben a márvány lépcsőkön kívül más eredeti berendezési tárgy nem maradt, ezt magam is megtapasztaltam. 

hajosii14.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.02.21. 06:07 1 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház

Az idei évben lesz harminc éve, hogy feleségem megismertem. Épp a 29. alkalom, hogy a Valentin napon jelképes kis ajándékot kap tőlem. Minden évben igyekszem valami egyedi, csak neki kis meglepiről gondoskodni. Múlt évben – bemutattam itt a blogon is -, kis szívecskéket készítettem betűkkel, mely megfejtése volt a Valentin napi hétvége ajándék útja. Az idei évben hosszas gondolkodás, és netes keresés után végre megjött az ihlet. Egy kicsit segített a net is, mert ezen a netes oldalon a hatodik ötlet megtetszett:  http://www.keparuhaz.hu/index.php?main_page=page&id=49 . Valójában ezt az ötletet koppintottam egy kis múltmentős módosítással, az újrahasznosítás jegyében.

Kerestem egy Budapest térképet a nyolcvanas évekből, mely az első találkozásunk helyszínét is tartalmazza. Nem volt nehéz megtalálni, mert egy régi volt az autónkban, közel harminc éves. A térképben még négylevelű préselt lóherét is találtam, nagy valószínűséggel együtt találtuk, és őriztük meg a térkép lapjai között.

valentin_15_1.JPG

Kerestem egy képet arról az előadóteremről, amelyikben először találkoztunk. A neten nem volt nehéz megtalálni egy képet. Nem épp a mi akkori előadásunkról készült kép, de akár az is lehetne, hisz a rajta szereplők nem ismerhetők fel. Erről készítettem egy nyomtatott kis képet.

Az egészhez kerestem egy jó, és elegáns képkeretet. Nem volt nehéz, mert az önkiszolgáló bolhapiacon  hamar megtaláltam a célnak leginkább megfelelő képkeretet.

valentin_15_2.JPG

Ezek után már csak sniccer, vonalzó, fogó, kalapács, egy kis kézügyesség és máris kész az én egyetlenemnek az ajándéka. A kis kép megmutatja, hol kezdődött a mi történetünk.

valentin_15_3.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.02.14. 05:59 2 komment

Címkék: barkács papír épület lánykérés

Sokszor járok a Kassák Lajos utcában a kis bekerített lakótelep előtt. Már régóta be akarom mutatni, a Lengyelországból Magyarországra vándorolt munkáscsaládok egykori kis lakótelepét. Ma is elkülönül a többi környékbeli házaktól. Nem állapotuk, vagy koruk teszi különbbé, mert hasonlóan rossz állapotúak az utcabeli egyéb lakóépültek is. Valódi munkáskerület ez még most is. A kis lakótelep alapításának, és egykori lakóinak történetével tűnik ki. Az egyik épületén levő emléktábla röviden utal a telep keletkezéstörténetére.

lengyel_kolonia1.JPG

A XIX. században, amikor még Lengyelországgal határosak voltunk, akkor kezdődött ennek a telepnek a története.

lengyel_kolonia2.JPG

„A kilenc zárt tömbből álló lakótelep az Első Budapesti Gőzmalom dolgozóinak biztosított korszerű életkörülményeket a XIX. század második felében. Most először fordult elő, hogy lakás céljára épült ház és lakói emlékére állított táblát a helyhatóság. Korábban gyárak, üzemek és létesítőik sora előtt tisztelegtünk már ekképpen.

lengyel_kolonia3.JPG

Emléktábla őrzi mostantól a Malomházak történetét a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat javaslatára. A XIII. kerületi önkormányzat az egykor Angyalföldön – a mai Lőportárdülő területén – dolgozó munkásoknak állított emléket a Kassák Lajos utca 47-es számú ház falán.

lengyel_kolonia4.JPG

A XIX. században a mai Szent István körúttól északra fekvő területeken egymást érték a malmok, gyárak, ipartelepek. Az akkori törvények értelmében adókedvezményt kaptak a gyárnegyedekben élőknek munkáslakást építtetők, miután kiadták a lakhatási engedélyeket. Ezt kihasználva a nagytőkével rendelkező gyártulajdonosok, kereskedők alkalmazottjaiknak, munkásaiknak házakat építettek. Ezzel hozzájárultak az építtetők ahhoz, hogy Angyalföld egy háztömbökkel teli városnegyeddé alakulhasson.

lengyel_kolonia5.JPG

Ebben az időben az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. vezetősége felajánlotta a kerülethez tartozó elöljáróságnak, hogy vállalja egy lakótelep felépítését, annak költségeivel együtt. Ebben a gyár malmaiban dolgozó munkások és családjaik leltek otthonra. A kerületi tanács az építkezés segítése érdekében jelképes összegért a Lőportár dűlőben kijelölt területet rendelkezésre bocsájtotta. Az 1885-ben felépült kilenc házból álló zárt lakótömb, amely a köznyelvben Kilenc ház, Kilenc ház-telep és Malomházak néven honosodott meg.

Az ikerházakat úgy helyzeték el, hogy a nap tizenkét óra alatt minden oldalról megvilágítsa azokat. A XIX. században forradalmi újításnak számított ez a lakótelep. Példaértékű volt, mert a munkásoknak jól felszerelt otthont és az akkoriban még ritkaságszámba menő komfortos életkörülményeket biztosított.

A mai napig számos egykor itt élt lengyel hozzátartozója emlékszik arra az összetartásra, gondoskodásra és családias légkörre, amely egykor a Malomházakat jellemezte.” Forrás: http://m.budapest13.hu/hirek/20100607/emlektabla-avatas-a-xiii-keruleti-malomhazakon

Ajánlom elolvasásra és megtekintésre az alábbi blogbejegyzést: http://kep-ter.blogspot.co.at/2013/01/angyalfoldi-setak-kilenchaz.html - írója alaposan utánajárt a kis lakótelep történetének, és példaértékűen dokumentálta le. 

lengyel_kolonia6.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.02.07. 06:04 3 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház szakrália

raksanyi1.JPG

Terézváros Munkácsy Mihály utcájában van egy kisebb fajta bérház. Emléktáblája rögtön azzal kezdődik, hogy ebben a bérház egyik lakásában élte le életének nagy részét Raksányi Gellért. Vajon milyen lehet hat évtizedet leélni egyetlen lakásban? Én magam több lakásban laktam már, de egy évtizednél tovább lakásban nem nagyon bírtam. Ámbár, az igazat megvallva a mostani terézvárosi lakásomban már másfél évtizede élek.

raksanyi2.JPG

Raksányi Gellért (Szigetvár, 1925. július 19. – Budapest, 2008. május 20.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

1947-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, végül a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, 1989-től örökös tag volt. Kisebb karakterszerepekben alakított nagyot, de számos filmben és tévésorozatban is szerepelt – többek között a Szomszédok Kutya ura volt ő. Raksányi, aki ekkor már igazi színészlegendának számított, saját becenevén szerepelhetett a sorozatban (Kutyu). Ez a név hároméves korában ragadt rá, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Raks%C3%A1nyi_Gell%C3%A9rt

raksanyi3.JPG

Raksányi Gellértről az interneten rengeteget lehet olvasni, és szereplésével a Youtube-n sok felvételt lehet megnézni, hallgatni. Egyetlen rövid részletet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, mely a Szomszédok sorozat egy rövid, tanulságos kis jelenete.

Ha már Szomszédok! Nézzétek meg fényképsorozatomat arról a kis lakótelepről, ahol majdnem egy évtizedet éltem le, és ahol gyermekem születtek. Amikor a teleregény sorozat elkezdődött már egy éve éltünk a kis másfél szobás lakásunkban. A sorozatot nézve többször mondtuk: - Jé, a mi lakásunk is pont ilyen!

szomszedok1.JPG

A kis lakótelepet megszerettük. Amikor kinőttük a lakást, szerettünk volna a telepen maradni. Nem sikerült megfelelő méretű és árú lakást találni a környéken, így aztán a munkahelyünkhöz közelebb költöztünk.

szomszedok2.JPG

Elköltözés után még sokáig jártunk vissza a megszokott környékünkre vásárolni, és szomszédjainkkal találkozni. Tíz év eltelt aztán úgy, hogy egyszer sem látogattunk vissza ifjúságunk lakótelepére. Egy évtized kihagyása után aztán visszamentünk kicsit nosztalgiázni, és akkor született meg a fotósorozat egykori lakótelepünkről. A képeken látható nagy fák közül van, amit még csemeteként mi ültettünk.

szomszedok3.JPG

szomszedok4.JPG

szomszedok5.JPG

szomszedok6.JPG

szomszedok7.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.01.31. 06:36 5 komment

Címkék: fa épület emléktábla sarokház

szalloda1.JPG

A Hősök teréhez közel az Andrássy út palotanegyedében van egy hatalmas épülettömb. A szálloda a kis historizáló és szecessziós paloták közül nemcsak méretével, hanem modern vonalvezetésével is kilóg. Ezt az épületet egy nagy tehetség tervezte, aki nemcsak építészetben volt tehetséges. Mérnökhallgató korában a Földközi tengerben bemutatta, hogy világcsúcsra képes. Építészmérnökként tervezett historizáló és szecessziós stílusban is. Amikor az építészvilág a kényelem és egyszerűség felé fordult meg tudott újulni, és egy szép és maradandó Bauhaus szállodát tervezett. A szálloda ma is az Andrássy úton áll, és használják is annak rendje módja szerint. Falai között sokan és sokfélék megfordultak. A szállodához köthető hírességek közül három embernek van kint az emléktáblája, csak erről a háromról regényeket lehetne írni. Öröm látni, hogy ennek a szállodának dicső múltja mellett jelene, és remélhetőleg még dicső jövője lesz.  

szalloda2.JPG

A tervezőjéről

hajosalfred.jpgHajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. 1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d

szalloda3.JPG

Gidófalvy Lajosról

gidofalvy.jpgAz Udvarhely megyei Bögözön született, tizenkét testvér közül ő volt a legidősebb, édesapja vasúti pályaőr volt. A marosvásárhelyi kereskedelmi iskolában érettségizett kitűnő eredménnyel, 1918 őszén Budapesten a közgazdasági egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban anyagi nehézségek miatt kénytelen volt abbahagyni. Volt minisztériumi tisztviselő, dolgozott segédmunkásként is. Mivel mindig is vonzotta a katonai pálya, 1927 és 1932 között önkéntesként szolgált a Magyar Királyi Honvédségnél. Leszerelés után családot alapított, majd 1938-ban behívták tartalékos tiszti tanfolyamra. Részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, melyről emlékérmei tanúskodtak. A XIII. kerületi katonai parancsnokságon mint körzeti leventeparancsnok működött, már hivatásos tiszti állományban, főhadnagyi rangban. 1944 őszén megbízást kapott a XIII/1. Kiegészítő Karhatalmi Század megalakítására, amely egység később Kisegítő Honvéd Karhatalmi Zászlóaljjá szerveződött.

Demokratikus gondolkodású és németellenes érzelmű tisztként lehetővé tette, hogy a Vilmos főhercegről elnevezett, XIII. kerületi tüzérlaktanyában levő alakulatánál katonaszökevények, szökött munkaszolgálatosok és más üldözöttek menedéket kapjanak. Olyan fegyveres csoportokat szervezett, amelyek megakadályozták egyes angyalföldi gyárak leszerelését, katonái őrizték meg a jövő számára a Ferdinánd-hidat, a Rákosrendező pályaudvart, az Aréna úti vasúti felüljárót. Ő és katonái látták el az akkor életet jelentő igazolványokkal a rászorulókat, élelmezték a csillagos és védett házak lakóit, fegyvert adtak az Újpesti víztornyot megvédő újpesti partizánoknak. Kapcsolatban állt Raoul Wallenberggel is. 1945 januárjának első napjaiban szűkebb törzsével együtt elhagyta a Vilmos Főherceg Laktanyát és elindultak, hogy megmentsék a Dunába robbantástól az aláaknázott Erzsébet hidat. Valószínűleg 1945. január 9-én az Erzsébet hídnál halt hősi halált, holttestét állítólag a híd környékén látták. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gid%C3%B3falvy_Lajos

szalloda4.JPG 

szalloda5.JPG

Nâzim Hikmetről

nazim_hikmet.jpgNâzim Hikmet Ran (1901. november 20. Oszmán Birodalom, Selânik – 1963. június 3. Szovjetunió, Moszkva), ismertebb nevén Nâzım Hikmet, török költő, drámaíró, regényíró; az egyik legismertebb modern török költő, kit világszerte a 20. század legnagyobb költőinek egyikeként tartanak számon. Nemzetközi hírnévre lírájával tett szert. Többször hivatkoznak rá, mint „romantikus kommunistára”, illetve „romantikus forradalmárra”. Politikai nézetei miatt többször letartóztatták, illetve száműzték. Műveit több mint 50 nyelvre fordították le.

 

Ezt a  verset a költő a IV. Magyar Békekongresszus (1955. február 26–27) alkalmából írta és ott olvasta fel először.

HALOTT KISLÁNY

(Kiz csodzsugu)

Az ajtókon én zörgetek,
mindenhová bekopogok,
nem láthattok engem soha,
a holtak láthatatlanok.
Hirosimában vesztem én,
tíz éve is már, úgylehet;
hétesztendős kislány vagyok,
nem nőnek fel holt gyermekek.
Előbb tüzet fogott hajam,
aztán szemem égette láng,
hamu lettem, egy kis marék;
hamvam szállt négy égtáj iránt.
Én mitsem kérek tőletek
magamnak, hiszen nem ehet
cukorkát a papír gyanánt
elégett, elhamvadt gyerek.
Néni, bácsi, aláírást
adj – zörgetek ajtót, falat –
hogy éljenek a gyermekek
s cukorkát szopogassanak.

Urbán Eszter fordítása

Források: http://terebess.hu/keletkultinfo/torok/hikmetran.html ; http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A2z%C4%B1m_Hikmet

szalloda6.JPG

 

szalloda7.JPG

szalloda8.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.01.24. 06:53 2 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház

renyi_alfred_kato1.JPG

renyi_alfred_kato0.JPGAz Andrássy úttal párhuzamos Délibáb utcában van egy kisebb méretű társasház, a ház falán szemmagasság fölött egy kis emléktábla. A kis táblát, sokan észre sem veszik. Az észlelők többsége úgy megy el, hogy még csak hallani se hallott a táblán szereplő házaspárról. Az 1978-ben kiadott matematika-történeti ABC-ben Rényi Alfrédról csak néhány soros szócikk emlékezik, Rényi Katót meg sem említik. A neten azért többet találni a Rényi házaspárról, bár nem könnyű összeollózni egy kis ismertetőt. Nemrég könyv is jelent meg a házaspárról, amely könyv megvételén el is gondolkodtam. Biztos érdekes család és matematika történeti könyv a házaspár gyermekétől.

Rényi Alfrédról:

Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot 1921. március 20-án: édesanyja Alexander Borka Budapest talán legismertebb fényképész-szalonját tartotta fenn, Ferenc nagybátyja Freud tanítványaként az USA-ban megalapította a világhírnévre szert tett amerikai pszichoanalitikus iskolát. Másik nagybátyja híres feltaláló volt Angliában, Erzsi nagynénje énekesként fut be karriert Amerikában, nagyapja, Alexander Bernát az újkanti filozófia legjelentősebb hazai képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki matematikusként is megállta a helyét.

Ő 1940-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, innen megszökött, a háború végéig bujkálnia kellett. 1945-ben doktorált matematikából Riesz Frigyesnél a szegedi egyetemen, majd 1946-47-ben Leningrádban volt aspiráns, 1947-től a budapesti egyetem matematikai intézetében tanársegéd, majd magántanár. 1949-től Debrecenben a matematika nyilvános rendkívüli tanára, a II. sz. matematikai intézet vezetője lett. 1950-ben nevezték ki az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének igazgatójává, 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette, mindkét tisztségét haláláig viselte.

renyi_alfred_kato2.JPG

A hatvanas években már az információelmélet köti le figyelmét. Ezen a területen szó szerint létfontosságú, hogy mennyi a legszükségesebb mennyiségű adat, amivel a rendszer még megbízhatóan működik. Napjaink technikájára vetítve: a televíziós központokban másodpercenként 270 megabit (Mb) adatot dolgoznak fel, ekkora adatmennyiséget otthoni készülékeink csak akkor tudnának feldolgozni, ha a vevőkészülék egy autó árába kerülne. Viszont van rá lehetőség, hogy akár 10 Mb (MPEG-2 adatcsökkentő rendszer) akár 1-2 Mb (MPEG-4) átvitele esetén sem legyen komolyabb minőségromlás. Rényi matematikai módszerei nélkül, amelyekkel megadta az információmennyiség és a bizonytalansági mérőszámok közötti kapcsolatot, aligha tudnánk napjainkban a digitális műsorszórást bevezetni. Rényi érdeme annak igazolása is, hogy az információ értéke átalakításkor (dekódolás, transzformáció stb.) nem változik. E tétel jelentősége az energia-megmaradás törvényével vetekszik. Rényi utolsó nagy kutatási területe a kereséselmélet volt. Többmilliárd matematikai adat közül kell a számunkra fontosat kiemelni a lehető legrövidebb úton. Ennek a számítógép programozásban van rendkívüli jelentősége.

Rényinek a matematika volt a lételeme, annak majd minden ágában maradandót alkotott. 1947-ben megvédett kandidátusi disszertációjában megoldotta az ún. kvázi Goldbach-sejtést. Ő volt a magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója, a valószínűségszámításnak több számelméleti alkalmazására jött rá, közöttük a legjelentősebb a Borel-féle tétel nagymérvű általánosítása volt. A valószínűségszámítás elméletének új, axiomatikus megalapozását adta, bevezetve a feltételes valószínűség fogalmát. Vizsgálatai több, a valószínűséggel kapcsolatos fizikai kérdés megoldásához járultak hozzá, főleg a kvantummechanika terén.

Két végéről égette a gyertyát: lázasan dolgozott, közben számtalan társadalmi funkciót is vállalt. Egyik kezdeményezője és előkészítője volt a matematika oktatás reformjának, szerkesztette az MTA Matematikai Kutató Intézetének Közleményeit, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, később elnöke volt, 1956-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szinte hihetetlen, hogy emellett ismeretterjesztő tevékenységre is jutott ideje. Nem is akármilyenre: a tudomány legnemesebb hagyományait élesztette újjá a nagyapjára oly jellemző izgalmas, érdekes stílusban.

Foglalkozott a matematikával összefüggésbe hozható filozófiai problémákkal is, ő kezdeményezte az ókori matematika történetére vonatkozó hazai kutatásokat, elemezte a matematikatanítás módszertanát, s egyik elindítója volt az iskolai matematikaoktatás reformjának. Rendszeresen publikált matematikát népszerűsítő cikkeket, a tévében Játék és matematika címmel tartott előadássorozatot.

48 éves korában halálosan megbetegedett. Felesége, Rényi Kató (1924-1969) a nagyreményű magyar matematikus tehetség nem bírván elviselni férje szenvedéseit, önkezével vetett véget életének. Rényi Alfréd fél évvel később, 1970. február 1-jén követte őt a halálba. Források:

http://ujszo.com/napilap/tudomany/2011/03/21/lefektette-a-digitalis-musorszoras-elmeleti-alapjat ; http://www.stop.hu/tudomany/renyi-alfred-a-matematika-megszallottja-90-eve-szuletett/845263/

renyi_alfred_kato3.JPG

Rényi Alfréd idézetek, mondások:

"Arkhimédész: A matemetika olyan, mint a te Heléné lányod, aki minden kérőjére gyanakszik, hogy az valójában nem is őt szereti, hanem csak azért udvarol neki, mert a király veje akar lenni. Ő olyan férjet akar, aki önmagáért, szépségéért, bájáért és sziporkázó szelleméért szereti őt, és nem azért a vagyonért és hatalomért, amit a királylány feleségül vételével szerezhet. Hasonló képpen a matematika csak azoknak enged bepillantást titkaiba, akik szépségéért lelkesedve, tiszta tudásvággyal közelednek hozzá. Ha valaki minden apró lépés előtt azt kérdezi: Mi hasznom származik abból, ha ezen átrágom magam? - az nem fog messzire jutni a matematikában." (Rényi Alfréd: Dialógus a matematikáról)

„Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.”

„Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.”

„A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.”

renyi_alfred_kato4.JPG

Rényi Katóról:

Született: Budapest, 1924. okt. 24. ; Meghalt: Budapest, 1969. aug. 31. Matematikus

Rényi Alfréd felesége, Schulhof Ödön orvos lánya. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen kezdte 1942-ben, 1945-ben a szegedi, majd ösztöndíjasként 1946-47-ben a leningrádi egyetemen folytatta és a budapesti tudományegyetemen 1949-ben fejezte be. 1950-ben tanársegéd, 1951-54-ben Turán Pál vezetése alatt aspiráns volt. 1954-től 1958-ig tanársegéd, 1958-tól 1962-ig adjunktus, 1963-tól haláláig docens az ELTE I. sz. analízis tanszékén. Tudományos munkásságot a komplex függvénytan területén fejtett ki. Forrás: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=renyi

Szerző: MULTMENTO  2015.01.17. 06:29 3 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház

süti beállítások módosítása